144517. lajstromszámú szabadalom • Befecskendező eljárás és berendezés, különösen égési erőgépeknél az üzemanyag befecskendezésére

2 144.517 jed, ezt nyitja és a befecskendező fúvókán át befecskendezést létesít. E folyamatnál a befecskendező szelepen és a befecskendező fúvókán visszaverődési hullám (reflexiós hullám) jön létre. Amíg a befecskendező szelepen létesülő reflexiós hullám a befecskendező és nyomóvezetékben az, önmagába visszatérő vezetékrendszerbe visszajuthat, a befecskendező fúvókán keltett reflexiós hullám csak a befecskendező szelepig érhet vissza, ahonnan ismét visszaverődik. Minthogy egy mozgó folyadékoszlopnak nyugalmi állapotú folyadékoszlopon való ütközése rugalmas, szilárd testeknek a mechanikában ismeretes ütközésével hasonlítható össze, úgy rövid és egyenletes magasságú hullám keletkezését illetően a hidraulikában a legkedvezőbb viszonyok egyenlő nagy testeknek a mechanikából ismert egyenes vonalú ütközéséhez; hasonlóan akkor adódnak, ha a befecskendező vezeték a lezáró szerv közelében van leágaztatva és mind a két vezeték keresztmetszete körülbelül egyenlő. A találmány szerinti berendezésben ez a körülmény figyelembe van véve, valamint az is, hogy a lezáró szervnek lehetőleg fojtás- és kopásmentesen kell zárnia, ha azt akarjuk, hogy a hullám keltésével járó energiaveszteségek lehetőleg csekélyek legyenek. Lezáró szervként ezért célszerűen a lezáró hatást egymáson fekvő tömítő felületekkel kiváltó szelepet alkalmazunk, amelyet például kikapcsoló éllel bíró és a forgattyútengellyel hajtott bütyök (vagy ugyanlyen értelemben ható más hajtómű) tart nyitva és megfelelően méretezett rugó zár. A zárószelep mögötti káros tér is nyilván úgy van méretezve, hogy ne okozza a hullámalak jelentős mérvű ellaposodását. A fentiekben leírt berendezéssel körülbelül a nyomóvezeték kétszerese hosszának megfelelő állandó és a fordulatszámtól független hosszúságú hullámokat kelthetünk, föltéve, hogy a hullám vége a lezáró szelepen már túljutott, mielőtt ez a bütyök fölfutó pályájának hatására ismét nyílik. Minthogy e feltétel teljesítésének elmaradása esetén a hullám hossza csökken, a szelep zárási körzetére jellemző középponti szöget befolyásoló kikapcsoló bütyök megfelelő kialakításával elérhetjük, hogy a fordulatszámnak meghatározott értéken túl való növekedése esetén a hullám hossza nullára csökken. Ha a sebesség a nyomóvezetékben a kisnyomású szivattyú szállító nyomása miatt csekély, a zárószelep gyors záródása következtében a kisnyomású szivattyú előtt folyadékmentes tér jön létre. A zárószelep zárásának kezdete és a folyadékütés kezdete közötti időköz ennek következtében nagy, úgyhogy a hullámhossz rövidülésének kezdetéhez: tartozó fordulatszám kisebb, mint nagyobb szállító nyomás esetén, vagyis az a fordulatszám, amelytől kezdve a hullámhossz rövidül, a kisnyomású szivattyú szállító nyomásától is függ. A befecskendező fúvóka és a befecskendező szelep között a reflexiós hullámmal okozott zavaró hatás kiküszöbölése végett e két alkatrészt lehetőleg rövid vezeték útján összekötjük egymással. A befecskendező szelepen keltett reflexiós hullám káros hatásának kiküszöbölése végett az önmagába visszatérő vezetékrendszerben levő folyadék térfogatát viszonylag oly nagyra választjuk, hogy a reflexiós hullám ismételt visszaverődése gyakorlatilag ne következhessek be. A befecskendezett mennyiséget a találmány értelmében úgy szabályozzuk, hogy a motor mindekori terhelésének megfelelő szükségkarakterisztikának a befecskendezett mennyiségre jellemző karakterisztika feleljen meg. Ezzel kapcsolatban figyelemmel kell lennünk a következőkre : A befecskendező fúvókán át befecskendezett mennyiség a hullám alakjától (magasságától és hosszúságától) illetőleg energiájától függ. A hullám magassága a nyomóvezetékben levő folyadékoszlopnak azzal a sebességével arányos, amely a folyadékütés kezdetekor lép föl. A folyadékoszlop viszont függvénye a következő tényezőknek: a) a kisnyomású szivattyú szállító nyomásának, b) a nyomóvezeték, illetőleg a nyomóvezeték bevezető és elvezető vezetékének ellenállástényezőjének, c) a zárószelep nyitásának megfelelő munkaszakasz időtartamának. A c) alatt említett időköz mármost fordítva arányos a zárószelepet vezérlő kikapcsoló bütyök fordulatszámával. Minthogy azonban a kikapcsoló bütyök fordulatszáma a forgattyútengely fordulatszámával arányos, a c) szerinti időköz a befecskendező berendezés üzemi állapotában befolyásolhatatlan változó tényező, szemben az a) és b) szerinti tényezőkkel, amelyek egyenként önmagukban vagy mindketten együtt szabályozhatók lehetnek. Ha mármost az a) szerinti tényezőt, vagyis a kisnyomású szivattyú szállító nyomását szabályozó szervvel változtatjuk, ezzel már lehetővé válik a befecskendezett mennyiség széleskörű szabályozása, jóllehet a befecskendezett menynyiségekre jellemző karakterisztikát a fordulatszám függvényében nem befolyásolhatjuk. A b) szerinti ellenállástényező meghatározott értékének egyidejű alapulvételével a befecskendezett mennyiségekre jellemző karakterisztikát oly alakra hozhatjuk, hogy ez adott két fordulatszám esetén egy meghatározott szükség karakterisztikával egyezzék. Ezzel szemben a befecskendezett mennyiségekre jellemző többi karakterisztika így még nem befolyásolható, hanem evégből szükségessé teszik az ellenállástényezőnek üzemi állapotban való szabályozását is. A találmány értelmében ezért mind — például az áramlás irányában a kisnyomású szivattyú mögött az önmagába visszatérő vezetékrendszerhez csatlakoztatott szabályozható túlnyomásos szelep útján — a szállítónyomás szabályozásáról, mind pedig — például egy vagy több nyomóvezeték közös elvezető vagy bevezető vezetékében elrendezett szabályozó tolattyú útján — az ellenállási tényezők szabályozásáról is gondoskodunk. E két szabályozó szervet célszerűen egymással csatolt két bütykös tárcsa útján működtetjük, amelyek egyrészt a gázpedállal, más-