144492. lajstromszámú szabadalom • Berendezés térlátásra (Sztereoszkop)

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.492. SZÁM 42. h. 26-37. OSZTÁLY - AI-45. ALAPSZÁM Berendezés térlátásra (sztereoszkóp) ARTIA, Aussenhandelsunternehmen für Ein- und Ausfuhr von Kulturwaren (Külkereskedelmi Vállalat kultúrcikkek be- és kivitelére), Prága, (Csehszlovákia) A bejelentő által megnevezett feltalálók: Formán Werner és Formán Bedrich, prágai lakosok A bejelentés napja: 1957. április 5. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1956. május 31. A találmány térlátásra alkalmas berendezésre —. sztereoszkópra — vonatkozik. A sztereoszkópós képek szemlélésének sokféle módja van, amelyek közül azonban egyik sem kielégítő, ha az eredeti fényképet nyomdatechnikai úton sokszorosított képpel helyettesítjük. Ez a hátrány egyik főoka annak, hogy a már több, mint 100 éve ismert térhatású (szteoroszkópos) fényképezést majdnem teljesen abbahagyták. A grafikai iparnak a 20. században gyorsan előretörő fejlődése, amely a fényképezés iránti állandóan növekvő érdeklődést is magával hozta, a térhatású (sztereoszkópós) fényképezés elterjedésére és tökéletesítésére fog vezetni. Minthogy azonban . a térhatású fényképezés és főleg a felvételek szemléletének eddig ismert módjai alkalmatlannak bizonyultak, az iránta való érdeklődés, valamint jelentősége a grafikai ipar szempontjából csökkent. Számos akadály van, amelyek a nyomatott térhatású (sztereoszkópós) képek használatát lehetetlenné teszik, ha tökéletes térhatást követelünk meg. A szemlencsés sztereoszkópós nézőknél a részképek a 8,5X8,5 cm-es méretét gyakorlatilag nem lehet túllépni. Ilyen kis méreteknél azonban a raszter és az életlenség még a legtökéletesebb nyomásnál is zavaróan hat. A tükörsztereoszkópoknál a látmező túlságosan korlátozott (kicsi), vagy a részképeket egymástól nagyon távol kell elhelyezni, miáltal a kezelés a térhatású képpárok cseréjénél túlságosan hosszadalmassá válik és mindig újólag szükségessé teszi a megfelelő konvergálás és alkalkalmazkodás létrejöttét: ez a folyamat fáradságos és zavarja a térhatás benyomását, amely annál tökéletesebb, minél hosszabb ideig tart zavartalanul. Anaglifeknél is érezhetővé válik az agynak az egymástól komplementer (kiegészítő) színekben különböző részképek egyesítésére való képtelensége, ami nyugtalan képbenyomáson kívül szem- és fejfájást okoz. Azonkívül teljesen kizárja a színes képek előállítását. A mozgófényképészetben alkalmazott eljárások kivétel nélkül vetítésen alapulnak és ezért nyomtatásnál nem alkalmazhatók. Ismertek továbbá tükörsztereoszkópok is, például az orvosi célokra fra=záált Pigeon-Cantonnet rendszerű sztereoszkópok. Ezeknél a sztereoszkópoknál két, egymáshoz képest meghatározott szögben elforgatható képsíkot alkalmaznak, amelyeken pontok vagy jelek ábrái vannak. Ezeket a két sík szimmetriatengelyében lévő válaszfalon elhelyezett tükörből szemlélik. A tükör olyan kialakítású, hogy az orvosi célok követelményeinek megfelelően elsötétíthető. A berendezés ezekből az ismert megoldásokból indul ki, amelyeknél a képfelületek -a közöttük elrendezett tükörben szemlélhetők. A találmány lényeges ismérve az, hogy a berendezésnek könyvalakja van, amelyben az egyik képsík felé fordított tükör tartója lengethetően van ágyazva, ugyanakkor pedig a tükör alsó éle és a könyv háta között szabad tér marad. A tükör alsó éle olyan távolságban van a könyv hátától, hogy lehetővé tegye a lapozást, a tükör elülső éle pedig olyan görbe vonalat követ, amely egyrészt az emberi koponya anatómiai alakjához alkalmazkodik, másrészt lehetővé teszi a tükör legkisebb méretei mellett mindkét szem számára a lehető legnagyobb látószögű képmező áttekintését. A csatolt rajzokon a találmány több, példaképpeni kiviteli alakját ábrázoltuk vázlatosan: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezésnek térbeli képe, a 2. ábra a berendezés elülnézete, a 3. ábra a tükörtartó egy változata, oldalnézetben, a 4. ábra a berendezésnek egy további kiviteli alakja, térben ábrázolva, hátulról nézve, az 5. ábra egy további kiviteli alak elülnézet és végül a 6. ábra az 5. ábrához tartozó felülnézet.