143686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anilid-származékok előállítására
o ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Megjelent: 1957. október hó 15-én. 143.686. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY - NA-380. ALAPSZÁM Eljárás anilid-származékok előállítására A Magyar Állam, mint dr. Nádor Károly oki. vegyészmérnök, budapesti lakos jogutódja Bejelentés napja: 1955. március 28. Azt találtam, hogy ha az Ar—NH—CO—CH2—R— X általános képletű anilideket v—\ ;RI -CH,—Ni 'R2 általános képletű tercier aminokkal hozzuk reakcióba, értékes helyi érzéstelenítő vegyületekhez jutunk. Ezek a vegyületek továbbá értékes közbenső termékek egyéb gyógyászati termékek előállításához. A fenti képletekben Ar egy vagy több helyettesítőt hordozó aromás gyököt, R vagy semmit, vagy —CH2—, vagy —CH(CH 3 )— kétértékű gyököt, X halogént, Rx és R 2 pedig alkilgyököket jelentenek. Amennyiben a kiindulási vegyületek nem ismeretesek, úgy ezeket aromáshaminekből és halogénezett zsírsavszármazékokból a szokásos módszerekkel állíthatjuk elő. Az Ar—NH—CO—CH2— /Rí R—X vegyület és C6H 5 -^CH 2 —N<T tercier-XR 2 amin reagálta tása céljából ezeket iners oldószerben melegen hagyjuk egymásra behatni. A kitermelés fokozása céljából célszerű, ha a tercier amint kis, előnyösen 25%-os feleslegben alkalmazzuk. Iners oldószerekként például acetont, metiletilketont, benzolt, toluolt és xilolt használhatunk. A reakció folyamán kelétkező + >Ri Ar—NH—CO—CH2—R—N (-— CH, .X~ ^Ra képletű kvaternér-vegyületek rendszerint igen jó hozammal kaphatók és könnyen lehet őket átkristályosítással tisztítani. A további feldolgozás szempontjából azonban erre nincs is mindig szükség, mert már a reakcióelegyből gyakran elegendő mértékű tisztaságban válnak ki. Megjegyezzük, hogy az + Ar—NH—CO—CH2—R—N^ •Rí O7H7 * X Ha az Ar—NH—CO—CH,—R—N + /Bi C7H7. X általános képletű kvaterner vegyületeket oldószerben — előnyösen alkoholokban — katalizátor jelenlétében hidrogénezzük, akkor csaknem elméleti termeléssel Ar—NH—COCH,—R—NC • HX XR 2 • képletű vegyületekhez jutunk. A debenzilezési reakciót előnyösen palládiumos csontszénkatalizátor jelenlétében és enyhe melegítés mellett foganatosíthatjuk. A katalizátor leszűrése után az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a nyers tercier-vegyület halogénhidrátját átkristályosítással tisztítjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a nyers, halogénhidrátból a bázist felszabadítjuk, ezt vákuumdesztillálással vagy átkristályosítással tisztítjuk, majd a szokásos módszerekkel tetszésszerinti sóvá alakítjuk. üt X vegyületek már önmagukban is értékes, lassan kifejlődő, de tartós hatású helyi érzéstelenítő szerek s mint ilyenek is használhatók. A belőlük készít/Ri hető Ar—NH—COCH2—R— NC vegyületek XR 2 gyorsabb hatású helyi érzéstelenítő szerek. A reakcióhoz célszerűen olyan anilideket használunk, melyeknél az X halogénhelyettesítő klór vagy bróm a reakciót Na I jelenléte elősegíti. A kvatemerezési reakciót, valamint a debenzilezést az alábbi példákon mutatjuk be. 1. példa. 5,08 g tu-klóracet-anilidet 25 ml toluollal" felveszünk és 6,75' g dimetilbenzilaminnal 16 órán át 100°-on melegítjük. A kivált sót a szokásos módon elkülönítjük, éteres-alkohpllal való mosás után szárítjuk. Termelés 7,75 g, ami 85%-nak felel meg. A keletkezett vegyület alkohol-éterből való átkristályosítás után 234—238°-on bomlással olvad. 2. tfélda. 10,2 g 73—75°-on olvadó o-klór-w-klóracetanilidet < benzolra közegben 12,3 g dietilbenzil-
