143757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklusosan helyettesített 1,2-difenil-3,4-dioxo-pirazolidinok előállítására

2 143.757 X konderizálószerekként alkálifémeket használhatunk vagy ezek vegyületeit, így alkoholátokat, amido­kat, hidroxidokat vagy hidrideket. A kondenzálás előnyösen szerves oldószerek jelenlétében megy végbe, mint amilyenek pl. metanol, etanol, propa­nol, foutanol, benzol, toluol, xilol stb., éspedig fo­kozott hőmérsékleten, célszerűen 80—140 C° kö­zött. A másodiknak említett cserebontásban , mint y^ savkötőszerek különösen tercier szerves bázisok felelnek meg, mint piridin vagy dimetilanilin, tri­etil- és tributilamin is, adalékos szerves oldósze­rek, így pl. dietil- vagy di-izo-propiléter jelenlé­tében vagy ezek nélkül. Ebben az esetben a gyűrű­záródás már alacsony hőmérsékleten bekövetkezik, célszerűen 0° közelében. Helyettesített malonsav-diészterek vagy -dihalo­genidok helyett kiindulási anyagokként végül HC | CH—R2 ,-,,-. nv II CH 2 | / HC I C—(CH2) n —CH VI. ^CH^^R! ^CO—Y általános képletű helyettesített malonsav-mono­észter-származékokat használhatunk; első lépés­ként a másodsorban említett kivitelezési módnak megfelelően a kiindulási anyagokot hidegen kezel­ve savkötőszer jelenlétében, az V. általános képlet szerinti hidrazobenzollal, helyettesített malonsav­észter-hidrazidokká kondenzáljuk, majd pedig má­,sodik lépésként ezt a kondenzátumot az elsőként említett kiviteli módnak megfelelően melegen ke­zelve alkáliás kondenzálószerekkel az I. általános képletű kívánt végtermékekké alakítjuk át. A cserebomláshoz szükséges, II. általános kép­let szerinti helyettesített malonsav-diésztereket pl. úgy állíthatjuk elő, hogy nátriumrrialonsav-diész­tereket HC I CH II CH 2 | HC I C—(CH2) n —halogén VII. általános képletű halogénvegyületekkel kondenzá­lunk. Ezeket a VII. általános képletű halogénve­gyületeket pedig úgy állíthatjuk elő, hogy telítet­len alifás halogénvegyületekhez ciklopentadiént csatlakoztatunk; ilyen telítetlen alifás halogénve­gyületek például vinilbromid, allilklorid vagy rnet­allilklorid [v. ö. pl. a következő tanulmányokkal: Aider K. és Windemuth E., B. 71, 1939, (1938) (n —1) és-Roberts J. D. és mások, J. Am. Chem. Soc. 72, 3116 (1950) (n = 0)]. A savhalogenidokat úgy nyerjük, hogy az észtereket alkáliásan elszap­panosítjuk, a savakat szabaddá tesszük és ezeket szervetlen savhalogenidokkal kezeljük, mint ami­lyenek a tionilklorid, foszforpentaklorid vagy fosz­fortribroimid. Kevert anhidridok — melyekben Y acet-oximaradékot jelent — akkor állnak elő, ha a szabad maionsavakat fölös mennyiségű acetan­hidriddal cserebomlásba hozzuk. A II. általános képletű helyettesített malonsav­észterek közül pl. az alábbiakat nevezzük meg: (2,5-endo-imetilién- A 3 -ciklohexenil) -malonsav-di- ' etilészter, (2,5-endo-metilén-A3 -ciklohexenil-me­til)-, (l-metil-2,5-endometilén-A3 -ciklohexenil­metil) -", (2,5-endometilén-6-metil- A 3 -ciklohexenil­metil)-, [beta-(2,5-endometilén-A3 -cikk>hexenil)­-etil]- és [gam!ma-(2,5-e!ndometilén-A3 -ciklohexe­nil)-propil]-malonsav-dietilészter. A III. és az V. általános képlet szerinti hidrazobenzolokként, a hidrazobenzolon és ennek N-acetil-származékán kívül, a következők jönnek tekintetbe: 4-klór-, 2,2'-diklór-, 3,3'-diklór-, 4,4'-diklpr-, 2,4-diklór, 4-bróm-, 2,2'-dibróm-, 3,3'-dibróm-, 4,4'-dibróm, 3,5--dibróm-, 2^metil-, 3^metil-, 4-métil-, 2,2'-dimetil-, 3,3'-dimetil-, 4,4'~dimetil-, 4-metil-4'-klór-, 2,4-di­roetil-, 2,4,2',4'-tetrametil-, 3,4,3',4'-tetrametil-, 4,4'­-biszterc. butil-, 2-etoxi-, 3-etoxi-, 4-metoxi-, 4--metoxi-4'-metil-, 4-etoxi-, 4-etoxi-4'-bróm-, 4-etoxi-4^metil-, 3,3'-dietoxi-, 4,4'-dietoxi-, 2,2'-jbisz­metilmerkapto-, 4,4'-ibisz->metilmerkapto- és 4,4'­foisz-etilmerkapto-hidrazobenzol; ezeket BeilstemB Handbuch der org. Chemie című munka mind is­merteti, valamint ezek N-acetilszármázékait és to­vábbi, meghatározás szerint helyettesített hidrazo­benzolokat is, melyeket az ismert vegyületekkel kapcsolatban közölt módon állíthatunk elő. Az új, biciklusosan helyettesített l,2-difenil-ís,5--dioxo^pirazolidinok többnyire színtelen kristályos anyagok, melyek úgy a szokásos szerves oldósze­rekben, mint pedig savanyu hidrogénatom jelenlé­tének következtében — feltételezhetően a tautomer enolalakban — hígított vizes alkáliákban könnyen oldódnak. Az új vegyületek más szervetlen és szer­ves bázisokkal is sókat alkotnak. Az új vegyületek alkálisóinak vizes oldatai to­vábbá azzal a tulajdonsággal is rendelkeznek, hogy, pirazolszármazékokra oldásközvetítően hatnak. Az alábbi példák a találmány szerinti eljárást közelebbről világítják meg, anélkül, hogy a talál­mányt korlátoznák. A hőmérsékleteket Celsius fo­kokban adjuk meg. 1. példa - l,2-difenil-4-(2',5'-endometilén- A3 '-ci?do­hexenü-metil-3,5-dioxo-pirazolidin 100 miiteres becsiszolt dugójú lombikban 9-,2 g (0,05 mol) hidrazobenzolt és 13,3 g (0,05 mol) .(2,5-endometilén- A 3 -ciklohexenil-metil) -malon­sav-dietilésztert 40 om3 abszolút alkoholban for­ralás közben visszafolyatva oldunk. Az oldatot 1 óra elteltével 10 ml 30%-os metanolos nátriumme­tiláttal hozzuk össze és olajfürdőn 16 óra hosszat hűtőben 110—120°-on kavarva hevítjük, amikor is az alkohol-metanol-keverék fokozatosan lepárló­dik. A maradékot 250 "ml vízben felfogjuk, éterrel ' kivonatoljuk és aktív szénen tisztára szűrjük. A tiszta szüredéket 10%-os sósavval pH 3,0 értékre állítjuk be, mimellett sárga, kristályos csapadék válik ki. Erről leszívunk, vízzel utánamosunk és még nedvesen mintegy 300 ml metanolból átkris­tályosítunk; a termék olvadáspontja 155°. , 2. példa l,2-difenil-4-(2',5'-endometilén-A3 '-ciklo­hexenilj -3,5-dioxo-pirazolidin 1 literes becsiszolt dugójú háromnyakú lombik­ban 25,2 g (0,1 mol) (2,5-endometilén-A3 -ciklo­hexeniD-malonsav-dietilésztert és 27,6 g (0,15 mol) hidrazobenzolt 300 ml absz. alkoholban kavarás és

Next

/
Oldalképek
Tartalom