144127. lajstromszámú szabadalom • Szinkron kapcsolóberendezés, különösen gépjárművek sebességváltóműveihez

2 144.127 zük ki, továbbá leggyengébb keresztmetszetükben felhasítjuk és egy excentrikusra esztergált (megmunkált) agyra feszítés nélkül, azonban az agyon a kellő helyzetben való biztosítás mellett, ágyazzuk. Önmagában véve ismert dolog más típusú szinkron kapcsolóberendezéseknél, nevezetesen olyanoknál, amelyeknek nincsenek súrlódó kúpjaik, a kapcsolóhüvely fogait tengelyirányú eltolásuk alkalmával sarlóalakú szorítógyűrűre feltolni, hogy ezáltal a hüvely forgómozgását a kapcsolótárcsával összekötött szorítógyűrűre és ennek útján a, kapcsolótárcsára átvigyék. Itt a szorítógyűrűt csekély mértékben összenyomják, hogy a szükséges súrlódóerőt ilym'ódon létrehozzák. A hüvely és a fogazott kapcsolótárcsa közötti szinkron járás elérése után a hüvelyt a szorítógyűrűn a kapcsolótárcsa kapcsolófogazásáig tolják tovább. Ebben az esetben a szorítógyűrűt aránylag súlyosra kell készíteni, hogy a szükséges szorító hatás és súrlódás létrejöjjön, ezzel szemben a kúpos tengelykapcsoló sarlóalakú súrlódó gyűrűje aránylag könnyű lehet és az szorosan felfekhet a hordozó agyra, minthogy a gyűrűt a kívánt hatás eléréséhez nem kell összeszorítani, hanem csak alig észrevehető módon a súrlódás okozta duzzadás hatása mellett kis mértékben szétfeszíteni. A rajz a találmány egy kiviteli példáját szemlélteti. . Az: 1. ábra a szinkron kapcsolóberendezés tengelyirányú metszete. A 2. ábra a hajtómű keresztmetszete, a hüvelytartó oldalnézetével. A 3. ábra a. súrlódó kettőskúp keresztmetszete egy szegecshelyen. A 4. ábra a hüvely fogazásának együttműködését szemlélteti a súrlódógyűrűk fogkoszorújával. Az 5. ábra a hüvely reteszelése működési helyzetében. A 6. ábra egy súrlódó ellengyűrű és annak ágyazása felülnézetben. Az 1 tengelyen, amely üreges tengelyként is kialakítható, lazán forgathatóan, azonban oldalirányú eltolás ellen biztosítva ülnek az önmagábanvéve ismert szerkezeti megoldású sebességváltómű 2 és 3 fogaskerekei. Ezek között a fogaskerekek között az 1 tengelyen, ugyancsak el nem tolhatóan és a tengellyel, merev kapcsolatban (együttiforgóan) helyezkedik el a 4 hüvelytartó, amely az; 1 tengellyel való merev kapcsolata következtében aránylag "keskeny lehet. Ez egyben lehetővé teszi, hogy a hajtómű szerkezeti hossza, csekély legyen. A 4 hüvelytartó (2. ábra) közel háromszögalakú és a háromszög csúcsaiban, mindkét oldalra tengelyirányú, lemezalakú 5 bordák nyúlnak ki. Ezeknek a bordáknak sima külső felületei és hosszanti szélei szolgálnak a 6 hüvely ágyazására, illetve vezetésére, amely hüvely gyűrűalakban veszi körül a 4 hüvelytartót és belső felületén az 5 bordák között, nagyszámú, tengelyirányú 7 kapcsolófoga, van. Mégpedig olyan elrendezésben, hogy két fog mindig közvetlenül az 5 bordák mellett kétoldalt helyezkedik el, úgy hogy ezek a fogak a 6 hüvelyt ez utóbbi tengelyirányú eltolásakor biztosan vezetik és az 1 tengely forgását a 4 hüvelytartó közvetítésével megbízhatóan átadják a 6 hüvelynek. A 6 hüvely külső oldalán (kerületén) készített 8 körhoronyba, önmagábanvéve ismert módon kapcsolódik egy sebességváltóvilla, amelynek segítségével a 6 hüvely tengelyirányban eltolható. Ezáltal a 7 fogak körmöskapcsolóhoz: hasonlóan kapcsolatba hozhatók all, illetve 12, egyik vagy másik tengelykapcsológyűrű 9, illetve 10 fogaival. Ez a két gyűrű szilárdan van felhúzva a, szomszédos 2, illetve 3 hajtóműfogaskerék agyára, hogy az 1 tengely és a 4 hüvelytartó forgását a 6 hüvely "'közvetítésével a megfelelő —• 2 vagy 3 — fogaskerékre átvigye. Hogy a 2 vagy 3 fogaskerekek egyikének az 1 tengelyhez való bekapcsolásánál a, megfelelő alkatrészek szinkronizálását (együttjáratását) elérhessük, és ezáltal lökésmentes és zajtalan sebességváltást tegyünk lehetővé, a 2 és 3 fogaskerekek 7, 9, illetve 7, 10 fogaskapcsolója elé egy-egy súrlódó tengelykapcsoló van iktatva. Ehhez a 6 hüvelyben két 15 és 16 súrlódó gyűrű van elhelyezve, amelyek szerkezetileg teljesen azonosak, de egymáshoz képest iükörszíimmetrikusan helyezkednek: el és \a 4 menesztőtárcsa 5 bordái között a 7 hüvelyfogak fejéig terjednek. A 15 és 16 súrlódógyűrűknek egymásfelé fordított szélein 18 bordák vannak, amelyek — például üreges (cső) szegecsekkel — mereven össze vannak egymással erősítve, ami lehetővé teszi, hogy könnyen kiszerelhetek és cserélhetők legyenek. Az 5 bordák közelében a 15 és 16 súrlódó gyűrűknek olyan nagy kivágásaik vannak, amelyeken nemcsak a 4 hüvelytartónak az; 5 bordákkal szomszédos részei nyúlnak keresztül, hanem velük szemben a 15, 16 súrlódó kettőskúp is eltolható tengelyirányban (mint az az; 1. ábra alsó részén látható). A súrlódó kettőskúpnak a forgás irányában is kell egy bizonyos meghatározott játékának lennie, vagyis a 4 hüvelytartóval szemben szűk határok között elforgatható nak kell lennie. A 15, 16 súrlódó kettőskúp külső palástfelületén az; 5 bordák között — a 3. ábrán látható módon — mindkét szélén egy-egy (19, 20), fogkoszorú van, melynek fogosztása megfelel a 6 hüvely belső 7 fogazása osztásának. A 19, 20 fogak közötti fogközök elég szélesek ahhoz, hogy adott esetben, azokon a 7 fogak áthaladjanak. Másrészt, a 19 és 20 fogazások fogkoszorúi tengelyirányban olyan távol vannak egymástól, hogy a 7 fogaknak, a 6 hüvely forgási síkjára a 4. ábra szerint ferdén álló élei egy szinkronizáló folyamat kezdetén a 15, 16 súrlódó kettőskúp 19 és 201

fogainak a forgás, síkjára ugyanolyan ferdén álló végeire!, vagy ez utóbbi fogak az előbb említettekre, felfeküdjenek, miközben a 19 és 20 fogak mint kapcsoló reteszelők működnek, amennyiben a szinkronjárás eléréséig a 6 hüvely és 7 fogazásának további eltolását megakadályozzák. Amint azonban a szinkronizálódást elértük, a 6 hüvelyre tengelyirányban ható állítóerő a 15, 16 súrlódó kettőskúpot olymódon tolhatja el a 4 hüvelytartóhoz, képest, hogy a 7 fogak a 19, illetve 20 fogak közötti