143695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epesavak oxidációjára

0 Megjelent: 1957. október hó 15-én. - ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.695. SZÁM 12. o. 25. OSZTÁLY — Ri—170. ALAPSZÁM Eljárás epesavak oxidációjára Bejelentő: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár r. t, Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: dr. Thiele Kurt és Móczárné Csanádi Magda kutatóvegyészek, mindketten budapesti lakosok. Bejelentési nap: 1956. március 12. Ismeretes a ketocholansavak előállítása oxieholansa vakból, krómsavval, hipobrómossavval ill. hipoklórossavval való oxidáció útján. Ipari szempontból különösen a klórral ill. brómmal végzett oxidációk váltak be. Ezekre a korábbi eljárásokra jellemző, hogy az oxicholansavat, pl. cholsavat alkalisójának lúgos (nátriumbikarbonátos, nátronlúgos) oldatában, esetleg katalizátor, pl. vízoldható fémhalogenid, jelenlétében, alacsony hőmérsékleteken (0—5 C°) oxidálják, Hátránya e módszereknek, hogy lúgos közegben klór, ill. bróm hatására a hipoklórossav ill. hipobrómossav sói keletkeznek, melyek stabilabb szerkezetüknél fogva kevésbé erélyes oxidáló ágensek, mint a szabad savak. Lúgos közegben ugyanis a reakció egyensúlya a sóképződés irányában tolódik el és így az egyébként legerélyesebb oxidáló ágensek reakcióképessége a lúgosság függvényében csökken. Ezzel magyarázható, hogy az ismert eljárások kitermelése általában viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy az oxidáció homogén fázisban folyik le. További hátránya ezeknek áz eljárásoknak, hogy a reakcióelegy lúgos végy hatásának biztosítása, valamint a dehidroepesavak savas kicsapása előtt a felesleges hipohalogenidek elroncsolása végett hozzáadott anyagok, továbbá az oxidáció gyorsítására használt fémhalogenidek erősen szennyezik a keletkező nyers terméket, amelyből tiszta végterméket csak több lépéses tisztító művelet és jelentős anyagveszteség árán kaphatunk. Azt találtuk, hogy ha az epesavakat vizes közegben szuszpendálva — tehát heterogén rendszerben — brómmal ill. előnyösen klórral oxidáljuk, úgy az elsődlegesen képződő szabad hipobrómossavból ill. hipoklórossavból spontán lehasadó brómhidrogén ill. sósav okozta bomlás következtében a reakcióelegyben pillanatreakcióban keletkező aktív oxigén messzemenően tökéletesebb oxidációt eredményez, mint a lúgos közegben képződő sóból lehasadó aktív oxigén és eddig el nem ért magas kitermelést biztosít. Az eljárást előnyösen olyan hőfoktartományban hajtjuk végre, amely a hipohalogénsavak keletkezésére és az oxidáció lefolyására optimális. Az oxidáció befejeződéséről kivett minta olvadáspontjának meghatározása útján győződünk meg. Célszerűen akként járunk el, hogy az epesavak vizes szuszpenzációjába, szobahőmérsékleten, brómot, előnyösen klórt vezetünk be a kívánt oxidációhoz szükséges sztöchiometmás mennyiségnek megfelelő mennyiségben és a keletkező dehidroepesavakat szűréssel elkülönítjük. De eljárhatunk úgy is, hogy az epesavakat alacsony hőmérsékleteken, előre elkészített szabad hipobrómossav, ill. hipoklórossav szükséges mennyiségében szuszpendáljuk. Az alacsony hőmérséklet következtében az oxidáció lassabban, de azonos eredménnyel folyik le. A hipohalogénsavak mennyiségének megválasztásával tehát az oxidáció lefolyását akként befolyásolhatjuk, hogy az vagy mind a három oxicsoporton, vagy csak a 7-^es helyzetű oxicsoporton következik be. Minthogy a találmány szerinti eljárásban a reaktánsokon kívül semmiféle idegen anyag nem kerül felhasználásra, nincs szükség továbbá a felesleges hipohalogénsavaknak biszwlfit-sókkal való elroncsolására és a keletkező dehidro-epesavnak ásványi savval való külön lecsapására, így a keletkező nyers termék messzemenően tiszta, amelyből gyógyszeres tisztaságú termék szokásos átkristályosítással nyerhető. Nem volt előrelátható, hogy az oxidációnak heterogén fázisban, savas közegben való végrehajtása olyan lényeges technológiai előnyöket biztosít, amelyek az ismert homogén fázisban, lúgos közegben, levezetett reakció eredményeit jelentősen meghaladják. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás részleteinek szemléltetésére néhány kiviteli példát ismertetünk. E példákban foglalt részletek természetesen módosíthatók,

anélkül, hogy a találmány lényegén változtatnánk. így mosott klór alkalmazásakor tisztább, fémnyomoktól mentes termék képződik. A klór adagolásának ütemét a reakcióelegy hőmérséklete szabja meg. A klór alkalmazása általában előnyösebb a bróménál, de a bróm is, a találmány szerinti eljárásban jobb eredményt biztosít, mint a lúgos közegben lefolyó eljárásban. 1. példa. 27,2 g (0,06 ml) techn. cholsavetanolt 1200 ml vízben elszuszpendálunk és szobahő-