143850. lajstromszámú szabadalom • Járműfényszóró izzólámpaa

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.850. SZÁM 21. f. 61. OSZTÁLY — EE-320. ALAPSZÁM Jármű fényszóró izzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rí., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Gács István mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. január 24. Járműfényszóróknál, ill. izzólámpáknál állandó ,problémát jelentett, hogy az ún. találkozási, vagy keresztező fény (possing beam) esetében, hogyan lehetne egyrészt jó látást biztosítani, másrészt pedig a káprázást elkerülni mind a jármű vezetője, mind pedig a szembejövő jármű vezetője szempontjából, figyelembevéve a mai nagy jármű útisebességeket. Eddig két főelv alakult ki, mégpedig egy- -részt az-ún. „európai", másrészt az ún. „amerikai". Az „európai" elv ezerint egy meghatározott magassági szint fölött gyakorlatilag sötét zóna van előírva. Csak ezen határvonal alatt lehet egy, a fénynyaláb útjába tett ernyőn megvilágítás. A megvilágított zónába pedig a legerősebb megvilágítás e határvonal közelében és a fényszóró tengelyvonalában kell, hogy legyen. Ennek az előírásnak felelnek meg azok a mai árnyékolóérnyős, két izzószállal ellátott autólámpák, amelyek például „Duolux" „Bilux", „Dupló" stb. néven forgalomba kerülnek. A fenti megoldás alkalmas ugyan arra, hogy a legkevesebb káprázást okozza a fényszóró, de hátránya az, hogy aránjdag csak kis járműsebességeket enged meg, mert az erősen szórt fény és az erős leárnyékolás miatt az úttest tengelyében, de oldalt is, a megvilágítás erőssége nem kielégítő, ill. csak kis távokra hat el a fény. Az „amerikai" elv nem fordít figyelmet a káprázásra, legalábbis ez csak másodrendű' kérdés ennél a megoldásnál. Itt a jármű nagyobb hajtási sebességének lehetővé tétele a cél, amit a járműt vezető részére az útnak minél .nagyobb távolságba ható, erős megvilágításával igyekeznek elérni. Ernyőt ennél a megoldásnál, a fenti cél elérése miatt, nem alkalmaznak. A káprázás csökkentése végett csupán a „keresztező" fényt adó izzótestet helyezik el a fényszóró tengelyvonala fölé és kissé oldalt, miáltal a fénynyaláb így kissé oldalt és lefelé hajlik. így a szemben jövő jármű vezetője szemébe jut Ugyan, de nem túlzottan kápráztató fény, viszont az úttest jobban lesz megvilágítva és nagyobb távolságokra, mint az „európai" rendszernél. A jármű vezetője szempontjából azonban lényegileg egyik megoldás sem ideális. Az „európai" rendszer nem okoz ugyan káprázást, de csak lassú járműsebességre nyújt lehetőséget. Az „amerikai" rendszer ezzel szemben nagy járműsebességet tesz lehetővé, viszont a káprázás nem kerülhető 'el. Az utóbbi években a világítástechnika egyik fő törekvése annak megállapítása volt, hogy a még megengedhető káprázás mellett milyen mértékben növelhető a fénynyaláb hatótávolsága. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy az előírt két feltételt olyan izzólámpával, ill. reflektorral lehet legjobban megközelíteni, amelyik az ismertetett két rendszer megfelelő egyesítését sikeresen oldja meg. A fenti cél elérésére már több megoldás: vált ismeretessé. Az egyik ilyen megoldásnál az eddigi „európai" elvnek megfelelő izzólámpát a lámpa tengelye körül néhány fokos szöggel elfordították. Ezzel elérték ugyan azt, hogy pl. „jobbra hajts" közlekedésnél a megvilágítást az úttest jobb oldalán kissé javították, ez a megoldás azonban ugyanakkor lerontotta a baloldali úttest megvilágítását és túl erős fényt ,tehát káprázást ad e tengelyvonalban. , Egy másik megoldásnál az árnyékoló sapka egy részét távolították el. Ily módon sikerült a jobb oldalon erősebb megvilágítást elérni, de az erős káprázást okozhat a jármű tengelyvonalának kis elfordulása esetén, sőt a tengely vonalában is. Találmányunk célja a fentebb leírt hátrányok kiküszöbölése. Találmányunk egy másik célja az említett két hibalehetőség nagymérvű lecsökkentésével egyidejűleg a fénysugár távhatásának jelentős megnövelése. Találmányunk egyéb céljai és előnyei az alábbi leírásból és rajzokból fognak kitűnni, amelyek közül az 1. ábra az eddigi „európai" rendszer szerinti izzólámpát, a 2. ábra az 1. ábra szerinti izzólámpa kivetített fényének vázlatos rajzát. a 3. ábra az eddigi „amerikai" rendszer szerinti izzólámpát, a 4. ábra a 3. ábra szerinti izzólámpa kivetített fényének vázlatos rajzát, az 5. ábra a találmányunk szerinti izzólámpa egy példaképpen! kiviteli alakját, a 6. ábra az 5. ábra szerinti izzólámpa kivetített fényének vázlatos rajzát árnyékolósapka elhagyása esetén,