144319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-halogénetilaminok előállítására
2 144.319 csoportjainak hidrolízisét savval, célszerűen esetenként változó koncentrációjú sósavval való kezelés útján végezhetjük. így az I képletű anyagok, pl. diklórhidrátjához jutunk, melyekből a diamin felszabadítható. Az I képletű anyagok közül az l,6-di-(0-klóretil-amino)-1,6-didezoxi-D-mannit diklórhidr át előállítását epoxidokból már egy korábbi magyar szabadalmi bejelentés is ismerteti. Ennek tartalma időközben a J. of the Chem, Soc. (London) 1957. 805 alatt került nyilvánosságra. A jelen találmány szerint azonban ezt is elvileg új úton állíthatjuk elő, egyszerű munkafolyamatokkal és könnyen hozzáférhető kiindulási anyagokból. Az ezen kívül eső I képletű anyagok, valamint a III képletű anyagok az irodalomban nem ismeretesek. A találmány szerinti eljárás külön előnye, hogy amennyiben az I képletű anyagokat kívánjuk előállítani, úgy az ehhez szükséges III képletű anyagok külön tisztítása nem szükséges, ezek erre a célra nyers állapotban is felhasználhatók. A I és III képletű anyagok citosztatikus hatásúak. A találmányt az alábbiakban szemléltetjük: • 1. példa: 4 g l,6-di-(ß-oxietil)amino-l,6-didezoxi-2, 3, 4, 5-dimetilén-D-mannitot 40 ml tionilkloriddal elegyítjük s 40 percen át 65°-os vízfürdőn melegítjük. A tionilklorid vákuumban történő lepárlása után visszamaradó nyers l,6-di-(/sklóretil)amino'-l,6-didezoxi-2, 3, 4, 5-dimetilén-D-mannit-diklórhidratot 100 ml 10%-os vizes sósavval 16 órán át forraljuk. Szenes derítés után ez oldatot szárazra pároljuk. A szilárd maradékot 70%-os alkoholból átkristályosítva kapjuk az 1,6-di-(/?-lklórmetil)-amino-l ,6-didezoxi-D-mannit-diklórhidrátját, mely 240°-on bomlik. Analízis: CioH22Ö4Na Cl 2 • 2HC1 (molekulasúly = 378,2) összklór Ionos klór Számított 37,2 18,6 Talált 37,0 18,5 MD = + i^ö0 . c = 1,8 . desztillált vízben. A diklórhidrátból a bázist a következőképpen szabadíthatjuk fel: 0,945 g diklórhidrátot 3 ml vízben oldunk és 2,5 ml 2 n. NaOH oldattal elegyítjük. A kiváló fehér kristályos csapadékot leszívatjuk, vízzel mossuk és megszárítjuk. Bomláspont előzetes zsugorodás után = 278°. Analízis: CioffeOdN.Cla (molekulasúly = 305,7) Számított 39,35 7,26 9,18 23,23 Talált 39,21 7,10 9,26 23,35 2. példa: 3 g l,6-di-^-oxietil(-amino-l,6-dezoxi-2, 3, 4, 5-dibenzilidén-D-mannitot 30 ml. tionilkloriddal 15 percen át 65°-os vízfürdőn melegítünk, majd a tionilkloridot vákuumban lepároljuk. A maradékhoz 50 ml 5%-os vizes sósavat adunk. Az oldatot csontszénneí forrón derítjük. A szárazra párlás után nyert kristályos maradékot 70%-os alkoholból átkristályosítva nyerjük az 1,6-di(Á'-klóretilJ-amino-lje-dezoxi-D-mannit-diklórhidrátját, mely az 1. példa szerint kapott anyaggal mindenben megegyező sajátságú. 3. példa: 10 g l,6-di-(/? -oxietil)-amino-2, 3, 4, 5-dibenzilidén-l,6-dezoxi-dulcitot 50 ml tionilkloriddal 65c -os vízfürdőn 20 percig melegítünk, mialatt tiszta oldat keletkezik. A tionilkloridot — amenyire lehetséges — vákuumban lepároljuk s a maradékhoz 100 ml 5%-os vizes sósavat adunk. Az oldatot csontszénnel forrón derítjük s a szárazra párlás után kapott maradékot 70%os vizes alkoholból átkristályosítjuk. Az anyalúgokat is feldolgozva 40—45%-os termeléssel nyerjük az l^-di-i^-kloreti^-amino-l^-dezoxidulcit diklórhidrátját. O. p. 260—62° bomlás közben. Analízis: • CioHgäOdN.Cla . 2HC1 (molekulasúly = 378,2) Összklór: 37,4%, ionos klór: 18,55%, N: 7,48%. 4. példa: 10,25 g l,6-di-(^-oxietilamino)-l,6-dezoxi-2, 3, 4, 5-dibenzilidén-D-szorbitot óvatosan 50 ml tionilkloriddal elegyítünk, majd fokozatosan 60°-ra melegítjük. Félórai 60c -on- való melegítés után a tionilkloridot vákuumban lepároljuk. Ezután a maradékról 3 X 20 ml abs, benzolt hajtunk le, végül azt 100 ml n. sósavban oldjuk. A sósavas oldatot félórán át 60°-on melegítjük s lehűtve 2 X 50 ml éterrel extraháljuk. A vizes fázist szénnel forrón derítjük, szárazra pároljuk. A víz nyomainak eltávolítása végett a maradékról2 X 20 ml abs, alkoholt hajtunk le. 80%-os alkoholból átkristályosítva 4 g l,Q-di(ßkloretilamino)-l ,6-dezoxi-D-szorbit-diklórhidrátot kapunk. O. p. 211° (bomlás közben). Az anyalúgból további 0,5—0,7 g termék nyerhető ki. Analízis: CioH2 404N 2 Cl4 (378,2) C = 31,55%, H = 6,40%, N = 7,69%, Cl = 37,7%, [a]20 = —7,56° (c = 2, deszt. vízben). A kiindulási anyagot úgy állíthatjuk elő, hogy az ismert 2, 3, 4, 5-dibenzol-D-szorbitót (W. N. Haworth & al. J. chem. Soc. 1946. 488) piridines oldatban tozilkloriddal, l,6-ditozil-2, 3, 4, 5-dibenzilidén-D-szorbittá alakítjuk (o. p. 92-—94° etilacetátból kristályosítva) majd ezt monoetanolaminnal hevítve kapjuk az l,6-di-(/? oxietilamino)-l,6-dezoxi-2, 3, 4, 5-dibenzilidén-D-szorbitot. (o. p. 153—154° híg alkoholból.)
