143811. lajstromszámú szabadalom • Lemezváltós gramofon

2 . 143.811 tagság nem azonos, a kések nem a lemezek közé, hanem a következő lemezbe hasítanak bele és a lemezt lapjában csorbítják ki, vagy abból letörnek egy darabot. Ha viszont nagy a hézag, előfordulhat, hogy a kések egyszerre két, esetleg több lemezt ejtenék a tányérra. Az eddig ismert effajta szerkezeteknek további hátránya,- hogy a kiváltást és a Pick-Up kar mozgását végző vezérlő szerkezet meglehetősen komplikált, nagyszámú mozgórészből áll, úgyhogy bonyolultságánál fogva egyfelől csökkenti a szerkezet szilárdságát, másfelől szembetűnően növeli az előállítás költségeit. További hátránynak tekinthető az is, hogy ezeknek a szerkezeteknek kiváltása zömében tisztán mechanikus, amihez meglehetősen komplikált szerkezeti elemek szükségesek, vagy pedig kisebb mértékben tisztán elektromosak, amiknél a különböző lemezátmérők használatánál a Pick-Up kart azáltal vezérlik, hogy a legalsó lemez egy kapcsolókart érint esése közben, ami egy mágneses rendszer közbeiktatásával viszi a lemeznagyságnak megfelelő kezdeti vájat fölé a hangkart és ott helyezi rá a lemezkezdetre. Ez a megoldás műszakilag azért kifogásolható, mert, ha a lemez esése nem történik a lemeztányérral párhuzamosan, könnyen előfordulhat, hogy a lemezperem nem érinti esése közben a kapcsolószerkezetet és így kimarad a mágneses rendszer megfelelő beállítása, ez viszont arra vezethet, hogy pl. egy 25 cm-es lemez lejátszásánál a -hangkart úgy helyezi a lemezre, mintha az 30 cm-es lemez lenne, vagyis egyáltalán nem helyezi rá a lemezre. Ez pedig nemcsak a lemez tönkretételét, hanem különösképpen a mai kényes zafirtűs hangdobozoknál ennek tönkremenetelét idézheti elő. Az eddig ismert szerkezetek hátrányai közé tartozik az is, hogy a lemez kb. 100 m>m-es magasságból zuhan a lemeztányérra, amit az alatta levő levegőréteg csak abban az esetben tud valamelyest letompítani, ha az esés mindvégig a lemeztányérral párhuzamosan történik. Ez azonban nem mindig történik így, és a leeső lemez valamelyik peremrésze előbb érinti a lemeztányért, ami lemeztörést idézhet elő. Ez is egyik oka annak, hogy az eddig ismert lemezváltó szerkezetektől a lemezüket féltő tulajdonosok meglehetősen idegenkednek. Az eddigi lemezváltó szerkezetek hátrányai közé tartozik az is, hogy az alacsony fordulatszámoknál, amelyet az európai mikrobarázdás lemezek lejátszása tesz szükségessé, rendkívül érzékenyek a feszültségváltozásokból adódó fordulatszámingadozásokra. Ez a 33,3 fordulatszámú játéknál kellemetlen hangingadozásban nyilvánul meg. A külső peremfelfogású szerkezetek hátránya, hogy a folyamatos lemezváltás és az ismétlés szerve vagy nagyon komplikált, vagy ha egyszerűbben történik, akkor is ezt rendszerint a vezér lőrúd axiális irányú eltolásával végzik, ami az első esetben a gyártás költségeinek növelését, a másik esetben pedig a készülék stabilitásának csökkentését jelenti. Az eddig ismert szerkezeteknél nem nevezhető ugyan műszaki hiányosságnak, inkább a kezelés és a működés ellenőrzése szempontjából mondható hátrányosnak, hogy nem lehet szemléltetően látni rajta az egyes beállított műveleteket, illetve a beállításnak megfelelő működés nem ellenőrizhető szemléltető módon. Ez azt vonhatja maga után, hogy a kezelő egymást zavaró műveletekre állíthatja be tévedésből a szerkezetet, ami annak elállítódására, esetleg meghibásodására vezethet. A találmány szerinti konstrukció a fentemlített hátrányokat mind kiküszöböli. A következőkben a találmányt részletesen ismertetem a mellékelt rajz kapcsán, amin az ' I. ábra, a találmánynak megfelelő és példaképpen bemutatott lemezváltó gramofon felülnézete, II. ábra, a találmány szerinti lemezváltó szerv egyik különleges kiviteli alakjának oldalnézete, III. ábra, az I. ábrán feltüntetett lemezváltó fékező szervének példaképpen bemutatott kiviteli alakjának metszete', IV. ábra, a találmány szerinti lemezváltó tartóbakja, példaképpen bemutatott kiviteli alakjának sematikus oldalnézete, végül az V. ábra, az I. ábrán feltüntetett lemezváltó ismétlést biztosító szervének oldalnézete. Az I. ábrán (21) olyan csigakereket jelez, amely a találmányhoz nem tartozó tetszőleges módon a gramofon hajtóművével kapcsolódhat. - amikor a Rick'-Üp kar az (58) lemeztányéron levő hanglemez lejátszása után a legbelső barázdákba érkezett. Ekkor történik a kiváltás. A (22) csigakerékkel meghajtott (51) vezérlőrúdon levő (59) nyereg a Pick-Up kart a lemezről felemeli és kifelé a lemez kerületén kívül eső helyzetbe, majd ismét befelé oly helyzetbe lendíti, ami a lemeztányérra juttatott új hanglemez, vagy pedig ugyanazon hanglemez kezdeti barázdáinak felel meg és ezután a hangkart ismét a lemezre süllyeszti. A hangkar emelésére és süllyesztésére szolgáló szerkezet nem tartozik a találmányhoz és a rajzon csupán azért van feltüntetve, hogy a találmányhoz tartozó szerkezeti elemek megértését elősegítse. A találmánybeli szerkezet főelemeit a gyártás szempontjából is az jellemzi, hogy rendkívül egyszerű. A komplikált nagyszámú mozgó részek helyett elektromos relék kerültek felhasználásra (7, 8, 9), valamint a lemez ismétlését, illetve folyamatos váltását biztosító szerkezeti rész (14, 15, 37, 38, 42), továbbá a különféle átmérőjű lemezek lejátszását biztosító szerkezeti megoldás (16, 17), továbbá a (9, 13, 19 és 20) szerkezeti elem, amely a különböző átmérőjű lemezeknél biztosítja, hogy a hangkar mindig a megfelelő lemezkezdetre álljon rá, végül pedig a lemez lezuhanását gátló (32) fékező berendezés és az állandó fordulatszámot biztosító (18) trafó. Ä találmány egyik főelemét képező (15) csiga által megoldást nyert az» hogy bármilyen gyártású lemez, függetlenül annak vastagságától, a lemez törésének veszélye nélkül, pontosan adagoltassék oly módon, hogy a (8) relé bekapcso-