143971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenolok különválasztására és kinyerésére

<-* Megjelenít: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.971. SZÁM 12. q. 14—31. OSZTÁLY — HE-251. ALAPSZÁM Eljárás fenolok különválasztására és kinyerésére Bejelentő: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti termékek Gyára, Budapest IV. Tó u. 1—3. Feltalálók: dr. Hever Dezső, dr. Mikes János és dr. Wilheim György vegyészmérnökök, mindhárman budapesti lakosok Bejelentés napja: 1955. október 7. Ismeretes volt már fenolokat vizes közegekből vagy a fenolok sóiból kinyerni. Általában a fenolokat ipari melléktermékekből nyerik ki, mint amilyenek a szónlepárlók, főként a barnaszénlepárlók gázvizei. Kinyernek fenolokat még barnaszén-olajpárlatokból, vagy pedig ezek mosóvizeiből. Ujabban próbálkoztak már ilyen elegyekből fenolokat ioncserélők segítségével kinyerni. Pl. R. E. Anderson, R. D. Hausen (Ind. Eng. Chem. 1955. 71. old.) fenolt (karbolsavat) nyernek ki quaterner ammönium-bázis csoportot! tartalmazó ioncserélővel. Ilyen ioncserélőgyanták megállapításunk szerint a mono- és polí-fenolokat (difenolokat) egyaránt megkötik és ha ipari melléktermékekből kívánunk velük fenolokat kinyerni, akkor a mono- és polifenolokat csak együttesen kaphatjuk. Ezek az ioncserélőgyanták az említett hátrány mellett még az erős lúgosságuk miatt is hátrányosaik, mert a leoldásnál érősebben tartják vissza a fenolokat. A jelen találmány szerinti eljárásunk azon a a meglepő megfigyelésünkön alapszik, hogy a polietilén-poliamin, vagy guanidin alapú un. középerős anioncserélő gyanták vagy ilyen gyantáknak megfelélő tulajdonságú más gyanták kiválóan alkalmasak fenolok megkötésére, mimellett a gyanták először a poli-fenolokat (difenolokat) kötik meg és a mono-fenolokat csak akkoir, ha a fenol-tartalmú oldatok difenolokat nem, vagy már nem tartlmaznak. Ilyen módon tehát egyszerű módon nyitva áll az út ipari melléktemékekből fenolok leválasztására és egyben különválasztására ioncserélőikkel. Azt találtuk, hogy a fenolokat fenoltartalmú ipari vizekből, vagy fenol-tartalmú ipari mosóvizekből kinyerhetjük és kívánt esetben mono- és poli-fenolokra külön választhatjuk, ha a fenol-oldatokat polietilén-poliamin, ill. guanidin alapú ioncserélő gyantával, vagy ilyen gyantáknak megfelelő tulajdonságú gyantával kezelünk és a fenolokat magában véve ismert módon nyerjük vissza az ioncserélő gyantákról, mimellett kívánt esetben a difenolokat és a tmono-fenolokat, amelyek tulajdonságaiknál fogva az ioncserélőgyanta különböző tartományaiban helyezkednek el, külön-külön nyerjük ki. Az eljárásnál akár lúgos, akár savanyú fenololdatokat használhatunk. Igen előnyösnek mutatkozott pH 7-nél lúgosabb fenololdatokat alkalmazni. Ilyen pH 7-nél lúgosabb fenololdatot szabad bázis alakjában jelenlévő ioncserélő-gyantával hozunk érintkezésbe. De használhatunk savval semlegesített gyantát is; és használhatunk egyaránt savanyú fenololdatot, amely célszerűen a szabad fenolokon kívül nem tartalmaz szabad savat. A mono- és poli-fenolok (difenolok) külön-külön történő kinyerése úgy történik, hogy a fenol-tartalmú vizes oldatokat egymásután több ioncserélő-oszlopon engedjük-át és ekkor a difenolok az oszlopsor elején helyezkednek el; míg a mono-fenolok a rákövetkező oszlopokban. Sok esetben előnyös a fenol-tartalmú ipari vízeket a fenol-kinyerés előtt előkészíteni. Olyan ipari fenoltartalmú vizek, amelyek erősen lúgosak, a fenolkinyerés előtt előnyösen kationmentesítendők. Ezt úgy érhetjük el, hogy a lúgos: fenol-tartalmú vizeket savanyú kationcserélőkkel hozzuk érintkezésbe» Az ioncserélő gyantákkal megkötött fenolokat ismert módon nyerhetjük vissza az ioncserélő gyantákról, pl. eljárhatunk úgy, hogy az ioncserélő gyantákat vizes és/vagy alkoholos alkáli-oldatokkal pl. NaQH oldatokkal eluáljuk. A kapott alkáliás oldatokat feldolgozhatjuk úgy, hogy először megsavanyítjuk őket és ezután szerves oldószerrel, célszerűen éterrel a fenolokat extraháljuk. De úgy is eljárhatunk, hogy az alkáliás oldatokat savanyú kationcserélő gyantával kationmentesítjük és ezután az oldatokat vagy extrakcióval, vagy közvetlen bepárlással dolgozzuk fel. Ügy is eljárhatunk, hogy az alkáliás oldatokat bepároljuk. Előnyösen az alkoholos alkáliás oldatokat pároljuk le és a maradékkent nyert alkáli fenol-oldatokat dolgozzuk fel szabad fenolokra. Példák: 1. 200 ml pH 5 értékű barnaszénr

olaj mosóvizet, amely 2% pirokatechint tartalmaz, kb. 2 óra alatt átengedünk egy 25 ml, klórionnal telített polietilénpoliamin ioncserélő gyantát (Mykion PP) tártai-