144249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagynyomású folyadék vagy gáznemű közeg előállítására, főleg szénbányák számára

2 144.249 között végig nagynyomású vezeték legyen. Ezzel azt is elérjük, hogy a szénbányában, főleg annak folyo­sóin és útjain elmarad a nagynyomású vezetékek által okozott baleseti veszély. További nagy előnye a találmánynak, hogy mivel a második sűrítő csak kis térfogatokat dolgoz fel, tekintve hogy bevezető csöve azonos az első kompresszorból jövő és sűrí­tett levegőt szállító csővel, ez a második kompresz­szor kis méretekben készülhet el és súlya is oly kicsi lehet, hogy szállítása nem ütközik nehézségbe. Ezt a kompresszort tehát könnyen lehet a szokásos te­herkocsikon, ill. a szénnek a munkahelytől az akna­toronyhoz való szállítására használt csilléken szál­lítani. Ha tehát arra van szükség, hogy egy bizo­nyos telep különböző részein, vagy akár különböző telepekben, egymás után más-más helyeken kell dolgozni, a nagynyomású kompresszor nehézség nél­kül és kis költséggel vihető egyik munkahelyről a másikra. E munkahelyeken mindig az említett kis­nyomású vezetékhez csatlakoztatjuk a kompresszor szívóoldalát, megjegyezvén, hogy ezek a légvezeté­kek sok korszerű szénbányában már meg is vannak és a szénkitermelő gépeket vagy más berendezése­ket hajtanak, így pl. rúddal vagy lánccal működő vágókat, fúrókat, rázóberendezéseket, szellőztetőket stb. A második kompresszornak a szénfal melletti elhelyezése után hajtóerőként szintén alkalmazha­tunk oly elektromos vezetékeket, amelyek a kor­szerű szénbányákban rendelkezésre állnak, vagy használhatunk e célra is kisnyomású Jevegőt, vagy pl. hidraulikai eszközöket. A munkahely mellett alkalmazott második sűrítő által szállított nagynyomású levegőt igen rövid nagynyomású vezetékeken át lehet a kívánt hely­re juttatni, az ismert robbantó, ill. repesztő eljárások valamelyike számára. Űgy, amint már említettük, ez a javított szénter­melő eljárás igen jól felhasználható más célokra, pl. épületek lerombolására is, sőt általában használható mindenütt, ahol kisnyomású, sűrített levegő forrása vagy vezetéke áll rendelkezésre. A találmányt most a csatolt rajzzal kapcsolatosan ismertetjük, amely példaképpen a találmány meg­valósítását a szénbányászaináí vázlatosan szemlél­teti. E rajzban az 1. ábra a találmány legegyszerűbb, alapvető kivitelét vázlatosan szemléltet 1 CS 8. 2. ábra a berendezés oly kivitelét mutatja, amely szénbá­nyában való alkalmazás számára különösképpen előnyös. A 3. és 4. ábra a 2. ábrához tartozó egyes alkat­részeket metszetben szemléltet. A nagyméretű 1 sűrítő nagy légköbtartalmakat képes feldolgozni és ezeket légköri nyomáson szívja be. Ez a sűrítő a munkahelytől távol, valamely meg­felelő helyen állítható fel és a kisnyomású 3 lég­vezeték révén kapcsolódik a 2 sűrítővel, mely vi­szont a munkahely mellett állítandó fel. A 2 sűrítő tehát sokkal közelebb van a szénfalhoz, mint az 1 sűrítő és mindkettő tetszés szerinti ismert szerke­zetű lehet. A 2 sűrítő kis méretekkel és kis súllyal készíthető, tehát könnyen szállítható, mert könnyen átfér a bánya földalatti folyosóin és átjáróin. Ennek a sűrítőnek ugyanis csak kis térfogatokat kell fel­dolgozni, tekintettel arra, hogy az első sűrítő által már összekomprimált levegőt sűríti tovább. A 2 sűrítőt a nagynyomású 5 vezeték köti össze az is­mert szerkezetű 4 repesztő vagy kivezető csővel. Az 1 sűrítő azonos lehet azzal a géppel, amelyet szénbányáknál általánosságban alkalmazni szoktak a különböző célokra használt, 5—7 att. nyomású le­vegő előállítására. Ennek a kisnyomású levegőnek a további sűrítésére való a 2 kompresszor, amely a re­pesztéshez szükséges 500—700 att. nyomást állítja elő, de ez a nyomás néha még nagyobb értékeket vesz fel. Egyes esetekben szükséges lehet a talál­mány szerint olyképp eljárni, hogy az első sűrítő na­gyobb nyomást állít elő, mint a szénbányákban szo­kásos kisnyomású vezetékben uralkodó nyomás, ez az első fokozat tehát elérheti a szénbányák csőháló­zata számára szokatlan 80—100 att. nyomást is. Azáltal, hogy a találmány értelmében két külön, egymástól távol felállított sűrítőt használunk, me­lyek közül az első csak viszonylag kis nyomást állít elő, lényegileg teljesen elmarad vagy erősen csök­ken az a veszély, hogy a nagynyomású vezeték meghibásodása révén repesztő nyomású, tehát pl. 700 att. nyomású levegő áramlik ki, amely mindig jelen van akkor, ha csak egy sűrítőt használunk és ez a munkahelytől távol van. Elmarad tehát az a veszély, amellyel számolni kell akkor, ha a bánya belsejében az ismert eljárások szerint hosszú nagy­nyomású vezetéket alkalmazunk. A találmány szerint gondoskodhatunk arról, hogy a repesztőeszközöket a lehető legjobban lehessen ki­használni és így a találmány szerinti berendezés nagymértékben gazdaságos legyen, emellett pedig arról is lehet gondoskodni, hogy a biztonság még nagyobb legyen, tehát a munkahely melletti nagy­nyomású vezeték ne okozhasson balesetet. Másszó­val kifejezve, gondoskodunk arról, hogy a második légsűrítő bármely részének vagy e légsűrítőből a munkahelyhez vezető cső bármely részének hibája vagy törése esetén baleset ne keletkezhessek. E cél­ból a következő eljárások egyikét vagy ezek közül többet alkalmazhatunk. Ezeket az eljárásokat a rajz 2—4. ábrájával kapcsolatosan ismertetjük. A 2. ábra szerint is alkalmazzuk az első, kisnyo­mású 1 sűrítőt, amelyet a kisnyomású 3 légvezeték köt össze a 2 sűrítővel, amelyből a nagynyomású 5 vezeték vagy cső vezet a 4 repesztő csövekhez. A rendszernek azoknál a helyeinél, ahol valószínű, hogy helyi túlmelegedések keletkezhetnek, vagy oly géprészeknél, vagy más alkatrészeknél, amelyeknek igen nagy az igénybevétele és így a törés vagy re­pedés veszélye a belső túlnyomás folytán nagy, ki­bocsátó vagy biztonsági szelepeket alkalmazunk, amelyek a levegőt a küllégbe, vagy a kisnyomású vezetékrendszerbe juttatják. Más megoldás szerint ezeket a részeket a kisnyomású rendszer nyúlvá­nyaival vesszük körül, miáltal ezek a darabok a szénbányákban néha jelenlevő robbanó keverékek­kel nem juthatnak érintkezésbe. A 2. ábra szerint a veszélyesnek feltételezett 10 rész vagy darab, amely a 2 sűrítő utolsó fokozatá­nak részét képezi és amely, ha pl. biztonsági szelep­pel kapcsolódik vagy vízlevezetőt tartalmaz, robba­násszerű és hátrányos erővel engedi ki az anyagot a küllégbe, a kisnyomású 3 légvezetékbe van iktat­va, mely célra a kisnyomású 11 ívelt vezetéket hasz­náljuk. Ez a vezeték a háromfúratú 12 szeleppel van ellátva, amelyen át a levegő a szabadba távozhatik a 13 csövön keresztül, vagy áramolhatik a levegő a

Next

/
Oldalképek
Tartalom