144451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1(p-nitrofenil)1-oxi-2-acilamino-3-aciloxi-propánok előállítására

Ü Megjelent: 1958. november 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.451. SZÁM 12. q. 32—34. OSZTÁLY — GO—532. ALAPSZÁM Eljárás l(p-nitrofenil)l-oxi-2-acilamino-3-aciloxipropánok előállítására Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kollonitsch János és Fuchs Oszkár Bejelentés napja: 1956. július 4. Azt találtuk, hogy l/p-nitrofenil/l-oxi-2-acil­amino-3-aciloxipropánok előállíthatók olyan mó­don, hogy a NO*— / V_ CH — CH — c/ (I) \=/ | j \0 R 2 O—Rí NH2 (mely képletben Rí: valamely acil-csoportot — pl. acetil-, vagy benzoil^csoportot —• vagy hid­rogén atomot, R2 pedig: alkil-, aralkil-csoportot, vagy hidrogén atomot jelent) általános képlet­nek megfelelő ^-fenü-szerin származékokat komplex fémhidridékkel redukáljuk, a reduk­ciónál kapott 0-fenil szerinol-fémpkomplex­származékokat enyhe acilezőszerekkel kezeljük, majd az így nyert N-acil-származékok fém­komplexeit ismét acilezőszerrel kezeljük s. az így nyert diacil-származékokat — esetleg a komplexek elbontása után — a reakcióelegyeből kinyerjük. Az (I) általános képletű vegyületek, mint az általánosan ismert,! eritro- és treo-izomérjeik alakjában létezhetnek. Az eritro- és treo-izomé­rek racem és optikailag aktív formáikban egy­aránt ismertek. Eljárásunk a fentebb felsorolt mindegyik: sztereoizomér fajtánál és. a sztereo­izomérek bármilyen arányú elegyére egyaránt alkalmazható. Jól használható kiindulási vegyületek pl. el­járásunkhoz a következők: treo-^-p-nitrofenil­szerin-etilészter, treo-^-p-nitrofenilszerin-metil­észter, D(—^)-treo-^-p-nitrofenilszerin-metilész­ter, D(-f-)-treo-/?-p-nitrofenilszerin-metilészter, D(—)-eritro-^-p-nitrofenilszerin-etilészter, L(-|-) -eritro-^-p-nitrofenilszerin-etilészter stb. (A D, ül. L jelölés: a fenilgyűrű melletti szénatom kon­figurációjára vonatkozik.) A komplex fémhidridékkel való redukcióra a komplex fémhidridek több képviselője alkal­mas, így pl. jól alkalmazható a litiumborohid­rid és a litiuni-alumíniumhidrid, de különösen jól alkalmazhatók az alkáliföldfémborohidridek, mint pl. a kalciumborohidrid. A reakció kivitelezése általában úgy történik, hogy a redukálandó vegyületet a megfelelő oldó­szerben és. a megfelelő hőfokon reakcióba hozzuk a redukáló komplex fémhidriddel. Az: alkalma­zott oldószer minősége nagyrészt attól függ, hogy milyen típusú komplex fémhidridet használunk, így pl. litium-alumíniumhidrid alkalmazása ese­tén hidroxilmentes oldószerben (pl. éter-típúsú oldószerekben, mint a dietiléter, dioxán, tetra­hidrofurán stb.) célszerű végezni a redukciót. Kalciumborohidrid alkalmazása esetén hidroxil­tartalmú és hidroxilmentes oldószerek egyaránt jól használhatók, így pl. jól használhatók az eta­nol, a tetrahidrofurán stb. A redukcióknál alkalmazott hőfok nem túl kritikus, de a reakció megfelelő idő alatt történő lebonyolítása egyrészt, másrészt a redukciónál alkalmazott komplex hidrideknek a felhasznált oldószerben való bomlékonysága bizonyos hőfok­határokat megszab. így pl. a litium-alumíniumhidriddel történő redukcióknál dietiléteres közegben dolgozva ál­talában célszerű 20—40° között lefolytatni a re­dukciót, míg pl. kalciumborohidrid és etanolos oldószer esetében célszerű —10° és —20° között dolgozni. A felhasznált komplex fémhidrid mennyisége 1 mol. redukálandó anyagra számítva 0,5—1,5 mol. között változhat általában attól függően főleg, hogy milyen típusú kiindulási anyagot al­kalmazunk. A redukció megtörténte után a reakcióelegy a N02— ^ \—G3. — CH — CH2OH OH NH2 általános képletű vegyületeknek megfelelő ve­gyületek (tehát a nem, acilezett amino-csoportot tartalmazó vegyületek, a ß-p-nitrofenilszerino­lok) fém-komplexeit tartalmazza. E fém-komp lexek egyes esetekben kiválnak a redukciós elegyből; ez: az eset pl. akkor, ha racem treo-0-p-nitrofenilszerin-metilésztert, vagy annak erit­ro-módosulatát dietiléteres közegben litium-

Next

/
Oldalképek
Tartalom