144426. lajstromszámú szabadalom • Beállítószerkezet hengerszék őrlőhengeréhez
2 144.426 t excentercsapos-tengely elfordításakor. Ilyenkor mindkét rudazat h értékkel süllyed és Bj csapágy ö{ körül az I*! sugarú körön B/ helyzetbe, B2 csapágy pedig 0 2 körön az r 2 sugarú körön B2 ' helyzetbe kerül, vagyis a kilengethető henger tengelye nem marad önmagával párhuzamos. A molnár nem tehet mást, mint megpróbálja a finombeállítással B2 '-t h 2 állítással B2 " helyzetbe, majd esetleg B,'-t h t állítással B/' helyzetbe hozni és így tovább, a lényeg azonban az, hogy a lengő karokban létrehozott méretbeli különbség miatt az egyetlen kikeresett helyzeten kívül elméletileg sincs más olyan B^ tengelyhelyzet, mely a kívánt párhuzamosságot biztosítaná. A gyakorlatban azonban az is gyakran előfordul, hogy csiszolás alkalmával a csiszológép ágyvezetékének irányához képest kissé ferdén fogják fel a henger tengelyét és ilyenkor a csiszolás eredménye forgási hiperboloid. A jó beállítószerkezetnek ki kell egyenlíteni az ilyen természetű hibát akkor is, ha az csak az egyik, vagy akár mind a két hengeren jelentkezik. Mivel azonban a jelenlegi beállítószerkezet erre nem képes, a hengerek gyakran jobban érintkeznek a végeiknél, mint a középen, sőt ismeretes az a törekvés is, hogy ennek a jelenségnek az elkerülése végett igyekeznek a hengereket kissé hordóalakúra csiszolni. A jó beállítószerkezetnek azonban olyannak kell lennie, hogy forgási hiperboloid alakú hengerek esetében is be lehessen állítani a két henger megfelelő kölcsönös helyzetét és a rést képező alkotó vonalak a rés beállítása után is párhuzamosak maradjanak. Ezt a rést a beállítószerkezetnek a következő kiképzésével érjük el: .Gondoskodunk arról, hogy az egyik csapágy r{ karja egyenlő legyen a másik csapágy r 2 karjával. Továbbá két kiegyenlítő excenterhüvelyt alkalmazunk, még pedig alkalmasabb az egyik csapra húzott kettős hüvely helyett külön excenterhüvelyt alkalmazni az O, csapra és külön excenterhüvelyt az 02 csapra. Ezeket az excenterhüvelyeket azonban nem a jelenlegi módszer szerint a csapágyhoz, hanem megfelelő beállítás után azO) és 02 csapokhoz rögzítjük. A 3. ábra az Oi és 02 csap középpontok körül a csapokra húzott hüvelyek excentersugaraival vont két kört szemlélteti. Ebből látható, hogy a két excenter kör metszéspontja szolgáltatja azokat az CV—02 ' elméleti csapközéppontokat, amelyek körhengerek esetében a párhuzamos tengelyhelyzetet biztosítják. Ennek megfelelően van rögzítve az E! excenterhüvely az O] csapon (4. ábra) és az E2 excenterhüvely az 0 2 csapon. A csaphoz képest rögzített helyzetű excenter hüvelyek Db illetőleg D 2 átmérőjű felületén fordulnak el az CV furatközépponttal bíró Bt , illetőleg az 02 ' furatközépponttal bíró B 2 kilendíthető csapágyak és amellett a BjCV = B2 0 2 ' egyenlőség biztosítja azt, hogy t tengelyről történt állításkor is önmagával párhuzamosan állítódik a henger. Hiperboloid alak esetében a g és 1 alkotókat csak úgy sikerül párhuzamos helyzetbe hozni, ha az A,A2 tengelyhez képest a B^ tengelyt a megfelelő kitérő helyzetbe hozzuk. Ezt a kitérő helyzetet azáltal hozhatjuk létre, hogy véglegesen csak az egyik, pl. E2 excenterhüvelyt rögzítjük az 02 csaphoz, míg Ej excenterhüvelyt az O, csapon elforgathatóan szereljük úgy azonban, hogy az oldalfalon minden megkívánt helyzetben rögzíthető legyen. Ha feltételezzük azt, hogy a 4. ábrán berajzolt i index éppen azt az excenterhüvelyhelyzetet tünteti fel, mely a mértanilag is pontos hengeralaknak felel meg, akkor forgási hiperboloid alaknál az i. index el fog kerülni olyan más helyre, amely az őrlőhengerek rést képező alkotóinak párhuzamos, maguknak a hengertengelyeknek pedig a megfelelő kitérő helyzetét biztosítja. Szabadalmi igénypont: Beállítószerkezet hengerszék őrlőhengeréhez, azzal jellemezve, hogy a hengert tartó mindkét lengőkar lengés csapján beállítható és a csaphoz rögzíthető excenter van. 1 rajz A kiadásért feíel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 237. Terv Nyomda, 1958. Felelős vezető: Gajda László
