144426. lajstromszámú szabadalom • Beállítószerkezet hengerszék őrlőhengeréhez
Megjelent: 1958. november 1-én. ORSZÁGOS TALÄLMAJNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.426. SZÁM 50. b. OSZTÁLY — SO—475. ALAPSZÁM Beállítószerkezet hengerszék őrlőhengeréhez A Magyar Állam, mint a feltalálók, Szőke Béla, Aczél István és Svingor Jenő oki. gépészmérnökök, budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1955. december 22. A jelenlegi malomipari hengerszékek munkahengereinek résbeállítószerkezete nem alkalmas arra, hogy az egyenesvonalú alkotókkal bíró forgásfelületeket képező őrlőhengereket minden esetben úgy állítsa be egymáshoz képest, hogy a rést képező» alkotók párhuzamosak legyenek. Különösen megnyilvánul ez a hiba akkor, ha az egyik, vagy mindkét henger csiszolási pontatlanság következtében forgási hiperboloid. A másik hibája a jelenlegi beállítószerkezeteknek az, hogy amikor az egyszer már párhuzamosra jól beállított rés nagyságát a jobb és baloldali csapágyak egyidejű kilengetésével változtatjuk, a rést képező hengeralkotók párhuzamossága megszűnik, úgyhogy szükségessé válik az ún. finombeállító ismételt használata is. Jelen találmány célja, hogy ezeket a hibákat a geometriai tévedéseket magában rejtő jelenlegi résbeállító szerkezetből egyszerű módon kiküszöbölje, mert ezáltal nemcsak a résbeállítás lesz könnyebb, hanem maga a rés is szabályosabb és ezáltal az őrlés is tökéletesebb. Az 1. ábra a jelenlegi beállító szerkezet elvi vázlatát, a 2. ábra a jelenlegi szerkezettel történő beállítás geometriai viszonyait, a 3. ábra a javasolt megoldás geometriai viszonyait, a 4. és 5. ábrák pedig szerkezeti részeit tüntetik fel. Az 1. ábrában Ax a gyorsanforgó henger jobboldali, A2 pedig baloldali rögzített csapágya, B x pedig a lassanforgó henger jobboldali, B2 a baloldali elmozdítható csapágya. Ezek az elmozdítható csapágyak résbeállítás céljából a közismert módon lengethetők ki a hengerszék oldalfalaiba rögzített Ox és 02 csapok körül. Az elmozdítható hengert a csapágyakat tartó CiBxOi és C2 B 2 0 2 karok emelésével vagy sülylyesztésével állítják be. Ebből a célból a karok Ci és C2 csuklós vége a e 1; Ci és e 2 , C 2 útján a t tengely ei, e2 excentereihez van kötve, úgyhogy a t tengelynek a k karral való elfordításakor a CJBJOJ és C2 B 2 0 2 karok is elfordulnak az Ou ill. az 0 2 csapok körül. Az ei, C i és e 2 C 2 rudak hossza a p, és p2 palackanyákkal külön-külön változtatható. Ezt nevezik finombeállításnak. Mivel szerelési pontatlanságok miatt Oj és 02 csapok lengési középpontját összekötő egyenes nem párhuzamos az el nem mozdítható henger A[ ésA2 csapágyai által meghatározott forgástengellyel, a hengerek közti rést határoló hengeralkotók párhuzamossága a résszélességnek a k kar elfordításával való megváltoztatásakor megszűnik. Képzeljük el ugyanis, hogy a 2. ábra a rögzített ágyazású henger tengelyére merőleges képsíkban tünteti fel a beállítási viszonyokat és az 02 B 2 = r 2 kar körül lengő B 2 csapágy-középpont már éppen abba a megfelelő helyzetbe került, amikor G^ és L2 pontoknál a rés a kívánt méretű. Miután azonban feltevésünk szerint a 2. ábrában O! pont nem esik egybe 02 -vel, az r; = r 2 karon az Ot körül lengő B, pont nem kerülhet bele — körhengerek esetén — a kívánt B2 pontba, hanem ezt mindenkép elkerüli. Ezt a hibát olymódon szokás kiküszöbölni, hogy B, csapágy (1. ábra) lengési furatába úgy helyezik be az OjOf excentersugarú E excenterhüvelyt, hogy a csapágy működő karhossza rt — méretről éppen arra az r/ méretűre (2. ábra) változzék, melynél biztosítható az a kívánt elfordíthatóság, hogy Bj pont fedje B2 pontot, vagyis a két körhenger tengelyei és így g és 1 alkotói is párhuzamosak legyenek. Az E excenterhüvelyt ebben a megfelelő helyzetben á csapágyhoz szokták rögzíteni, hogy az többé el ne mozduljon. Az r( ' és r 2 sugarú körök metszéspontjának a környezetében ez a jelenleg használatos megoldás alkalmas a hengerekben esetleg előforduló kúposság kiegyenlítésére is, mivel a finom beállítás a jobb és bal oldalon külön kezelhető. Nézzük meg azonban azt, hogy mi történik a
