144249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagynyomású folyadék vagy gáznemű közeg előállítására, főleg szénbányák számára

144.249 3 11 vezetéken át is, amely a 14 elágazás révén a 3 csőrendszerrel kapcsolódik. A 14 elágazás folytatódhátik, hogy a kisnyomású rendszer bármely részéhez csatlakozzék, ahol a levegő pneumatikus célokra szükséges, pl. fúró, szellőztető vagy más efféle gép hajtására. Ilyen módon a veszélyes helyet nem-robbanó gázzal (levegővel) vesszük körül és/vagy megfelelő hűtéssel látjuk el. Az 1 sűrítőt a 2 sűrítővel összekötő kisnyomású 3 vezeték egy része mellett megkerülő 6 vezetéket lehet alkalmazni, amely az 5 csőhöz vezet, egy vagy több 7 szelepen át. A két 7 szelep a 9 szelepekkel együtt lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a kisnyomású levegő a 6 vezetékből a három darab 4 repesztő- vagy kibocsátó eső egyikébe jusson, úgy, amint a rajz mutatja. Ezek a 4 csövek kibocsátó nyílásaiknál a 6 vezetékből jövő hűtőlevegővel biztosíthatók túlhevülés ellen, ha a túlmelegedés veszélye repesztés folyamán fennáll; ha pedig szüksé-r gesnek látszik, bevezethetjük a kisnyomású levegőt mindegyik 4 csőbe annak a munkának a csökkentése végett, amelyet a 2 sűrítőnek kell végezni, hogy a 4 repesztőcsövek belsejében előálljon a szükséges repesztőnyomás. A két 9 szelep előnyösen automatikus működésű olymódon, hogy a 4 repesztőcsövekben uralkodó nyomáskülönbség működteti a szelepeket és ezzel meggátolja a nagynyomású levegő további behatolását a 4 csőbe, ha a repesztés már megtörtént. A 2. ábrán ,8-cal jelölt készülék terheléscsökkentő eszköz lehet, amelynek hatására a sűrítő leáll, tehát nem dolgozik tovább, vagy lehet ez a 8 rész biztosító szelep, mely utóbbi esetben kombinálni lehet azt bárminő hallható vagy látható jelzést adó eszközzel, pl. síppal. Működés közben az egymásután következő 4 repesztő vagy kibocsátó csövekhez juttatott levegő nyomását biztonság érdekében kellő mértékben a 4 cső kivezető (kibocsátó) nyomása alatt kell tartani, ez a levegő tehát biztosan kisebb nyomású legyen, mint az a nyomás, amelynél a 4 cső a benne levő levegőt kiengedi magából repesztés végett. Ilyen módon a 8 eszköz vagy más megfelelő, nyomásra érzékeny készülék alkalmazása esetén a 2 sűrítő megáll, tehát nem dolgozik tovább vagy kibocsátja a levegőt a küllégbe, ha ezt a határt elértük. Más megoldás szerint mindegyik 4 repesztőcső mellett alkalmazhatunk egy kivezető vagy biztonsági szelepet, amely az előre meghatározott nyomáshatárnál a levegő fölöslegét kiengedi. Természetes, hogy ezt a 8 ellenőrző eszközt vagy kibocsátó szelepet könynyen lehet üzemen kívül helyezni, ha a nyomást a 4 csöveknél emelni akarjuk repesztés végett és e célból a 8 eszköznél, ill. a munkahelyen kézzel működtetett szerveket használunk. A második sűrítőből vagy a biztonsági szelepekből távozó sűrített levegő sípon haladhat át vagy másként jelezhet, abból a célból, hogy a kezelő személyzetet figyelmeztesse arra a működésre, amelynél a 4 csövek már kibocsátják a levegőt, tehát repesztenek. Előnyös lehet a nagynyomású levegő rendszerébe magában véve ismert érzékelő szervet iktatni, amely működésbe lép, ha veszélyes, helyi túlmelegedések keletkeznek, mely szerv pl. villamos úton megállítja a második sűrítőt. Hivatkozással mármost a 3. ábrára, a veszélyesnek feltételezett 15 helyet vagy pontot, amely a 2 sűrítő részét is képezi, védőeszközök burkolják. E rész körül domborúan kialakított 16 fedő van, amelyet erős csavarok fognak le vagy amely pl. hegesztéssel kapcsolódik a 2 sűrítő házával. A ház és a 16 fedő között előnyösen gázt át nem eresztő 17" tömítés van és a 16 burkolaton 19 bevezetést, valamint 20 kivezetést alkalmazunk, amelyek a kisnyomású levegő áramlására valók és ilyen módon a belső 18 teret kisnyomású levegő öblíti át. Hasonlóképpen, ha a nagynyomású vezetékrendszer bármely részét veszélyesnek tartjuk, ha tehát a helyi túlmelegedés vagy más hátrányos jelenség veszélye áll fenn, az ilyen 21 részek (4. ábra) egy 22 hüvellyel vagy házzal vehetők körül a 23 tömítés alkalmazása mellett. A 22 háznak 25 bevezető és 26 kivezető csöve van a kisnyomású levegő számára, az tehát áthalad a 24 téren, amely a 22 ház belsejében van. Nyilvánvaló, hogy olyan helyeken, ahol vízvezeték is van, úgy, amint az szénbányákban és más bányákban is gyakori, a kisnyomású levegő helyett vizet is használhatunk a 3. és 4. ábra szerinti 18, ill. 24 tér hűtésére, tehát a veszélyes helyek túlmelegedésének gátlására. Általában véve a találmány megvalósításánál lényeges a viszonylag hosszú, kisnyomású légvezeték alkalmazása a második kompresszor felé és a viszonylag rövid nagynyomású vezeték a második kompresszortól a nagynyomású közeg alkalmazásának helyéig. A kisnyomású vezetékek az esetek nagy részében hosszúságban elérik a nagynyomású cső tízszeresét, így pl. a bánya aknatornyától kiinduló kisnyomású vezeték 3—4 km hosszú lehet a munkahely közelében levő pontig, viszont a nagynyomású kompresszortól a tényleges felhasználásig vezető nagynyomású cső legtöbbször csak 50—100 m. A találmány szerint, továbbá az alkalmazott közeg nyomása jóval kisebb a második sűrítő előtt, mint utána, így pl. e két nyomás közül a nagyobbik a kisebbnek négyszerese is lehet, vagy alkalmazhatunk ennél is nagyobb eltérést. Mégis a találmány kereteibe tartoznak oly különleges esetek is, amelyeknél a kisnyomású és a nagynyomású vezetékekben levő közegek nyomásai más mértékben térnek el egymástól, így pl. e nyomások viszonya 10-nél nagyobb vagy 4-nél kisebb is lehet. Szabadalmi igénypontok. 1. Berendezés szén vagy más anyag kitermelésére a munkahelyen alkalmazott folyékony vagy gáznemű közeg, így pl. nagynyomású sűrített levegő használatával, azzal jellemezve, hogy a munkahelytől távol egy első sűrítő van, a munkahely mellett pedig második sűrítő kerül alkalmazásra, amely alkalmas arra, hogy a közeget lényegesen nagyobb nyomásra sűrítse, mint az első kompreszszor, emellett pedig az első sűrítő nyomóoldalát a második sűrítő szívóoldalával, továbbá a második sűrítő nyomóoídalát egy vagy több repesztőeszközzel vagy más efféle felhasználó szervvel nyomóvezetékek kötik össze. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az első sűrítő a szénbányákban használatos és kisnyomású levegőt termelő kompresszorral, tehát a szokásos sűrítővel