143772. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszelep nyomólégfékekhez, főleg sínjárművek számára

Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.772. SZÁM 20. f. 26-50. OSZTÁLY —. Ko-694. ALAPSZÁM Vexérlőaselep nyomólégfékekheis főleg sínjárművek számára ^ Knorr-Bremse G. m. b. H., cég München .. A bejelentő által megnevezett feltaláló: dr. Möller Ernst, mérnök, müncheni lakos A bejelentés napja: 1953. november 17. Németországi elsőbbsége: 1952. december 24. Pótszabadalom a 142.500 1. sz. törzsszabadalomhoz A törzsszabadalom tárgya nyomólégfékekhez való vezérlőszelep, amelynél a fékhengerben levő nyomás vagy egy ezzel összefüggő nyomás által vezérelt ellenőrző berendezés az ún. érzékenységi nyílás ellenőrzésére úgy van kiképezve, hogy az utóbbinak szabaddá tétele után a fékhengernyomás bizonyos értékénél a fék oldásának előbbrehaladásával, tehát ennek a nyomásnak további csökkenésénél az érzékenységi nyílás átáramlási keresztmetszete nő. A jelen pótszabadalom a törzsszabadalom szerinti találmány további kiviteli alakja és azt a feladatot oldja meg, hogy a háromnyomású szelep érzékenységét adott pillanatban úgy megnöveljük, hogy az gyenge közbeeső fékezéseknél is a fék teljes oldása előtt, tehát akkor, amikor a visszavezető dugattyújára még visszamaradt fékhengernyomás hat, biztosan működésbe lépjen. Á.megoldás abban áll, hogy az érzékenységi nyílásnak a fékhengernyomás bizonyos értékeinél a fékhengernyomással működtetett szelep berendezés általi szabaddátétele után hat az érzékenységi nyílást a fék folytatólagos oldásánál az előbbivel sorba kapcsolt, a fékezés kezdetén csak az előbbi után működésbe jövő második szelepberendezés még zárva tartja és csak a fék teljes oldásánál szabadítja fel. A jelen esetben tehát miután az érzékenységi nyílást egy bizonyos fékhengernyomásnál egy ezzel a nyomással működtetett szelep berendezés szabaddá teszi — egy második szelepberendezés továbbra is zárva tartja és az érzékenységi nyílás átáramlási keresztmetszetét az utóbb hivatkozott szelep berendezés a nulla értékről a kellő értékre csak a fék teljes oldásakor növeli meg. A rajz a találmánynak egy kiviteli alakját ábrázolja a törzsszabadalom 4. ábrájának alapul vételével, a változatlanul maradt alkatrészek hivatkozási jeleinek megtartása mellett. Az ábrázolt fékberendezés a törzsszabadalom 4. ábrájának tárgyától abban különbözik, hpgy a két 77 és 95 szelepelrendezés, egy a 9 vezerlőkamrát a 7 főlégvezetékkel összekötő 120 vezetékbe egymás után vannak kapcsolva mimellett mind a kettő a 122 érzékenységi nyílást vezérli. A 105 átvivő kamrától a 95 szelep berendezéshez menő 103 vezetékben egy 124 fojtási hely van elrendezve, amely a 95 ellenőrzőberendezés 101 dugattyújára ható légnyomás hatását úgy késlelteti, hogy a fékezés kezdetén először a fékhengernyomással működtetett 77 ellenőrző berendezés 83 szelepe záródik és a 120 vezetéknek a 101 dugattyúval működtetett 97 szelep révén való- zárása csak ezután következik be. A berendezés egyébként a törzsszabadalom 4. ábrája szerintivel egyezik. A jelen pótszabadalom tárgyával összefüggésben ismertetett lényeges alkatrészek működése a következő: A fék teljesen oldott állapotában a 105 átvivőkamra a 115 kibocsátó nyíláson át légtelenítve van. A 95 szelep berendezés 97 szelepe, minthogy a 101 dugattyúra nyomás nem hat, nyitva van és nyitva van a 77 szelep berendezés 83 szelepe is, minthogy az azt működtető 79 dugattyúra nyomás szintén nem hat. A 122 érzékenységi nyíláson át haladó 120 vezeték ennek folytán összeköttetést létesít a 9 vezérkamra és a 7 fővezeték között mimellett a vezérlőszelep érzékenységét a 122 fojtás keresztmetszete szabja meg. A fékezés kezdetén a 3 nyomású szelep dugattyúrendszere a törzsszabadalomban leírt mozgást végzi, amiáltal a nyomólevegőt a főlégvezetékből a 105 kamrába bebocsátó nyílás nyílik. Az utóbbi 105 kamra nyomásnövekedés