144662. lajstromszámú szabadalom • Műszer fonalak koptatószilárdságának megállapítására

144.662 A vizsgálandó —11— fonalat úgy fektetjük a négy darab 2—5 terelőgörgő köré, melyek tenge­lyeit függélyes lapban ágyazzuk, — hogy a fonal az átlók metszéspontjában hurok alakjában ke­reszteződik. A fonal végeit —22, 23— szorítócsava­rok segítségével az —1— fonaltartóhoz erősítjük, melyet tolórúd és körhagyó a motor tengelyével köt össze, úgy hogy ingamozgás keletkezik. E mozgás­nál a két fonalág egymáson súrlódik. A terhelés lé­tesítésére a két felső —2, 3— terelőgörgő fölött a —13—• sínre a —6—• fonalfeszítő görgőt szereljük. A —7— mérlegrúd —7a— erőkarjával csuklósze­rűen összekötött sínt a 14—17 görgők függőlege­sen vezetik. A —13— sínen két vagy több fonalfe­szítő görgőt is elrendezhetünk, amint ezt a szaka­dozott vonal jelzi. Evégből példaképpen a sín alsó végét —18— harántgerendaként alakíthatjuk ki, melyen —19, 20— fonalfeszítő görgők vannak. A •—12— helyen forgathatóan ágyazott —7— mérlegrúd —7b— terhelő emeltyűjén —9— toló­súly, az emeltyű végén pedig —10— lépték van, mely a —21— mutatóval működik együtt. A kop­tatás folyamán fellépő fonalmeghosszabbodás kö­vetkeztében a —7b— terhelő emeltyű mindinkább kitér, amit a —10— lépték fokbeosztásain leolvas­hatunk, a fonal százalékos megnyúlásával együtt. Lehetne azonban a —7b— terhelő emeltyűt is mu­tatóként kialakítani, melyhez megfelelő —10— ská­la tartozik. Amint a rajzon látható, a —9— tolósúlyt a —7b— terhelő emeltyű alatti —8a— csúszóvezetéken vagy a fölötte levő —8b— csúszóvezetéken is elhelyez­hetjük, mégpedig mindenkor az A—B hosszten­gellyel párhuzamosan, ettől —a— távolságban. Ha a —9— tolósúlyt a —7b— terhelő emeltyű alatti —8a— csúszóvezetéken helyezzük el, akkor a —ß—, ill. —19, 20— fonalfeszítő görgőkkel meg­határozott húzóigénybevétel kisebb. Fordítva, ha a —9—• tolósúlyt a —7b— terhelő emeltyű fölötti —8b— csúszósínen rendezzük el, az előfeszítés nő. A kettős kopások számát valamely számlálómű ismert módon feljegyezheti. Ajánlatos a műszert fonalszakadás esetén önmű­ködően megállítani, amit pl. úgy érhetünk el, hogy egy rugó a —24— feszítőgörgőt, melyet a megfe­szített —11— fonal a —25— hasitokban jobbra húz, fonalszakadáskor a hasíték baloldalára viszi visz­sza, ahol a görgő egy áramkör érintkező-felületei­vel lép érintkezésbe és a motort megállítja. A —2, 3—, ill. —4, 5— terelőgörgők távolsága előnyösen állítható. Ezenkívül a görgők kölcsönös eltolásával a fonal már bekövetkezett meghosszab­bodását kiegyenlíthetjük. Ezáltal az a koptatási szö­get is messzemenően módosíthatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Műszer fonalak koptatószilárdságának meg­állapítására, melynél a vizsgálandó fonalat úgy vezetjük, hogy kettős hurokban kereszteződik és lehetőleg csekély terhelés hatására a kereszteződés helyén kopik, ha a fonal két végét tartó fonalhor­dozót ingaszerűen mozgatjuk, jellemezve (9) toló­súllyal felszerelt (7b) terhelő emeltyűvel és olyan (7a) erőkarral, amely függélyesen vezetett (13) sín révén egy vagy több (6, ill. 19, 20) fonalfeszítő gör­gővel áll összeköttetésben, melyek a vizsgálandó (11) fonal megnyúlását kiegyenlítik. 2. Az 1. igénypont szerinti műszer kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a (9) tolósúly (8a) csúszó­vezetéke a (7b) terhelő emeltyű alatt, a (7) mérleg­rúd (AB) hossztengelyével párhuzamosan, ettől (a) távolságban van. 3. Az 1. igénypont szerinti műszer kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a (9) tolósúly (8b) csúszó­vezetéke a (7b) terhelő emeltyű fölött, a (7) mér­legrúd (AB) hossztengelyével párhuzamosan, ettől (a) távolságban van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti mű­szer kiviteli alakja, jellemezve a (7b) terhelő emel­tyűn elrendezett vagy ezzel, mint mutatóval együtt­működő (10) léptékkel vagy diagrammíróval a vizs­gálat alatt fellépő százalékos fonalmeghosszabbo­dás leolvasására. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti mű­szer kiviteli alakja, jellemezve a terelőgörgők vál­toztatható kölcsönös távolságával. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti mű­szer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy azt a (11) fonal szakadása esetén a (24) feszítőgörgő ál­lítja meg, mely ekkor áramkörhöz tartozó érintke­zőfelületeket érint, melyektől a (11) fonal megfe­szített állapotában e fonal tartja távol a feszítő­görgőt. 1 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiad'' Igazgatója 1081. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: fíajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom