143874. lajstromszámú szabadalom • Hurkolt áru, valamint eljárás és gép annak előállítására

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.874. SZÁM 25. a. 17-18. OSZTÁLY — VE-198. ALAPSZÁM Hurkolt áru, valamint eljárás és gép annak előállítására VEB Vereinigte Strumpfwerke ESDA, Auerbach/Erzgeb. A bejelentés napja: 1955. január 8. Ismeretes olyan hurkolt áru, amely különböző hosszúságú hurkokból illetőleg szemekből készül. Különösen egyoldalas áruból készült harisnyáknál szokásos, hogy hosszú huroksorokra szabályos közökben rövid huroksorok következnek. Az ilyen hurkolásnak az a célja, hogy mintahatást érjenek el, illetőleg a leesett szemek továbbfutasát gátolják. Mindezeknél az ismert kiviteleknél a szemek illetőleg hurkok egymástól csak a hosszuk illetőleg nagyságuk tekintetében térnek el. A találmány abban van, hogy egy és ugyanaz a fonál a különböző hosszúságú hurkokon .belül különböző vastagságú, mimellett a fonál különböző vastagsága a hurkok hosszával fordított arányban áll. - • • Ezáltal nemcsak a mintahatást fokozzuk, hanem a szemlefutást is tekintélyes mértékben fékezzük. A találmány szerinti áru előállításához célszerűen nyújtható, előnyösen teljes egészében műanyagból' készült fonalat alkalmazunk, amelyet nyújtatlan vagy legfeljebb csak részben nyújtott állapotban vezetünk a hurokképző szerszámokhoz és amelyből a hurokképzéshez szükséges fonálszakaszokat a hurokképzés folyamata közben húzzuk ki. A különböző hosszúságú hurkokat egyszerűen azáltal állítjuk elő, hogy a fonalat különböző hosszúságokra húzzuk ki. A találmány lehetővé teszi egyebek között olyan hurkolt áru előállítását is, amelynél harántirányban hosszabb hurkok alkotta csoportok rövidebb hurkok alkotta csoportokkal váltakoznak. Ezen kívül a hurokcsoportok folytonosan váltakozva az áru hosszirányában egymással szemben eltolhatók. Az ilyen áru előállításához olyan berendezést használunk, amelynél a fonalat kulirozó vagy más hasonló platinák húzzák ki, mimellett a géptűk előtt fogazott támsín van elrendezve, amely szükség esetén hosszirányában eltolható. A rajzban a találmány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra a hurkokat a természetesnél jóval nagyobb léptékben mutatja. A 2. ábra hurokminta. A 3. ábra oldalnézetben oly sík kulirozó gép hurokképző szerszámait tünteti fel, amelynél a géptűk mellett támsín van elrendezve. A 4. ábra a támsín és a géptűk felülnézete. •. Az 1. ábrában feltüntetett egyoldalas hurkolt áru az 1 hos.szsorokból és a rövidebbre munkált 2 sorokból tevődik össze. Az 1 sor hurokjai tehát' hosszabbak, mint a 2 sor hurokjai. Valamennyi 1 és 2 sort egy és ugyanaz a fonál alkotja, mely a különböző hosszúságú hurkok mentén különböző vastagságú, emellett-a fonál különböző vastagságai az 1 és 2 sorok hurokjainak hosszaival fordított arányban áll. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy az 1 huroksorokban a fonál vékonyabb, a 2 huroksorokban a fonál vastagabb, úgy amint azt az 1. ábrában feltüntettük. A felvett példában az 1 sorokat a normálisnál hosszabb hurkok, a 2 sorokat normális hosszúságú vagy a normális hossznál rövidebb hurkok alkotják. A találmány azonban nincs erre a kivitelre korlátozva. A hosszabb hurkok a rövidebb hurkokra más sorrend szerint is következhetnek, így pl. egyébként az eddigi szabályok szerint készült árunál egyenletes'közökben elrendezett, hosszú hurkokból álló 1 huroksorokat alkalmazhatunk. Ebben az esetben hosszú hurkok alkotta egy 1 huroksorra két vagy több szokásos hosszúságú vagy a szokásosnál rövidebb hurkokból álló 2 huroksor következhet. Készíthetünk olyan árut is, amelynél szabályos közökben ismétlődve hosszú hurkok alkotta 1 sort szokásos hosszúságú hurkok alkotta 2 huroksor előz meg, majd a hosszú hurkok alkotta 1 sorra a szokásos rövidebb hosszúságú hurkok alkotta sor következik. Az ilyen huroksorokat tűállónak is szokásos nevezni. A 2. ábra szerinti kivitelnél feltettük, hogy a harántirányban hosszú hurokból álló csoportok szabályszerű illetőleg szokásos hosszúságú vagy a szokásosnál rövidebb hurkok alkotta csoportokkal váltakoznak, mimellett ezek a hurokcsoportok az áru hosszirányában egymáshoz képest el vannak tolva. Ily módon pl. karomintát kapunk. A rajzban vonalkázott négyszögeket pl. a hosszú hurkok alkotják. Az ezek között fekvő