143996. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolt eljárás élesztő és szesz egyidejű előállítására

143.996 zett többlet-élesztő szeparálása nem jelent többletköltséget, mivel a két, kapcsolt eljárás folyamán termelt élesztő együttesen kerül szeparálásra. Az új eljárás alkalmazása lehetővé teszi továbbá az élesztőgyártáshoz felhasznált melasz hamuzsír-tartalmának kitermelését is. Eljárásunk számos alkalmazási lehetőségéből az alábbi két példát ismertetjük: 1. Példa. 3500 kg melaszból á szokásos élesztőgyártási technológiával IV. anyaélesztőt készítünk, amelyhez oltó-élesztőként 600 kg III. anyaélesztőt használunk fel. A 12 órás szaporítási szakasz után 650 hl cefrében összesen 3220 kg élesztőt nyerünk, a 600 kg-os oltóélesztő levonásával a tiszta nyeredék 2620 kg. A felhasznált 3500 kg melaszra vonatkoztatva a hozam 75%. E munkafolyamat «tán levegőztetés nélkül további 10—12 óra alatt 250 q melaszt adagolunk a cefréhez, amely a térfogatot 830 hl-re növeli. A szeszes erjedés szakaszának befejeződése után a cefre 4620 kg élesztőt és 7200 hlf absz. szeszt tartalmaz. A szeszes erjedés szakaszában tehát az élesztő mennyisége 1400 kg-mal nőtt meg. Az összes termelt élesztő hozama az eredetileg felhasznált 3500 kg melaszra vonatkoztatva 115%. A számításnál a szeszhozamot 30%-kal vettük figyelembe. Az ily módon termelt élesztő minőség szempontjából III. anyaélesztőnek felel meg, amely normális gyártástechnológia alkalmazásával maximálisan 35%-os hozammal állítható elő. 2. Példa. A leírásban ismertetett gyártásmenettel szeszcefrét készítünk, oly módon, hogy a végső térfogatra jelen esetben 800 hl-re számított 0,5%, azaz 400 kg IV. anyaélesztővel oltjuk be a szeszcefrét és ehhez az első 10—12 órában 140 q melaszt adagolunk. Ebben az időben a szeszcefrét gyengén levegőztetjük. A 140 q melasz beadagolása után további 125 q melaszt folyatunk a cefréhez^ de ezt már nem levegőztetjük. A szeszes erjedési idő 22— 26 óra. A leerjedt cefre végső térfogata kb. 800 hlf amelyben 3600 kg (4,5%) élesztő és 7200 hlf (9%) absz. szesz van. A termelt szeszt 30%-os hozammal számítva a szesz mellett nyert élesztő 128%. A fentiekben ismertetett alapelv az élesztő- és szeszgyárak kombinációjában még számos változatot tesz lehetővé. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szesz és élesztő előállítására, azzal jellemezve, hogy szesz- és élesztőgyári berendezések kombinálásával a III. vagy a III. és IV. anyaélesztőt használjuk fel szeszcefrék erjesztéséhez. 2. Eljárás szesz és élesztő előállítására, jellemezve azáltal, hogy eladó cefrékből az oltóélesztő mennyiségének megfelelően bizonyos részt szeszes erjedésen viszünk át és az így nyert áterjesztettj élesztőt használjuk fel anyaélesztőként, továbbá azzal jellemezve, hogy az élesztőgyárban minden cefrét szeszes erjedésen viszünk át és az így nyert élesztő egy részét anyaélesztőként használjuk fel, másik részét kész pék- vagy tápélesztőként hozzuk forgalomba. 3. Eljárás szesz és élesztő előállítására, azzal jellemezve, hogy a szeszes erjedést a pékélesztő gyártására alkalmas nagy légzési aktivitású élesztő szintenyészettel indítjuk meg. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a szeszgyártás menetét úgy vezetjük, hogy az élesztősejtek légzési aktivitása ne csökkenjen és ezzel egyidejűleg a szeszééire élesztőtartalma már a szeszes erjedés kezdeti szakaszában nagy legyen és az ebben a szakaszban keletkező élesztőt kinyerve, azt teljesen vagy részben élesztőgyártásnál anyaélesztőként használjuk fel. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1984. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László