144234. lajstromszámú szabadalom • Nagy stabilitású, többszabadságfokú kormányerőt létesítő rotorfej

2 144.234 döntjük a H pontok is elmozdulnak, le, illetve felfelé, de továbbra is egy síkot alkotnak. A kormányzó tárcsának a belső része a hajtótengellyel együtt forog, így a H pontok az egyirányban megdöntött kormányzótárcsai külső részének vezetésié által egy körülfordulás alatt ciklikusan le — fel mozognak. Természetesen mivel a kormányzóíárcsa síkja változatlan, a H pontok síkja is változatlan. A HE merev rudak közvetítésével az E pontok síkja is megdől a kormányzótárcsa síkjának megfelelően.! 'Tehát az E pontok síkja mindig paralell a kormányzótárcsa síkjával. Kormányzott helyzetben az; E pontok síkja a hajtótengelyhez képest ferde sík, kormányzatlan, helyzetben pedig merőleges a hajtótengelyre. Az E pontok síkja tehát egy kormányzott helyzetben változatlan, kormányzás közben pedig a sík dőlése változik. Az agy síkja kormányzatlan helyzetben merőleges a hajtótengelyre. Az inerciaszabályzó rudak D pontjai, melyek az agyhoz csuklóval csatlakoznak szintén a hajtótengelyre merőleges síkban helyezkednek el. Kormányzás közben a D pontok körül elmozdulnak az: inercia-szabályzó rudak végükön az m tömegekkel, de nem hirtelen, mert közben a D pont is mozdul, tehát az agy is dől. A folyamatot apró lépésekre bontva a következőképpen érzékelhetjük: Első lépésben az agy D pontjai fixek, az agy síkja még merőleges a hajtótengelyre. Az E pontok elmozdulásával elmozdulnak az F pontok is és az m tömegek is. Az F pontok elmozdulásával az: FI rúd és az IKM áttételi kar, továbbá a KL közvetítő rúd segítségével megdől a vezérlőtárcsa síkja is a kormányzás irányába, mivel az E pontok az F pontokat és az m tömegeket szintén egy-egy síkban kényszerítik forogni, melyek azonban a D pont excentricitása miatt már nem téliesen paralellek a kormányzótárcsa dőlésével. Az F pontok és az m tömegek síkjai ugyanabban az irányban dőlnek, de egy kicsivel nagyobb mértékben. Az: F pontok dőlésiével dől mint láttuk a vezérlőtárcsa is a kormányzás irányába, de az MKI áttétel miatt sokkal kisebb mértékben. Az RN csuklós állítókar közvetíti a vezérlőtárcsa dőlését a lapátkarokhoz, melyek a lapát állásszögét változtatják ciklikusan. E ciklikus állásszög állításra a lapátokon a légerők megváltoznak. A légerők és tömegerők együttes hatására a lapátok új síkban forognak, melyek a G csuklókon keresztül döntik az agyat, a kormányzótárcsa dőlése irányába. Az agy dőlése ellenkező irányba állítja vissza a lapátok állásszögét, mint azt a vezérlőtárcsa állította, így egy dőlésponton egyensúly áll fenn. Második lépésben az E pontok fixek. Az, agy dőlésével a D pontok is elmozdulnak, így nemcsak az O tengelyek excentricitása miatt van visszakormányzás, hanem az inercia szabályzó rúd E pontja körüli elfordulás miatt is. Ekkor ugyanis a D pontok lefelé, illetve felfelé való elmozdulásával az F pontok éppen ellenkező irányban mozdulnak, ha a kormány fogott, vagyis az E pontok síkja rögzített. így az egyensúly minden kormánykitéréshez nagyon határozott, rugalmas egyensúly. Harmadik lépésben vizsgáljuk azt az esetet, mikor, feltételezzük, hogy az inercia súlyok tartják a síkjukat. Az: m pontok fixek. Az E pontok elmozdításával a D és F pontok is elmozdulnak, mégpedig a D pontok nagyobb mértékben, mint az F pontok. Az F pontok elmozdulásával a vezérlőtárcsa dőlése az állító karokon keresztül ciklikusan állítja a lapátok állásszögét, de ugyanakkor az erősebb agy dőlés csökkenti a vezérlőtárcsa által okozott ciklikus állásszög állítást, Erre a ciklikus állításra a lapátokon keletkezett légerők a tömegerőkkel olyan egyensúlyi helyzetbe jönnek, hogy a lapátok a kormányzás irányába dőlnek, de nem olyan mértékben,, mint az agy, amit a D pontok dőlése jelez, A lapátokon ható légerők és tömeg- . erők eredője a G csuklón így visszatérítő nyomaitékot gyakorol az agyra. Az agy visszadöntésével csökken a D pontok dőlése, de ha a kormány fogott, az; E pontok fixek. Az!

F pontok és. az: m, tömegek síkjának dőlése pedig nő. Az m tömegek tehát végeredményben fokozatosan kitérnek a kormányzás irányába, új síkban fognak forogni. A kormányzás tehát késleltetve van, de nem nagy mértékben. A kormányzott helyzet a vizsgált három, lépés együttes egyidejű hatására jön létre, úgy, hogy a lapátok a kormány kiterítésnek megfelelő új egyensúlyi síkban fognak forogni. Miközben, tehát az E síkot döntöm, dől az agy is, de még nagyobb mértékben dől az m tömegek síkja. Egyensúly esetén az m tömegekre ható centrifugális erők eredője az A ponton megy keresztül, így a D pontra nyomatéka van. Ezt a nyomatékot a HE rúderő létesíti ciklusosán. Az, FI rúdban gyakorlatilag nem keletkezik erő, mivel a lapátok állásszög állításához nem kell erő. A HE rúdnak ez: a ciklus, gerjesztése a kormányzótárcsa C pontjára állandó nyomatékot gyakorol, melyet a kormánybot segítségével tart a pilóta, tehát a kormány kitérítésével kormányerőt érez. Összefoglalva az eddig elmondottakat a kormányzásra. A kormányzótárcsa döntésével történik a kormányzás. A kormá'nyzótárcsa döntését követik az E pontok. Az E pontok dőlése meghatároz egy egyensúlyi helyzetet a lapátra ható légerők és tömegerők agyra gyakorolt nyomatéka folytán, amit az inercia szabályzórúd kormányerő létesítése közben automatikusan szabályoz, Valamely irányból hirtelen széllökés éri a rotorlapátok síkját, amit rotortárcsa síknak nevezünk, ekkor: a széllökésre a rotortárcsa síkja a megfúvás irányába megdől. A lapátok eredőerői a G pontokon hatnak és a tárcsa dőlés irányában döntik az agyat is. Az agy dőlésével a D pontok síkja is dől és. ha kötött a kormány az E pont fix, az inerciaszabályozó rúd F és m pontjai szintén dőlnek, de ellenkező irányban, mint az, agy. Az F sík ellenkező irányú dőlésének következtében a vezérlőtárcsa a széllökéssel ellenkező kormányzást végez automatikusan. Az E pontokra az m, tömegek ezalatt ismét periodikus, gerjesztést adnak, melynek állandó nyomatéka a kormányboton, mint kormányerő változás észlelhető. A kormányerő helyreállítá-