143996. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolt eljárás élesztő és szesz egyidejű előállítására

Megjelenít: 1958. július hó 1,-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.996. SZÁM 6. a. 14—24. OSZTÁLY - KA-448. ALAPSZÁM Kapcsolt eljárás élesztő és szesz egyidejű előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Krausz József, Pelcz Antal, Simek Ferenc, Gellén József, Kovács Béla és Varga József budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. június 19. Az élesztőgyártás régebbi technológiájánál élesztő mellett egyidejűleg szesz is keletkezett, amelyet afz élesztő kiszeparálása után a cefréből kifőztek. Az ún. hozzáfolyatásos gyártástechnológia bevezetésével emelkedett a keletkező élesztő és csökkent a szesz mennyisége. A régi eljárásnál az élesztő cefrében 1—2% szesz volt, az újabb technológia alkalmazásával a szesz mennyisége legfeljebb 0,1—• 0,2%. A nagy hígítás miatt ezen esetben a szesz kifőzése már nem gazdaságos. Mint a fentiekből látható, az élesztő és szesz gyártása ma egymástól teljesen elkülönített művelet, még abban az esetben is, ha mindkettőt egy vállalaton belül állítják elő. Munkánk során részletesen tanulmányoztuk a szeszes erjedés körülményeit, különös tekintettel az élesztő sejtek szaporodására. Megállapítottuk, hogy a kezdetben jelenlevő élesztő mennyiségétől függetlenül az elerjedt cukor mennyiségének arányában mindig keletkezik élesztő. 15%-os cukoroldat erjesztésénél 100 kg elerjedt cukorra számítva, 10—15 kg élesztő keletkezik, függetlenül attól, hogy az erjedést színtenyészettel előállított kismennyiségű, vagy nagyobb mennyiségű, pl. préselt élesztővel indítjuk meg. Megállapítottuk továbbá azt, .hogy a szeszes erjedésnél keletkezett élesztő alkalmas pékipari élesztő gyártására, ha erre a célra szelektált erőteljes légzési képességű élesztővel hajtjuk végre a szeszes erjedést, és ezt úgy módosítjuk, hogy az élesztők légzési képessége lehetőleg ne csökkenjen. Ez a felismerés teszi lehetővé az élesztőgyártásban nyert élesztő szaporítását a szeszgyártás körülményei közt, valamint a szeszes erjedésnél keletkező élesztőnek felhasználását az élesztőgyártásban, elsősorban anyaélesztőként. Ez a felismerés számos változatban alkalmazható, amely változatok két főcsoportba sorolhatók. Az egyik szerint a pékélesztő, elsősorban anyaélesztő előállítását a szokásos élesztőgyári technológia szerint kezdjük meg, a szaporítás (levegőztetés) befejezése után további melasz adagolásával szeszes erjedést hozunk létre, mégpedig olyan mértékű melasz adagolásával, hogy a szeszes erjedés befejezése után a cefre 8—10% szeszt tartalmazzpn. A szeszes: erjedés közben megnövekszik az élesztőgyártás szakasza-, ban keletkezett élesztő mennyisége is. Az élesztőt szeparálással elválasztjuk a szeszcefrétől, mely utóbbit a szokásos szeszgyári munkamenet szerint dolgozzuk fel. A szeparálással elválasztott élesztő anyaélesztőként használható. A fentiekben leírt eljárás döntően megváltoztatja a szeszerjesztés eddigi módszerét is. Az eljárás hasznosításának másik csoportját azzal jellemezhetjük, hogy a szeszes erjedést nem az élesztőgyárban készített nagyobb mennyiségű élesztővel indítjuk meg, hanem az e célra szelektált élesztőkultúrából szín-tenyészetet állítunk elő és ezzel a színtenyészettel valósítjuk meg a módosított szeszgyári technológiát. A módosítás lényege elsősorban az, hogy a szeszes erjedés kezdeti szakaszában kisebb cukortartalmú cefréket készítünk, amelyeket megfelelő mértékben és megfelelő hosszú ideig levegőztetünk az élesztősejtek légzési képességének megtartása céljából. Az így készített szeszcefréből a fent leírt eljáráshoz hasonló módon különválasztjuk az élesztőt és a szeszt, az élesztőt élesztőgyártáshoz használjuk fel, a szeszt a szokásos desztillációs technológiával nyerjük ki. Az élesztő és szeszgyártás kapcsolt technológiája igen sok gazdasági előnnyel jár: az élesztőgyárban termelt élesztő mennyiségét megnöveljük a szeszerjedésnél keletkező élesztővel. A meglevő élesztőgyár kapacitását növeljük, vagy az újonnan létesítendő élesztőgyár beruházási költségeit csökkentjük azáltal, hogy az élesztő egy bizonyos hányadát a szeszgyári berendezésben termeljük. A meglevő szeszgyár kapacitását növeljük, vagy a létesítendő szeszgyári részleg beruházási költségeit csökkentjük azáltal is, hogy nagy tömegben használunk élesztőt a gyártási folyamat során és- így a szeszes erjedés idejét 40—48 óráról 12—20 órára csökkentjük, s ezzel a szükséges erjesztőtér lényegesen kisebb lesz. A leírásban ismertetett módszer segítségével az élesztő- és szeszgyártás fajlagos anyagfelhasználását jelentékeny mértékben csökkentjük, mivel egészben vagy részben a nagyobb anyaghányadú anyaélesztő termelése megszűnik. További előnye a módszernek, hogy az élesztőgyártásban nyert cefrében végzett szeszes erjesztés folyamán keletke-