144019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumiféleségek regenerálására

Megjelent: 1958. július hó 1-én. 4 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.019. SZÁM 39. b. OSZTÁLY BU—114. ALAPSZÁM Eljárás gumiféleségek regenerálására A Magyar Állam, "mint a feltalálók, Dr. Bruckner Zoltán oki. vegyészmérnök (Budapest), Juhászné, Dr. Kovács Margit vegyész (Budapest), jogutódja Bejelentés napja: 1955. április 29. Természetes vagy szintetikus gumiféleségek regenerálása folyamán hő- és mechanikai kezelést alkalmaznak, melynek során a gumi depolimerizálódva megpuhul, képlékennyé válik és az újbóli vulkanizáláshoz szükséges anyagok, mint kén, cinkoxid, gyorsítók, töltőanyagok és lágyítók hozzákeverhetek. A gyakorlatban rendszerint úgy járnak: el, hogy a gumihulladékot levegőtől elzárva, kazánban 180—240 C°-on nyomás alatt hőkezelik, majd finomítóhengereken megdolgozzák. A regenerálási időtartam és a hőfok csökkentése, valamint a regenerált gumi képlékenyebbé tétele cél- t jából lágyítószereket, pl. ásványolajtermékeket, mint pakurát vagy kátrányféleségeket adagolnak. Ennek dacára a regenerálási folyamat hosszú és a regeneráló berendezés kapacitása ennek megfelelően viszonylag kicsi. A találmány olyan eljárás, gumiféleségek, mint természetes vagy szintetikus gumi regenerálására, mellyel a fentebb ismertetett depolimerizáló eljá- ' rásnál a regenerálási időtartamot lényegesen megrövidíthetjük és az ezt követő mechanikai finomító kezelést jól és könnyen végezhetjük és kitűnő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező regenerált terméket kapunk. Gumiféleségek regenerálásánál, melynél a regenerálandó anyagot hő- és mechanikai kezelésnek alávetve depolimerizáljuk és amelybe e kezelés során lágyítóanyagot, előnyösen víz jelenlétében dolgozunk be, a találmány értelmében a lágyítóanyag bedolgozását felületaktív adalékanyag jelenlétében végezzük és ezeket az anyagokat a regenerált gumiban benne hagyjuk. A 85 554. sz. magyar szabadalmi leírás gumi regenerálására ismertet eljárást, melynél diszpergáló adalékanyagot alkalmaznak. E regenerálás úgy történik, hogy a gumit finoman felaprítják és aprító malmokban nagymennyiségű vízben igen finom diszperziót készítenek, amikor is kaucsuktej-szerű termék keletkezik, melyben a diszpergált gumirészecskék mellett szabad kén kolloidális állapotban, részben pedig a kéntoldó anyag, pl. kénammónium hatására oldott állapotban van jelen. E kezelést 15—110 C°-on foganatosítják, majd az emulzióhoz rendszerint még hideg vizét kevernek hozzá és ezután a kaucsukrészecskéktől a kolloidális, illetőleg az oldott ként szűréssel elkülönítik. A kén eltávolítását még oldószer, pl. benzol, hozzáadásával, esetleg elő is segítik. A találmány szerinti eljárásunknak nem célja, hogy a regenerálás során ként távolítson el, ilyes-' mi nem is történik. Az eljárásunknál nem kéntelenítünk, hanem a vulkanizált kaucsukmolekulákat depolimerizáljuk, kisebb részekre tördeljük, ami újabb vulkanizálásra teszi azokat alkalmassá. A felületaktív anyag a regenerálás folyamán alkalmazott lágyítóanyag, előnyösen kőszénkátrány, duzzasztó hatását segíti elő, ami a molekulatördelést, az alkalmazott reakcióhőfokon, könynyebbé teszi. Az eljárásunknál felhasználásra kerülő felületaktív anyag és lágyító anyag a tördelt • kaucsukmolekulák között bennmarad és ezáltal a regenerált guminak előnyös képlékenységet és jó feldolgozhatóságot biztosít. ' Az eljárásunkat túlvulkanizált, vagy utóvulkanizált guminál is alkalmazhatjuk és alkalmazhatjuk olyan guminál is, melynél a vulkanizálás során ként egyáltalán nem is használtunk. A felületaktív anyagot úgy választjuk meg, hogy az alkalmazott lágyítóanyagot a regenerálás folyamán adódó pH érték mellett emulgálni ill. diszpergálni képes legyen. Savas közegben történő regenerálásnál saválló, pl. erősen szúlfonált származékokat használhatunk. Lúgos közegben pedig lúgálló felületaktív anyagot választunk. Ilyen anyagok pl. amin vagy amidszármazékok, de hasznfálhatunk'zsírsavésztereket is. Semleges közegben felületaktív szerként igen jól beváltak a zsírsavészterek, naftalinszulfonsav^-származékok. Ügy találtuk, hogy kis mennyiségű felületaktív szer is már lényegesen és előnyösen befolyásolja a regenerálási időtartamot és amellett a fizikai tulajdonságokat nagymértékben javítja. Így pl. őrölt és szitálással nagyrészt textilmentesített pneumátikőrletet víz jelenlétében semleges közegben 1% felületaktív adalékanyag jelenlétében már 3—4 óra alatt lehet regenerálni a szokásos 10 óra helyett 10 att gőznyomáson. Ily módon az üzem kapacitása több mint a kétszeresére növekszik. Az alkalmazott felületaktív anyagok a regenerá-