143738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás para-aminoszalicilsav alumíniumsóinak előállítására

o Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZ AB AD ALMI LEÍRÁS 143.738. SZÁM 12. o. 11—18. OSZTÁLY — Cl—164. ALAPSZÁM Eljárás para-aminoszalicilsav alumíniumsóinak előállítására Bejelentő: Chinoín gyógyszer és vegyészeti termékek gyára, Budapest, IV., Tó u. 1—3. Feltalálók: dr. Zalay Endre vegyészmérnök és Bagossy József vegyész, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1955. július 29. A gyógyászatilag értékes para-aminoszalicil­sav nátrium és kalcium sóit már előállították. Maga a szabad sav gyógyászatilag való alkalma­zása sok hátránnyal jár és éppen ezért próbál­koztak az alkáli és földalkáli sók használatával. Ügy a nátrium, mint a kalcium só előállítása a sók igen jó vízoldhatósága miatt elég nehézkes. Gyógyászatilag való alkalmazásuk sem járt ko­moly sikerrel, mivel a para-aminoszalicilsav gyógyászati adagja igen nagy, így a betegek a para-aminoszalicilsavval együtt igen nagy mennyiségű alkálit, illetve' földalkálit kénytele­nek bevenni. Ez huzamosabb adagolásnál a vér ionegyensúry^ában komoly elváltozásokat idéz elő. Megállapítottuk, hogy a para-aminoszalicilsav az alanti képletnek megfelelő új aluminium sói XO—A1C xOY —' mely képletben X para-aminoszalicilsav ma­radékot, pedig paraamino-szalicilsav maradé­kot, vagy hidrogént jelent — gyógyászati­lag igen értékes terméket. Ezek az eddig nem ismert alumínium sók igen előnyös tulajdonsá­gokkal rendelkeznek. Megállapítást nyert, hogy az alumínium sók a szabad para-aminoszalicil­savval szemben és a nátrium, illetve kalcium sóival szemben, sokkal kevésbbé mérgezőek és per os adminisztrálva nem okoznak gyomor­panaszokat. Igen nagy előny, hogy miközben a para-aminoszalicilsav az alumínium sóiból úgy a gyomor, mint a bél traktusban jól felszívódik, az alumíniumok felszívódása igen csekély. Előállításunk szempontjából igen előnyös, hogy vízben semleges, illetve gyengén lúgos kö­zegben nehezen, ill. nem oldódnak ezen sók; ugyanakkor úgy savanyú közegben, mint lúgos közegben már jól oldódnak. Azt találtuk, hogy a para-aminoszalicilsav a fenti képlettel szemléltetett új alumínium sóit úgy állíthatjuk elő, hogy a para-aminoszalicil­savat. vagy valamely sóját alumíniumhidroxid­dal vagy aluminiumalkoholáttal, vagy pedig va- , lamely alumíniumsóval sók képzésére magában véve ismert módon alumíniumsóvá alakítjuk át. Az eljárás egyik megvalósítási módja szerint úgy járhatunk el, hogy aluminiumhidroxid vizes szuszpenziójához 1 mol aluminiumhidroxidra számítva 1, 2 vagy 3 mol para-aminoszalicilsavat adunk. Ha így járunk el, az adagolásnak meg-, felelő só kristályosan kiválik, amit szűréssel és vizes kimosással különíthetünk el az anyalúg­tól. Úgy is eljárhatunk, hogy aluminiumhidro­xid alkoholos vagy vizes alkoholos szuszpenzió­jához adjuk a para-aminoszalicilsavat. A sók ilyen elegyből is kristályosan kiválnak. Úgy is eljárhatunk a sók készítésénél, hogy a para-aminoszalicilsav valamely sóját, célszerűen alkálifém, sóját, pl. a nátriumsóját hozzuk össze vizes közegben alumíniumsóval, pl. aluminium­szulfáttal, vagy aluminiumnitráttal. Egy további módja az aluminiumsók előállí­tásának abból áll, hogy alumíniumalkoholátot hozunk össze para-aminoszalacilsavval. A külön­böző alumíniumsókat attól függően kapjuk meg, hogy milyen arányban hozzuk össze a két só­képző komponenst. Ha az alumíniumsókat vizes közegben állítjuk elő, akkor olyan sókat kapunk, amelyek kris­tályvizet tartalmaznak. Ha olyan közegben tör­ténik az előállítás, amely nem, vagy igen csekély mértékben tartalmaz vizet, pl. ha az előállítást alkoholos elegyben hajtjuk végre, akkor kris­tályvíz-mentes alumíniumsókat kapunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom