143874. lajstromszámú szabadalom • Hurkolt áru, valamint eljárás és gép annak előállítására

143.874 nem vonalkázott négyszögek a szokásos méretű vagy a szokásosnál rövidebb hurkokkal készül­nek. Az új árunál nemcsak nehezebben futnak le , a szemek, hanem a mintahatás is kedvezőbb. Ami az első hatást illeti, úgy annak fokozása vé­gett célszerű, hogyha a hosszú hurkokat fonál­többlettel készítjük, úgy, hogy hosszú hurokal­kotta szem leesésekor az ne csúszhasson át a megelőző sort alkotó rövidebb hurkokon. Egyéb­ként a szem lefutását megnehezíti az a körül­mény is, hogy a megelőző sorban, tehát a rövi­debb hurkok sorában, a fonál vastagabb, mint a hosszú hurkok sorában. A röyid hurok szabad keresztmetszete ily módon ugyanis járulékosan csökken. Természetesen a ^onál vastagságának külön­böző volta és a rövid és hosszú hurkok váltako­zása járulékosan*mintahatást is kelt/Űj minta­hatást érünk el különösen akkor, ha az áru da­rabonként festett. Ekkor ugyanis a vastag fonál alkotta rövid hurkok színeződése árnyalatilag -eltér a vékonyabb fonál alkotta hosszabb hurkok színeződésétől. Az áru előállításához célszerűen teljes egé­szében műanyagból készült fonalat alkalma­zunk. Ezt a fonalat önmagában ismert módon vagy teljesen nyújtatlan vagy csak részben nyújtott állapotban vezetjük a hurokképző szer­számokhoz. E fonalakból a hurokképzéshez szükséges fonálszakaszokat a hurokképzés folya­mata közben húzzuk ki. Ez: a folyamat sík kuli­rozó gépen úgy játszódik le, hogy a fonalat sza­badon fektetjük a géptűk elé. Ezután egyszer­re hozzuk előre a kulirozó vagy más műveletet végző platinákat. A különböző hosszúságú hur­kokat a fonál különböző mértékű kihúzásával, tehát pl. a platinák különböző hosszú pályák mentén való elmozgatásával érjük el. Ugyan­ebből a célból a géptűk mögött segédtűket is alkalmazhatunk és ezekkel nyújtjuk a fonalat. Eljárhatunk úgy is, hogy a fonalat a géptűk süllyesztése közben húzzuk ki, pl. a kulirozó platinák nyelveinek felső élén vagy pedig a le­szedő platinákon. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a 3 géptűk előtt és a 4 kulirozó platinák fölött 5 támsínt rendeztünk el, amely fogazott. A fogazás a 4. ábrából látható. A fonál nyújtásakor a 3 géptű­ket a fonálfeszültség a megfelelően beállított 5 támsínhez szorítja. Az 5 támsín fogai mentén a 3 géptűk úgy helyezkednek el, hogy azok hosz­szú hurkokat hoznak létre. A foghíjjak illetőleg fogközök mentén viszont a 3 géptűk előrehajla­hak, úgyhogy azokon rövidebb hosszúságú hur­kok keletkeznek. Eközben a kulirozást vagy egyéb célt szolgáló 4 platinák valamennyien egyenlő hosszúságú utakat tesznek meg. A hu­rokhosszban jelentkező különbség csak az egyes 3 géptűk mindenkori helyzetéből adódik, amint azt a 4. ábra mutatja. Valamely minta, pl. a 2. ábrában feltüntetett karóminta előállítása végett egyszerűen az 5 támsínt hosszirányában megfelelő számú hurok­sor kötése után eltoljuk. Egyébként ugyanebből a célból két fogazott 5 támsínt is alkalmazha­tunk. Az 5 támsín segítségével előállított minták többé-kevésbé • szabályosak. A fonál különböző hosszakra való kihúzása Jacquard-készülékkel is vezérelhető, amikor kifejezetten Jacquard­árut állíthatunk elő. A felvett példában egyfonalas. árut szemlél­tettünk. A találmány szerinti eljárással illetőleg géppel természetesen többfonalas áru is előál­lítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Hurkolt áru, különösen egyoldalas hurkolt áru, mely különböző hosszúságú hurkokból ké­szült, melyrfe jellemző, hogy egy és ugyanaz a fonál a különböző hosszúságú hurkokon belül különböző vastagságú, mimellett a fonál külön­böző- vastagsága a hurkok hosszá-val fordítót arányban áll. 2. Az 1. igénypont szerinti hurkolt áru kivi­teli alakja, melyre jellemző, hogy hosszú hur­kokra szabályszerűen váltakozva szokványos vagy annál rövidebb hosszúságú hurkok követ­keznek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hurkolt áru kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hosszú hurkoknak a rövidebb hurkokkal szem­ben oly mértékű fonáltöbbletük van, hogy hosz­szú hurok (szem) leesésekor az nem csúszhat át a megelőző rövidebb hurkon. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti hurkolt áru . kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy szabályszerűen váltakozva hosszabb hur­kok alkotta sorok szokványos méretű vagy an­nál rövidebb huroksorokra következnek. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyiké szerinti hurkolt áru' kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy folytatólagosan hosszabb hurkok alkotta sor szokványos hosszúságú vagy annál rövidebb hurkok alkotta sorral váltakozik. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti hurkolt áru kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy szabályszerűen váltakozva hosszabb hur­kok alkotta egy sor két vagy több, szokványos hosszúságú vagy annál rövidebb hurkok alkotta sorral váltakozik. 7. Az 1—4. és 6. igénypontok bármelyike sze­rinti hurkolt áru kiviteli alakja, melyre jellem­ző, hogy szabályszerűen váltakozva hosszabb hurkok alkotta égy sor két vagy több oly hu­roksorra következik, melyek közül a hosszabb hurkokból álló sort közvetlenül megelőző hurok­sor hurokjai a szokványosnál rövidebbek, míg a legalsó sor szokványos méretű hurkokkal ké­szült. 8. Az 1. igénypont szerinti hurkolt áru kiviteli alakja, melyre jellemző, htfgy az áru haránt­irányában hosszabb hurkok alkotta csoportok szokványos hosszúságú vagy annál rövidebb hurkok alkotta csoportokkal váltakoznak. 9. A 8. igénypont szerinti hurkolt áru kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a különböző hosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom