144302. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékletszabályozó készülék

Megjelent: 1958. szeptember 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.302. SZÁM 47. g2 . 7—11. OSZTÁLY — EE-401. ALAPSZÁM Hőmérsékletszabályozó készülék Elfer László oki. elektromérnök, Budapest A bejelentés napja: 1956. augusztus 6. A találmány oly készülék, amely villamos fűtés­sel melegített anyag, éspedig gáz, folyadék vagy szilárd anyag hőmérsékletének állandó értéken tartására és -esetleg a hőmérséklet jelzésére való. Használható tehát a készülék pl. elektromosan fűtött levegő, víz vagy olaj hőfokának szabályo­zására, de beépíthető a készülék pl. prés-szerszá­mok acéltestébe is, a szerszám fűtésének, ill. hő­mérsékletének a kívánt értéken tartása végett. A készülék lényege, hogy két különböző anyag­ból készített hőérzékélő szerve van, amelyek hő­tágulási együtthatói különbözőek és így a hőmér­séklet emelkedésénél vagy süllyedésénéi. ezek a részek egymástól eltérő nagyságú hosszváltozáson mennek át. Ezt a különbséget használjuk fel, meg­felelő áttételezés révén, egy pillanatkapcsoló be-, ill. kikapcsolására. A csatolt rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját vázlatos függőleges metszetben szemlél­teti. A készülék —1— alaplemezébe van erősítve a —2— táguló cső és ebben helyezkedik el a kisebb 'hőtágulási együtthatójú —3— rúd, melyek együtt a hőérzékélő szervet alkotják. Ez a két alkatrés? végeinél egymáshoz van erősítve, amit a rajz nem szemléltet, és abban az anyagban helyezkednek el, amelynek hőmérsékletét szabályozni kell. Ha tehát a készülék pl. víz hőfokát szabályozza, a —2— cső a vízbe merül, de mivel a —2— és —3— részek végeiknél szilárdan és tömítően összefüg­genek, a víz nem hatolhat a készülék belsejébe. Ha a készülékkel szilárd test, pl. présszerszám hő­fokát szabályozzuk, a —2— cső annak furatába vagy mélyedésébe hatol. A —3— rúd végén a —4— egykarú emeltyű fekszik fel, melyet az —5— rugó szorít a rúd vé­géhez. Az emeltyű mozgása közben a —6— kere­tet is mozgatja, ill. magával viszi és ezen a kere­ten a —7— rugalmas acélnyelv van átvezetve. A nyelv a rajz szerint baloldali végénél szilárdan van rögzítve a készülékben, a rögzítés melletti ré­szére pedig a —8— csavar hat és így előfeszült­séget ad niki. A nyelv közepe táján a —9— ék élére fekszik fel, végén pedig —10— lágyvas van megerősítve, amely a —12— permanens mágnes­sel működik együtt. A nyelv végén, a —10— rész­szel szemben, •—11— kontaktus van, amc'yhc" a készülékben rögzített, másik érintkező toríor'ik. A —6— keretben felül —13— állító csavar van, melynek vége a —7— nyelv közvetlen közelében helyezkedik el. Ez a csavar, előnyösen skála men­tén, kézzel elfordítható és ezzel a csavar vége, va­lamint a nyelv közötti távolságot igen pontosan lehet beállítani. A készülék működése a következő: Mikor a mért anyag vagy közeg hőmérséklete emelkedik, a —2— és —3— részekből álló hő­érzékélő szerv is melegszik, de mivel a —2— cső hőtágulása nagyobb mint a —3— rúdé, ez utóbbi­nak felső vége llíelé mozdul el. Ezáltal a —í— kar is elfordul és vége természetesen nagyobb mértékben mozdul el, mint az a része, amely a —3— rúddal érintkezik. Lefelé való elmozdulását az —5— rugó mozdítja elő. Eközben a —6— keret és ezzel együtt a —13— csavar is süllyed és amint a csavar vége eléri a —7— nyelvet, azt deformáld kezdi. Ekkor még a nyelv végén levő —10— hor­gony a —12— mágnes vonzása folytán e mágnes­hez szorul és így a —11— érintkező zárva van, az áram tehát fűti az illető közeget vagy anyagot. Mivel azonban a —6— keret és a —13— csavar lassan egyre lejjebb mozognak, a —7— nyelv mindjobban deformálódik, a rajz szerint baloldali része lefelé, a —9— ék másik oldalán levő része pedig felfelé mozdul el, ill. domborodik és ami­kor az ezáltal keletkezett erő már képes arra, hogy legyőzze a mágnes vonzását, akkor a —10, ' 11— részek hirtelen felemelkednek és az áram­kör megszakad. A leírt működésmód tehát pillanatkapcsoló, az áram a másodperc tört része alatt szakad meg, és­pedig a kívánt időben, ill. akkor, amikor a hő­érzékelő a megfelelő hőfokra emelkedett. A kívánt hőfokra való szabályozás a —13— csa­varral történik, mert minél lejjebb csavarjuk ezt a részt, annál hamarabb éri el a —7— nyelvet és megfordítva. Ha tehát a —13— állítócsavart lej­jebb csavarjuk, az áram megszakítása alacsonyabb hőfokon történik, ha pedig feljebb csavarjuk, ma­gasabb hőfokon. Ha az áram megszakítása után a közeg hűlni

Next

/
Oldalképek
Tartalom