143783. lajstromszámú szabadalom • Kombinált répakiemelő és fejelőgép

143.783 3 Munka közben a tapogatókerék a nyíl irányá­ban forog és a répafejelő a répasor fölött mozog. A répalevelet először a (18) igazító úgy igazítja, hogy az a tapogatóikerék irányában elhajlik. A (7) kerék azután fogaival (vagy lécével) a levél meghajlott részén, közvetlenül a répatest felső végénél, megy azon át, mialatt ennek megfele­lően emelkedik vagy süllyed, és ezáltal a (11) kés is a vágáshoz szükséges helyes helyzetbe emelkedik, vagy süllyed. A levágott leveles répafej azután a mozgásban levő (7) tapogató­kerék segítségével a (10) csúszószánon és a (12) pálcákon keresztül a (13) szállítószalaghoz kerül fel. A magávalragadott föld pedig a (12) pálcás rostély pálcái között kihullik. A (13) levélszállító szalagra így csak meglehe­tősen tiszta íeveles répafejek jutnak, amelyek azután a (14) gyűjtőedénybe lesznek szállítva és innen időközönként kirakva. A (7) tapogatókerék szállítóhatását a pl. gumilapátokkal ellátott (8) tisztító (továbbdobó) kerék segíti, aniely a leveles répafejeket a (13) szállítószalagra repíti. Természetesen a gép több, egymás mellett el­helyezett répafejelő vei rendelkezhet, pl., mint azt az ábra mutatja, két ilyen fejelője lehet. A 6. és 7. ábrákon a tapogatókerék egy más­fajta kivitele látható. Ebben az esetben szintén egy hiperbolik'us-paraboloid alakzat nyer alkal­mazást, de az ily módon kialakított (35), (36) kerékrészek úgy vannak kialakítva, hogy a répa­sor mindkét oldalán mozognak és a répatestek oldalaira fekszenek fel. Gyakorlatilag az ilyes­fajta kerekek úgy készíthetők, hogy a 4. ábra szerinti (7) tapogatókerék (37) középrészét (6. ábra) elhagyjuk. A (35), (36) kerékrészek mind­egyike előtt a levél részére egy-egy (38) vezető­vagy emelőelem van elhelyezve. (Pl. egy ún. torpedó.) A 8. és 9. ábrák a kés és a csúszószán egy mó­dosított kivitelét '(ábrázolják. A (6) kar és a késsel ellátott (10) csúszószán közé egy (40) du­gattyúval ellátott (39) hidraulikus henger van beiktatva. Ezt a hidraulikus berendezést a ve­zető helyéről a (41) emelőkar révén lehet ke­zelni, mégpedig úgy, hogy a kés (csúszószán) és a tapogatókerék közötti távolság munka közben is változtatható és ily módon változtatható a vágási magasság is. Hidraulikus berendezés helyett más szerkezet is szolgálhat a' kés és a tapogatókerék közötti távolság változtatására, így pl. emelőkaros szer­kezet is alkalmazható. A 10—27. ábrák a találmány szerinti gép ki­emelőr észének néhány példaképpen i kiviteli alakját tüntetik fel. . Amint azt a 10. és 11 ábrák mutatják, a (42) kerekekre a (43) keret van felszerelve, amely elülső részében a (44) emelő- és vezérlőberen­dezést hordozza. Ezt később részletesen ismer­tetjük. A (43) kereten ezenkívül a (45) tengelyre a (46) tisztítókerekek vannak felszerelve, míg a (47) tartóra a (48) kiemelőtestek vannak felerő­sítve. Ezen testek mögött •— amelyek kiképzé­séről egyébként szintén még a., későbbiekben lesz szó — a ferdén felfelé nyúló (49) szállító-és tisztítóhengerek vannak forgathatóan ágyaz­va. Ezen hengerek, amelyek elülső végei kúpo­sán elvékonyodhatnak, az (50) szállítócsavarral vannak ellátva, mimellett a hengereik forgás­iránya azonos és a szállítócsavar, ill. csiga einel­kedésiránya is azonos az összes hengereknél. A (49) tisztítóhengerek hátul az (51) keresztirányú szállítószalagnál végződnek, amely" a répates­tek, gyűjtésére való (52) gyűjtőedénybe vezet. Az egyes szerkezetek meghajtása egy kar­dántengelyről történik, amely az (54) előtét (53) tengelyét hajtja meg és innen a mozgás az (55), (56) fogaskerekek révén az (57), áttétel-szek­rénybe, az (58) fogaskerekekre és az (59) láncon keresztül a (46) tisztítókerekek (45) tengelyére adódik át. A (49) tisztítóhengerek meghajtása a (60) előtétről a (61), (62) lánckereken és a ré­patestet szállító szalag (63) láncán keresztül történik. A tisztítóhengerek meghajtását a 19. és 20. ábrák tüntetik fel, amelyekből látható, hogy a (49) hengerekkel összekötött összes (64) láncke­rekeket, az ezen kerekekkel tangenciálisan érintkező (63) lánc hajtja meg, mely a (63) lánc és a (51) répatestszállító szalagon van megerő­sítve. A 12.. és a 13. ábrák a (48) kiemelőtesteket és a (49) tisztítóhengereket tüntetik fel részletesen. Mint ezen ábrákból látható, a kiemelő-test két, egymással szembeállított ekevasszerű részből áll, melyeknek lehúzó felületei egymással szem­ben és előredőlve állnak. Minden egyes (48) test mögött ahhoz egy forgó (49) henger csatlako­zik, amely pl. gumiból, vagy hasonló anyagból készült szállítócsavarral, ill. csigával van ellát­va. A két henger között rés van kialakítva, amelyen keresztül' a kövek és a föld áthullhat. A kiemelő testeket híd kötheti össze . (az áb­rán ez nincsen feltüntetve), úgy, hogy ekkor egyetlen testet képeznek, amelyből előrenéző irányba két csúcs indul ki. A híd elősegíti a ki­emelt répatesteknek a tisztítóhengerekre való felcsúszását. A 14. és 15. ábrák egy másik kivitelt tüntet­nek fel, ahol csak egyetlen (48) kiemelő test, egy mögötte hozzácsatlakoztatott rendes (49) tisztítóhengerrel együtt nyer alkalmazást, míg a másik (48) kiemelőtest helyett egy meghosszab­bított (65) tisztító-henger van elrendezve, amelynek (pl. kúpos) vége a szállítócsavarral, ill. csigával együtt előrefelé a (48) kiemelőtesten túl nyúlik. Ez a megoldás a kiemelt répatestek szállítását különösen nehéz talajokon segíti elő. A 16. és 17. ábrák, valamint a 18. ábra, három tisztítóhenger alkalmazását mutatják be. Ez a megoldás növeli a tisztítóhatást. Mindezen ismertetett megoldásoknál szállító­csavarral, ill. csigával csupán az egyik henger lehet ellátva, míg ilyenkor a második vagy a többi henger a tisztítóhatás növelése céljából bütykökkel van ellátva. A 21—25. ábrák a vezérlőberendezés elrende­zését mutatják be. A gép (43) keretére a (66) villa van erősítve, ebben pedig a függőleges kivágással rendelkező (67) persely helyezkedik el. E perselyben a (68) hajtócsavar van forgathatóan ágyazva és erre a (69) lánckerék van felerősítve. Ez a vezető »

Next

/
Oldalképek
Tartalom