144492. lajstromszámú szabadalom • Berendezés térlátásra (Sztereoszkop)
í 2 144.492 A találmány szerinti berendezésnek két, könyvalakú, 1,2 képalátétje van, amelyeket a 3 hátlap tart össze. Mindegyik alátét felületére könyv lapjai módjára elrendezett, tükörszimmetrikus, azonban sztereoszkóposan eltolt 4,5 reprodukciókat fektetünk. Ezek egymással egy közös 6 hátlappal lehetnek összekötve, vagy 7 tartókon oly módon elhelyezve, hogy az így kialakított könyvet lapozni lehessen. A berendezést önmagában véve ismert rögzítő berendezéssel láthatjuk el, hogy a könyvet kinyitva, az egyes 4,5 részképek egymással a szükséges szöget — például 92—136°-os szöget — alkossák, amint azt a 2. ábra mutatja. A két 4,5 kép között a 8 hordczólemezen elhelyezett 9 tükröt helyezzük el, mely például a 8 hordozólemez jobb szélén, van. A hordozóíemez egy 10 tartóra van erősítve, mely a könyv 3 hátlapjára erősített 11 csapágyakban lengethetően van ágyazva. Ez a 10 lengethető tartó a reprodukciók körvonalain kívül van elhelyezve és a 3 háttal párhuzamos tengely körül forgatható. A tükör természetesen a 8 hordozólemez balszélén is el lehet helyezve. Használatkor a 4,5 képeket úgy szemléljük, hogy a szemlélő fejét szorosan a tükör mellé fekteti és balszemével a 4 képet közvetlenül, jobb szemével pedig az 5 képet a tükörben szemléli, amint azt a 2. ábrán nyilakkal jeleztük. A keletkező benyomás az egymáshoz tartozó 4,5 képek plasztikus térhatású látása. A 9 tükör a két kép szimmetria síkjából oly mértékben van* eltolva, hogy a képek szemléletekor a képet közvetlenül szemlélő szem távolsága ettől a képtől körülbelül megfelel a másik szemnek a tükörtől való távolsága és a tükör és a kép közötti távolság összegének. Ezzel elérjük, hogy mindkét szem azonos nagyságúnak látja a képeket. Ebben a helyzetben a tükröt alkalmas rögzítőszerkezettel biztosítjuk. A találmány szempontjából jelentősége van a tükör különleges alakjának is. A tükör 12 alsó éle lényegében párhuzamos a 3 könyvháttal és olyan távolságban van attól elhelyezve, hogy lehetővé váljék a könyv zavartalan lapozása. A tükör 13 elülső éle egy' görbevonalat követ, mely egyrészt az emberi koponya anatómiai alakjához alkalmazkodik és másrészt a tükör legkisebb méretei mellett lehetővé teszi mindkét szem számára a látómezőben a legnagyobb látószöget. A tükörnek ilyen alakja következtében a szemlélő szemével a tükör síkját egészen szorosan megközelítheti, ugyanakkor azonban orra és szája a tükör síkja alatt vannak és így elkerülhető kilélegzésnél a tükör párásodása. Minthogy azonban a képet a tükörben szemlélő szem a tükör közvetlen közelében van, adott méretek mellett a legnagyobb látómezőt tekintheti át, és így nagyalakú képek is szemlélhetek, amelyek a berendezésben tökéletes térhatást keltenek. A 3. ábra a tartó egy módosított kiviteli alakját mutatja. Ebben az esetben a 14 tartó ugyancsak egy megfelelő 15 csapágyban van a könyv háta közelében és azzal párhuzamos tengely körül elforgathatóan ágyazva, és külső végén egy 16 csuklót hord, amelynek segítségével a 17 tükör magassági irányban beállíthatóan van ágyazva. A 16 csukló megfelelő rögzítőszerkezettel is el lehet látva, amely lehetővé teszi a 17 tükör rögzítését a kívánt magassági helyzetben. A 4. ábra egy további kiviteli alakot mutat. A berendezés 18 hátában egy 19 támasz van a 20 csap körül lengethetően elrendezve, úgy hogy a képek szemlélésekor a berendezés a szemlélethez legelőnyösebb helyzetbe beállítható és nem kell azt kézben tartani. Az 5. és 6. ábrák ismét egy további kiviteli lehetőséget mutatnak. A két, 21, 22 képalátét hasonló az 1. ábrán láthatóhoz, azonban az azokat összekötő 23 hát úgy van meghosszabbítva, hogy egy fogantyút képezzen, amelyei az egész berendezés kényelmesen kézben tartható. Ezenkívül ebben az esetben a 25 tükör 24 tartója a 21 képalátétlap külső oldalán elhelyezett 26 csapágyban van forgathatóan elrendezve. Az elrendezés egyes részletei természetesen a szükségnek megfelelő alakúak lehetnek és a bemutatott példában a 26 csapágy mint egy körmöskapcsoló része van kialakítva, amellyel a megfelelő 27 tengelykapcsolórész a 24 tartónak tengelyirányú eltolásával hozható kapcsolatba, hogy így a tartót a kívánt munkahelyzetbe rögzítse. A képalátétek könyv alakiában, bármilyen erre alkalmas anyagból készíthetők, például műanyagból vagy hasonlókból. A találmány egy változatánál a tükör előtt megfelelő átmérőjű és gyújtótávolságú kondenzorlencsét lehet úgy elhelyezni, hogy a képet mindkét rszem a lencsén keresztül szemlélje, azonban a balszem a baloldali képet közvetlenül, a jobb szem pedig a tükörben keletkező képet lássa (vagy fordítva), amivel a képet megnagyíthatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés térbeli látásra (sztereoszkóp), amelynél a képfelületeket közöttük elhelyezett tükör segítségével szemléljük, azzal jellemezve, hogy : a berendezésnek könyv alakja van, amelyben az egyik képfelület felé fordított tükör (9,25) tartója (10, 14, 24) lengethetően van elhelyezve és a tükör (9. 17, 25) alsó éle (12) és a könyv háta (6) között szabad tér van hagyva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tükör (9, 17, 25) alsó éle (12) lényegében párhuzamosan és olyan távolságban van a könyv hátától (6) elhelyezve, hogy a képek lapozását lehetővé teszi és a tükör (9, 17, 25) elülső éle egy görbevonalban van lekerekítve, amely egyrészt az emberi koponya anatómiai alakjához alkalmazkodik, másrészt a tükör legkisebb méretei mellett mindkét szem képmezejében á legnagyobb látószög áttekintését teszi lehetővé. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tükör tartója (10, 14, 24) a képeken kívül helyezkedik el és a könyv hátával (6) párhuzamos tengely körül forgatható. 4. Az 1. és 3. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tükör (17) a tartón (14) magassági irányban állíthatóan van elhelyezve. ~~5i Az 1.—4. igénypontok szerinti berendezés ki-