143626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés desztillációknál fellépő oldószerveszteségek csökkentésére csökkentett nyomáson
O Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.626. SZÁM 12: a. OSZTÁLY — Ri—148. ALAPSZÁM Eljárás és berendesés desstillációknál fellépő oldószer-veszteségek csökkentésére csökkentett nyomáson Bejelentő: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Kovatsits Máté és dr. Thiele Kurt kutató vegyészek, budapesti lakosok Bejelentés napja: 1955. július 26. A különböző ipari folyamatokban felhasznált szerves oldószerek kis veszteséggel való visszanyerésére az irodalom több módszert ismertet'. (Lásd: Ullmarm Encyklopaedie der Technischen Chemie III. kiadás 1. 333—362. 1951.) E módszereket lényegében 3 csoportra oszthatjuk, adszorpciós, direkt és indirekt kondenzáción alapuló módszerekre. Az adszorpciós módszerek alkalmazása a tapasztalat szerint csak kimondottan nagy oldószer mennyiségek folyamatos desztillálása esetén racionális. A vízzel vagy más hűtőfolyadékkal működő kondenzációs módszerek az'ipar széles területén nem cél-, ravezetőek, mivel az oldószert és hűtőfolyadéka* el kell választani egymástól. Az indirekt kondenzációs módszerek használata bizonyult az az esetek többségében gazdaságosnak. Ennek az eljárásnak azonban közismert hátránya, hogy az oldószergőzök tökéletes kondenzációja nehezen biztosítható. Fokozott mértékben hátrány ez abban az esetben, ha a desztillációt csökkentett nyomáson kívánjuk végrehajtani. Ezeknek a nehézségeknek a kiküszöbölésére irányul a találmány, mely lényegében a direkt és indirekt kondenzációs " módszerek előnyös egyesítésén alapszik. A találmány lényege abban van;-hogy a rendszerben a kondenzált folyadék párolgási felületét csökkentjük. A csökkentés mértékét a desztillációval - alkalmazott vákuum mértéke, valamint a kondenzált folyadék párolgási sebessége szabja meg. A párolgási felület csökkentését előnyösen a rendszerbe iktatott folyadékzárral érjük el, mi mellett a szívósebesség csökkentését a vákuumcsatlakozás megfelelő térbeli elrendezésével biztosítjuk. A találmány kiterjed az eljárás megvalósítására alkalmas berendezésre is. A találmány szerinti új berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját a rajz I. ábrája szemlélteti. A berendezés egy mindkét végén nyitott —a— csőből és ezt körülvevő, felül zárt, alul a —d— folyadékzáró csőbe torkolló —b— csőiből áll, melynek felső zárt végén —c— vákuuniesatlakozása van. Az —a— cső a -r-b— csőnél célszerűen kb. 10—15%-kal rövidebb. Ezt a csőrendszert előnyösen a hűtőfolyadék cirkuláltatására alkalmas —e— hűtőköpeny veszi körül. A —b— csőhöz csatlakozó —d— folyadékzár a szedőedénybe torkoll. A találmány szerinti berendezés a vegyiparban szokásos oldószereknek ellenálló anyagokból készülhet, a csőbetét méretei pedig a desztillálandó anyagtól és a desztilláló berendezés kapacitásától függenek. A berendezés, a rajz II. ábrája szerint, a desztilláló rendszer —3— hűtőberendezése és —5— szedőedénye közé van beiktatva. A szedőedény —7— csőcsatlakozás útján a —3— csőkígyós hűtőhöz csatlakozó csővel közlekedik.,, az, üzemeltetés során keletkező túlnyomás kiegyenlítésére. A találmány szerinti berendezés üzemeltetéséinek elve a következő: A —2— és —3— hűtőkön kondenzáló folyadék az —5— szedőedény elé iktatott —d— csőben folyadékzárt létesít. Ezzel a kondenzálódott folyadék felülete lénye- / gesen kisebb lesz, mint a szedőedényben levő"folyadék felszíne. Így Daliton törvénye értelmében a kondenzált folyadék párolgása lényegesen lecsökken. Az időegység alatt elpárolgott folyadék mennyisége Dalton közelítő törvénye szerint D = KiF/p/—<Pp'f{jkg)óra ahol: F = párolgási felület m2 -ben p/ = a folyadék gőztenziiója adott hőmérsékleten Hgmm-ben p'/ = a folyadék gőztenziója a környező levegő hőfokán Hgmm-ben cp =a levegő gőztelenítettségének foka Kx = a folyadék tulajdonságaitól és a környező levegő áramlási sebességétől függő arányossági tényező..
