143850. lajstromszámú szabadalom • Járműfényszóró izzólámpaa

2 143.850 a 7. ábra pedig az 5. ábra szerinti izzólámpa kivetített fényének vázlatos rajzát a találmányunk szerint kiképzett árnyékolósapka esetén mutatja be. A találmányt ezen ábrák kapcsán írjuk le és magyarázzuk. Az 1. ábra szerinti, az eddigi „európai" rendszer szerint készült izzólámpánál (10) jelöli az országúti vagy távolsági fényt szolgáltató izzótestet, vagy ahogyan nevezni szokták: főfonalat, míg a (11) a mellékfonalat, vagyis az ún. „találkozási", vagy „keresztezési" fényt szolgáltató izzótestet, (12) pedig a (11) izzótestet részben leárnyékoló fémernyőt. Ez az izzólámpa úgy van kivitelezve és a reflektorba helyezve, hogy a (10) izzótest a fényszóró tengelyében van és (13) része a fényszóró fókuszpontjába jut. A (11) izzótest ugyanakkor a fényszóró függőleges szimmetriasíkjában van, de a fényszóró tengelyvonalából fölfelé ki van emelve. A (11) izzótestnek a (14)-gyel jelzett első spirálmenete a fényszóró fókuszpontjától kjsséjávolabbra kerül. A (12) árnyékolósapka a (11) izzótestnek lefelé irányuló fényét eltakarja és így az nem jut el a reflektor felületre. A (12) sapka (15)-tel jelzett része pedig a (11) izzótestről direkt kijutó szórt fényt takarja el. Egy, az 1. ábra szerinti izzólámpa által a vizsgáló ernyőre kivetített fény teljesen megfelel az eddigi ,.európai" közlekedési előírásoknak. *A kivetített fény vázlatos képét a 2. ábra mutatja be, H—H a horizontális, V—V pedig a vertikális tengelyt jelöli, a H-—H tengely alatti vékony vonal a leárnyékolási határt jelzi, (a), (b), (c), (d) és (e)-vel jelöltük az equilux görbéket, aholis (a) jelöli a legerősebb és (e) a leggyengébb megvilágítás equilux görbéit. Amint az ábrából látható, a H—H tengely fölé csupán a leggyengébb, még nem kápráztató megvilágítás (e) jut. A. legerősebb megvilágítás (a) viszont a V—V terígelyvonalba esik éspedig biztonsággal a H—H határzóna alá. A 3, ábrán az ún. „amerikai" rendszer szerinti izzólámpát ill. szerelvényt tüntettük fel vázlatosan. Ennél az izzólámpánál a távolsági fényt az izzólámpa és fényszóró tengelyvonalában levő (16) izzószál_ adja, míg az ún. találkozási fényt a (17) izzószál szolgáltatja. Mint az az ábrából látható a (17) izzótest „jobbra hajts" közlekedésnél a (16) izzótest fölé és baloldalt van elhelyezve. A kivetített fény Icépét a CabraT mutat ja be, amelynél a betűjelek azonosak a 2. ábra betűjeleivel. Mint az ábrából látható, a H—H zóna fölött még az erősebb megvilágítás (c) is érvényesül mind a jobb, mind pedig a bal oldalon is, az erős mag (a.) és (b) pedig jobbra tolódik, ahol erős távolhatás érhető <el. Mint ezt már a korábbiakban elmondottuk, mindkét rendszer hátrányos és azoknak az eddigi megoldásoknak, amelyek a két megoldást igyekeztek öszszehangolni, szintén több hátránya van. Ezen összes hátrányok kiküszöbölését célzó, ill. optimális megoldást nyújtó találmányunk szerinti izzólámpa, ill. fényszóró lámpa megoldás egy példaképpeni kiviteli alakját az 5. ábrán szemlélhetjük. Az 5. ábrán (18) jelöli a távolbaható fényt szolgáltató izzótestet, amelynek (21) csúcsa a fényszóró fókuszpontjában van. A (19) izzótest a „találkozási" ' fényt szolgáltatja. Ezen izzótest súlyvonala találmányunk értelmében a reflektornak sem a függőleges, sem pedig a vízszintes fősíkjába nem esik bele, hanem oldalirányban a függőleges fősíktól el van tolódva és a vízszintes fősík fölött van. Ha ennél az izzótest elrendezésnél vizsgáljuk a kivetített fény képét oly módon, hogy a (20) árnyékoló sapkát a szerelvényről elhagyjuk, akkor a 6. ábra szerinti vázlatos képet kapjuk. A 6. ábrán a betűjelek a 2. ábra betűjeleivel azonosak. A 6. ábra szerinti kép lényegileg hasonló a 4. ábra szerinti képhez, tehát az ún. „amerikai" rendszer szerint készült izzólámpa fényének kivetített képével. Ha azonban a (20) árnyékoló sapkát oly módon képezzük ki és helyezzük el, mint az az 1. ábrán látható a (12) árnyékoló sapka tekintetében és mint ez az eddigi ún. „európai" kiviteleknél szokásos, úgy a fénynek a 6. ábra H—H vonal fölötti részét levághatjuk és oly megvilágítást kapunk, amelynél a fény súlypontja kissé vagy erősebben a V—V vonaltól oldalt esik aszerint, amilyen mértékben a (19) izzótest oldalt ki van emelve. Ha figyelembe vesszük, hogy a szembenjövő járművel ellentétes oldalon a káprázás veszélye kicsi, úgy a sapkát úgy képezhetjük ki és helyezhetjük el, hogy erre az oldalra még több fényt hasznosíthatunk. Találmányunk lényege tehát az 5. ábra szerinti, a fentiekben leírt megfelelő izzótestelrendezésen kívül az árnyékoló sapka olyan kiképzése is, hogy a (19) izzótest oldalán a (20) sapka (24) szegélye a (19) izzótest súlyvonala alatt van s így ebben az irányban a vízszintes alfa szögben a (19) izzótest fénye szabadon érheti a reflektor alsó zónáját. Ugyanakkor a (20) árnyékoló sapka ellenkező oldalon levő (25) szegélyét megemeljük annyira, hogy a (19) izzótest által ebbe az irányba haladó fénysugarakat közel vízszintes nivón levágja, azaz eltakarja a fényt a reflektor alsó zónájától. Egyéb kiviteli megoldásnál még a (20) sapka (26) része részben eltakarja a (19) izzótest tengelyirányában a reflektor felé irányuló fénysugarakat. A találmányunk szerinti megoldásnál a kivetített fény vázlatos képét a 7. ábra mutatja be. Az ábra betűjelei azonosak a 2. ábra szerinti betűjelekkel. Az ábrából látható, hogy egyrészt az izzótest kiemelése, elrendezése és mérete, másrészt az árnyékoló sapka megfelelő elhelyezése és kiképzése révén a 6. ábra szerinti fény képhez lényegében hasonló, de a legkedvezőbb megvilágítási viszonyokhoz alkalmazkodó fénynyalábot kaphatunk a találmányunk szerinti izzólámpa segítségével E fénynyaláb tehát egyrészt az izzótest eltolása folytán erős megvilágítást hoz létre H—H vonal alatti részben, és részben a H—H vonal felett is, ami a járművek nagyobb sebességét teszi lehetővé a jobb megvilágítás folytán, másrészt pedig a H—H vonal feletti részben azon az oldalon, ahol ez hátrányos volna, fénynyaláb nincsen, tehát az izzólámpa, ill. a reflektor káprázást nem okoz. Hosszas, vizsgálataink és kísérleteink során megállapítottuk a legkedvezőbb viszonyokat is, melyek a találmányunk szerinti megoldásnál az optimális eredményt biztosítják. Alkalmazzuk a következő jelöléseket. (5. ábra.) R = a távvilágítást adó (18) izzótest átmérőjének fele (sugara). r = a találkozási fényt adó (19) izzótest átmérőjének fele (sugara).