143791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumennek szállításra alkalmas alakba való hozására

Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.791. SZÁM 80. b. 25. OSZTÁLY - So-439. ALAPSZÁM Eljárás bitumennek szállításra alkalmas alakba hozására-A Magyar Állam, mint a feltalálók Szőcs József mérnök 30%, zalaegerszegi, Hegyi Károly oki. gépészmérnök 30%, Néber Elemér oki. vegyészmérnök 30%, Lombár István tisztviselő 10%, budapesti lakosok jogutódja • * A bejelentés napja: 1955. augusztus 1. A termelt kemény bitument eddig beton- vagy egyszerű földgödörben tárolták, és dermedése után abból kézi erővel bányászták" ki. Ez az eljárás sok fizikai munkát igényel és a kitermelt bitumen nehezen kezelhető, úgyhogy ez az eljárás körülményes és költséges. A találmány olyan eljárás, mellyel a fenti hátrányt kiküszöböljük és a bitument tisztán, jól kezelhető alakban szállításra kész állapotban kapjuk. A találmány értelmében '•& megömlesztett bitument víz felületére folyatva szalagot képezünk és vízben úsztatva hűtjük és megszilárdítjuk. Célszerűen úgy járunk el, hogy az előállítani kívánt bitumen-szalag szélességi méreténél valamivel szélesebb vízcsatornába, célszerűen betonozott árokba bocsátjuk a megömlesztett bitument és e csatornában a bitumen haladásának irányában vizet áramoltatunk. A bitumenszalag képzésének elősegítése céljából a szalagot járulékosan menesztjük, célszerűen a szalagra vonóerőt fejtünk ki. A bitumen a vízben úszva megszilárdul és a kellőleg megszilárdult bitument a vízcsatornából, célszérűén szállítópálya segélyével távolítjuk el. A vízből kiemelt, megszilárdult bitumen-szalagot pedig i feldaraboljuk, célszerűen úgy, hogy a szállítópályáról lejövő bitumen-szalagra ütéseket mérünk. A bitumenszalag feldarabolásának megkönnyítése céljából a részben megszilárdult bitumen-szalagon ro-_ vátkákat alakítunk ki, pl. két fogazott henger között vezetjük át, majd a bitumen-szalagot vízben úsztatva tovább hűtjük. A bitumen-szalag feldarabolását a vízből kiemelő szállítópálya hirtelen irányváltoztatásával is elősegíthetjük. Eljárhatunk úgy is, hogy a kellő mértékben megszilárdított és a vízből kiemelt bitumen-szalagot szállításra alkalmas tekercsekké göngyöljük. A találmány szerinti eljárás példakénti kivit telét

a mellékelt rajz kapcsán magyarázzuk el: Az 1. ábra a berendezés távlati képe, a 2. ábra a törőkészülék felülnézete, a 3. ábra a rovátkolószerkezet oldalnézete. A megömlesztett és mintegy 150°-ra hevített, 80 C° fölötti lágyuláspontú bitument az —1— vezetéken át a gőzzel fűthető kettős köpenyű —2— tálcára vezetjük, melybőLa —3— betonozott vízcsatornában levő—4—vízbe folyik, melynek felületén úszva az —5— szalagot képezi. A —2— tálca hátsó része a —6'— tartórfnyugszik, mellső része pedig a —7— tártón rögzített —8— csavarok révén süllyeszthető és emelhető, úgyhogy a tálca mellső, élének a vízszinttől való távolsága beállítható. A kettős köpenyű tálcát a —9— vezetéken bevezetett és a —10— vezetéken elvezetett gőzzel fűthetjük, avégett, hogy a bitumennek a tálcán való nem kívánatos meg- -szilárdulását elkerüljük. A vízcsatorna kb. 120 m hosszú és esése 40 m-ig i

/

2

%o,

majd 40—120 m-ig 1 %o. Az áramló víz mélysége az első 40 m-es szakaszban kb. 10 cm, a második szakaszban mintegy 5 cm. Az első 40 m-es szakaszban hűtőkből származó, mintegy 30—40 C°-ú vizet hasznosítjuk, melyet azután 40 m-nél duzzasztógát alkalmazásával és a vízszint fenntartása mellett elvezetünk és hidegebb, pl. 15—20 C°-ú vízzel helyettesítünk. A hűtés hatásosabbá tétele céljából előnyös, ha a második szakaszban a hűtővizet ellenáramban vezetjük, amint azt a szaggatott vonalú nyilak jelzik. Az ároknak az esése ebben az esetben e szakaszon ellentétes irányú. A bitumen-szalag képzésének elősegítése céljából az üzem indításakor a szalag végét fogókkal megfogjuk és a csatorna végéig húzzuk, ahol is az a —11— szállítópályára kerül, mely a megszilárdult bitumenszalagot a vízből kiemeli. A szállítószalag végén állítható —12— asztallap van, melyre a szállítópálya a bitumenszalagot továbbítja. Az asztallapról túlnyúló bitumen-szalag végére a —13— törőlapáttal mé^ rünk ütéseket, melynek segítségével a bitument darabokra, törjük. E lapátok a —14— tengely körül forognak és sugárirányban —15— csavarok segélyével állíthatók (2. ábra). A lapátok éleik mentén —16— bemetszésekkel vannak el-