144557. lajstromszámú szabadalom • Rovarirtószerek és eljárás előállításukra

144.007 á A nyerstermék veszteséges és gazdaságtalan desztillációs feldolgozásának elmaradása lehetővé teszi e módosított munkamóddal a nyerstermékben levő hexaklórciklopentadiénnek 2,5-dihidrofurán­nal való közvetlen reagáltatását. Emellett meglepő módon az mutatkozott, hogy a nyerstermékben je­lenlévő hexaklórciklopentadién a 2,5-dihidrofurán­nal Diels-Alder szerint gyorsabban alakul át 4, 5, 6, 7, 10, 10-hexaklór-4, 7-metilén-4, 7, 8, 9-tetra­hidroftalánná, mint ahogyan az alacsonyabban kló­rozott ciklopentadiének klórozott diciklopentadié­nekké átalakulnak. Ennek folytán a nyerstermék­ben jelenlevő hexaklórciklopentadiénnek sokkal jobb kihasználása érhető el, mint az e vegyület desztillációs elkülönítése útján lehetséges. A nyersterméknek 2,5-dihidrofuránnal végzett reakciója során kapott reakciótermék legnagyobb részében 4, 5, 6, 7, 10, 10-hexaklór-4, 7metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánból áll. Melléktermékként kis mennyiségben tartalmazza a dihidrofuránnak az alacsonyan klórozott ciklopentadiénekkel adott termékeit és az alacsonyan klórozott ciklopentadié­nek egymásközötti reakciójának termékeit. Az előbbiekben említett átalakuláshoz mindazok a reakciótermékek alkalmasak, amelyek alkalihi­pokloritoldatok és ciklopentadién reakciója során keletkezett, ideértve mind a kezeletlen reakcióter­méket, mind pedig azokat a termékeket is, amelye­ket a nyerstermék desztillációja útján kapunk. A 2,5-dihidrofuránnak minden egyéb telítetlen ve­gyülettől és különösen 2,3-dihidrofurántól is men­tesnek kell lennie. A reakciót a klórozott ciklopen­tadiénelegynek 2,5-dihidrofuránnal való hevítése út­ján hajtjuk végre hígítószer jelenlétében, vagy tá­vollétében. A használt hígítószereknek hexaklór­ciklopentadiénnel és dihidrofuránnal szemben kö­zömbösnek kell lenniök. Alkalmas oldószerek pl. a benzol, toluol, dioxán és telített éterek. A kiindulási anyagok mólarányát célszerűen úgy választjuk meg, hogy a dihidrofurán feleslegben legyen. Ha a reakciót hígítószer nélkül hajtjuk végre, ak­kor mólarányként egy rész hexaklórciklopentadién­elegyre 1,5—3 rész 2,5-dihidrofurán különösen elő­nyös. A reakciót a komponensek hosszabb hevítése útján, a dihidrofurán feleslegének visszafolyatása mellett, vagy pedig 80—150 C°-on nyomásálló cső­ben foganatosíthatjuk. Hígítószer jelenlétében a ki­indulási anyagok ekvimolekuláris mennyiségeit is feldolgozhatjuk. A reakcióidő az alkalmazott reak­cióhőmérséklettől függően 2—30 óra. A reakciótermékek feldolgozását úgy végezhet­jük, hogy az át nem alakult reakciókomponenseket és az adott esetben jelenlevő hígítószert ledesztil­láljuk. Az így kapott reakciótermékek szilárd, vagy félig szilárd, gyakran sötétszínű tömegek, amelyek kb. 60—80% 4, 5, 6, 7, 10, 10-hexaklór-4, 7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánt tartalmaznak és átkris­tályosítással könnyen tisztíthatók. Egy ilyen tisztí­tás azonban nem feltétlenül szükséges. A nem tisz­tított termékek is könnyen klórozhatok. A találmány szerint kiindulási anyagként hasz­nált 4, 5, 6, 7, 10, 10-hexaklór-4, 7-endometilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalán klórozását azokkal az eljá­rásokkal foganatosíthatjuk, amelyek a 4, 5, 6, 7, 10, 10-hexaklór-4, 7-endometilén-4, 7, 8, 9-tetra­hidroftalán tetrahi drof urángyűrűjében szubsztitú­ciót eredményeznek. Ilyenkor olyan klórozási ter­méket kapunk, amely" két további klóiratom felvé­tele esetén a maximális inszekticid hatást mutatja. A találmány szerinti rovarirtószereket akként kaphatjuk, hogy a 4, 5, 6, 7, 10, 10-hexaklór-4, 7-endometilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalán széntetra­kloridban, vagy más, a folyékony fázisban való klórozásra alkalmas klórszénhidrogénekben, vagy más közömbös oldószerekben való oldatába gázala­kú klórt vezetünk be. Olyan oldószereket is hasz­nálhatunk azonban, amelyek klórfelvétellel klór­szénhidrogénekké alakulnak, különösen benzolt, toluolt, stb. Másrészről klórozószerekként olyan ve­gyületeket is használhatunk, amelyekből könnyen hasad le klór. A reakciót azonban oldószer nélkül' is végrehajt­hatjuk, amikoris a hexaklórftalán a klórral, vagy klórozószerrel közvetlenül kerül érintkezésbe. A reakcióhoz a szobahőmérséklet általában elegendő. Előnyös azonban, ha a láncreakcióban lezajló klóro­zást meleggel, fénnyel, vagy gyökképző anyagokkal gerjesztjük és tartjuk fenn. A klórozást üvegedény­ben, vagy zománcozott fémedényzetben szakaszo­san, vagy folyamatosan végezhetjük. A reakciófelté­telektől, az oldószer jelenlététől, vagy távollététől függően a klórfelvételt gravimetriásán, vagy folya­matosan vett próbák segítségével és ezek klórtar­talmának meghatározásával követjük. A reakció akkor tekinthető befejezettnek, ha a kívánt klóro­zási fokot elértük. Ez általában 8 grammatomsúly klórban állapítható meg a kiindulási anyag móljára számítva, 6,5—10 grammatom. Cl/mól tartalmú ter­mékek azonban ugyancsak használhatók és hatá­sosak. Oldószer alkalmazása esetén a hatóanyag elkülö­nítése desztillációval, vagy kristályosítással mehet végbe. Fehér, kristályos anyag marad hátra, ame­lyet előzetes tisztítás nélkül is felhasználhatunk kártevőirtószerként. A 8 grammatomsúly klór pro mól kiindulási anyag klórozási fok betartása mel­lett érjük el a musca domesticán a legnagyobb ha­tásosságot. Ez esetben a klórozási termék messze­menően egységes anyag, amelyet n-heptánból át­kristályosíthatunk és ekkor az olvadáspont 120—122 C° (korr). Nyilvánvalóan az endo-1, 3, 4. 5, 6, 7, .10, 10-oktaklór-4, 7-endometilén-4, 7, 8, 9-tetrahidrofta­lánról van szó. Kétségtelen azonban, hogy e vegyü­let mellett, különösen ha a klórtartalom kisebb, mint a 8 grammatom klór pro.mól, a reakciótermék még egyéb klórozási termékeket is tartalmaz. A találmány szerinti eljárással kapott kló­rozási termékek, vagy akár a tiszta endo-1, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 10-oktaklór-4, 7-endome­tilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalán könnyen sze­relhető ki kereskedelmi cikké. Belőle emul­ziók, szuszpenziók, porozó- és szórószerek, per­metezőszerek, fűstölőszerek és aeroszolok állíthatók elő. Az emulziókhoz emulgátorokat, mint nagy­molekulájú etilénoxid kondenzálási termékeket, al­kilarilszulforiátokat, zsíralkoholszulfonátokat, stb. használhatunk. Oldószerekként alkoholok, ketonok, aromás, alifás vagy ciklusos szénhidrogének, állati és növényi olajok és hasonló anyagok alkalmasak. Porozószerek és szórószerek előállításához hordo­zókként talkum, kovaföld, kaolin, bentonit és egyéb poralakú anyagok használhatók. A permetporok to­vábbi konfekcionálásával kapcsolatban nedvesítő­szerek. védőkolloidok és a tapadást elősegítő szerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom