143686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anilid-származékok előállítására

2 143.686 aminnal reagáltatunk visszafolyató hűtővel történő forralás, közben. A 70%-os termeléssel keletkező kvaterner vegyületet metanol-éterből kristályosítjuk át. A vegyület 228—230°-on bomlással olvad. 3. példa. 9,8 g 2,6-dimetil-a)-klóracetanilidet (op. 144—146°) 12,3 g dietil-benzilaminnal az előző példákban leírt módon kvaternerezzük. A 82%-os termeléssel keletkező vegyületet metanoléterből átkristályosítva tisztítjuk. Olvadáspont 240—244°, bomlással. 4. példa, p-etoxi-anilinből és /?-klórpropionsavkloridból készített és 125—128°-on olvadó 11,4 g p-etoxi-co-klórpropionil-anilidet 100 ml metil-etilketonban 12,3 g dietilbenzilaminnal 0,2 g nátriumjodid jelenlétében 16 órán át 100°-on zárt edényben melegítünk. A szokásos feldolgozással 11,7 g kvaterner vegyületet nyerünk, mely 60%-os nyeredéknek felel meg. A vegyület metanolból átkristályosítva 248—250°-on habzás közben olvad. 5. példa. 12,75 g 2,6-dimetil-a-brómpropionilanilidet (előállítva 2,6-xilidinből és a-bróm-propionil-bromidból, op. 161—163°) toluolos közegben 15 g dietil-benzilaminnal a fentebb leírt módon kvaternerezünk. Termelés 13 g. A vegyület már a reakciós elegyből elkülönítve is igen tiszta. Metanol-aceton keverékből átkristályosítva 216— 220°-on bomlás közben olvad. 6. példa. 5 g, az 1. példában leírt dimetil-benzil-(fenil^glicil)-ammonium-kloridot 100 ml langyos alkohollal felveszünk és 5 g 9,6% palládiumot tartalmazó csontszén jelenlétében 50—55°-ra fűtött hidrogénező-kacsában hidrogénezzük. Körülbelül 1 óra alatt az elméleti mennyiségű hidrogén elfogy. A katalizátor leszűrés után az oldószert eltávolítjuk, a visszamaradó sószerű anyagot vízben felvesszük, meglúgosítás után kiváló- olajat éterrel felvesszük. Az éteres oldat szárítása után az étert képletű tercier aminnal, ahol Rí és R2 alkilgyököket jelent, oldószer jelenlétében reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a tercier amint feleslegben, célszerűen mintegy 25%-nyi feleslegben alkalmazzuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy a reakcióhoz olyan vegyületet használunk, ahol X klórt vagy brómot jelent. 4.* Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti elrészben elpárologtatva kristályosan kapjuk a dimetil-glicil-anijjdet. Op. 36—37°. 7. példa. 6 g, a 2. példában leírt ammónium vegyületet 100 ml metanollal felvesszük és 5 g palládiumos-csontszén jelenlétében hidrogénezzük. Az elméletileg szügséges mennyiségű hidrogén 94%-ának elfogyása után a további hidrogénfelvétel megszűnik. A fentebb leírt feldolgozás után — alkohol-éterből történő átkristályosítás után 87%-os termeléssel kapjuk a 100—110°-on olvadó dietil-glicil-o-klór-anilidet. 8. példa. 5 g, 9,6% palládiumot tartalmazó csontszenet alkoholban a szokásos módon előhidrogénezünk. Ennek megtörténte után a 3. példában leírt vegyületnek 10 g-nyi mennyiségét tartalmazó 120 ml meleg etanolos oldatot rázékacsába beszivatjuk és ennek hőmérsékletét 65° körül tartva katalitosan debenzilezzük. 1 óra folyamán a számított mennyiségű hidrogénnek 95%-a fogy el. A katalizátor leszűrése után az oldószert és a keletkező toluolt vákuumban lehajtjuk. A sárgás, szilárd maradékot vízben felvesszük, és lúgosítás, éterezós stb. útján a 48—49°-on olvadó dietil-glicil-2,6-xilididet kapjuk. A bázisból a sósavas sót a szokásos módszerekkel készítjük el. Acetonból való átkristályosítás után ennek olvadáspontja 134— 136°. 9. példa. A 4. példában leírt kvaterner vegyületet 7,5 g-nyi mennyiségben 100 ml metanollal nyomásálló rázókacsába visszük be, melyben 50 ml metanolban 5 g már előhidrogénezett palládiumos csontszén van. A készüléket zárjuk és 7,2 atm kezdeti nyomáson szobahőfokon hidrogénezzük, 70 perc alatt nyomáscsökkenés különbségéből számított hidrogénfelvétel az elméleti mennyiség 92%ának felel meg. Szokásos feldolgozással a kívánt vegyület klórhidrátját (op. 120—121°) igen jó termeléssel kapjuk. képletű tercier vegyületté alakítjuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a debenzilezéshez a kvaterner vegyület haloid sóját, célszerűen kloridját használjuk és a debenzilezést katalitikus hidrogénezéssel végezzük. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a debenzilezést palládiumos csontszénkatalizátor jelenlétében végezzük. 8. Az 5—7. igénypontok bármelyike szerinti el-1. Eljárás Ar—NH—CO—CH2—R—N előállítására, melyre jellemző, hogy Ar—NH—CO—CH2—R—

X Szabadalmi igénypontok: Rx y X \ / / -CH, R2 képletű kvaterner anilidszármazékok képletű anilideket, aholis Ar egy vagy több helyettesítőt hordozó aromás gyököt, R, —CH2— vagy —CH(CH3

)— kétértékű gyököt vagy semmit, X halogént jelent, < >—CH2

—N< X X XR

2 járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a reakciót nátriumjodid jelenlétében foganatosítjuk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata anilid-származékok előállítására, melyre jellemző, hogy a kapott kvaterner vegyületet debenzilezéssel Ar—NH—CO—CH2—R—N / \ Rí Ro