143583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az I-, II- és III-szpiramicin elkülönítésére

443.583 7 A 3. frakciót csökkentett nyomáson besűrít­jük és a maradékot megszárítjuk, majd 12 cm3 benzolból kikristályosítjuk, amint azt az 1. pél­da ismerteti. Ilyképpen 4 g kristályos III-szpira­micin-bázist kapunk. 4. példa. 50 g nyers szpiramicin-bázist 500 cm3 benzol­ban oldunk és az oldatot olyan oszlopon kroma­tografáljuk, amely 750 g alumíniumoxidot tar­talmaz, és az oszlop átmérője 40 mim. A benzoics oldat átvezetése után a kromatagramot benzol-1. benzol 2. 3. 4. " 5. benzól­aceton (1:3 trf. ar.) 6. 7. 8. A 6., 7. és 8. frakciókat összegyűjtjük, csök­kentett nyomáson besűrítjük és a kapott bázist vákuumban megszárítjuk (20 óra — 40 C° — 1 mm). Az így készített bázis I-szpirairúcinfoől áll, melynek a következő tulajdonságai vannak: Olvadási pont (Maquenne blokk): 133—134 C° [a]D m (c=lo/0 , metanol): —94° Ultraibolya színkép (etanolban oldva) 232 m/t hullámhosszon 1 cm A 2. példa szerint készített papírkromatográ­fia azt mutatja, hogy ez a bázis egyetlen össze­tevőt tartalmaz, melynek jellegzetessége, hogy az Rf érték 0,04. Az egyesített 1. és 2. frakciókban levő bázisok keverékének a 3. példa szerint elkészített új­bóli kroma tográf iá jávai lehetséges a II- és a , A 12. frakciót azonos feltételek mellett kezel­ve, majd kristályosítva az 1. példának megfele­lően, 5,8 g kristályos Il-szpiramicin-bázist ka­punk. E termékek állandói: 325 egyetlen termék 0,22 ban előhívjuk, amivel a II- és a III-szpiramicint teljesen eluáljuk; a folytatólagos előhíváshoz benzol-aceton keveréket használunk 1:3 térfo­gatarányban, ami viszont az I-szpiramicint elu­álja. A kromátográfia menetét a következő IX. táb­lázatban foglaltuk össze: 'o 'o 'o 'o 'o 'o — —' /„ — — '0 — — Ili-bázist kristályos termék alakjában tisztán kinyerni. Szabadalmi igénypontok : 1. Eljárás az I-, II- és Ill-szpiramicin előállí­tására, azzal jellemezve, hogy a nyers szpirami­cint alkalmas oldószerben oldjuk, az oldatot ma­gukban véve ismert különféle módszerekkel — mint ellenáramú szétválasztással, kromatogra­fálással vagy kristályosítással, ill. ezek kombi­nációjával — frakcionáljuk, majd az I-, II- és III-szpiramicint, mint a szpiramicin-bázis össze­tevőit, az ezeket tartalmazó frakciókból maguk­ban véve ismert különféle módszerekkel elkü­lönítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a nyers szpirami­cint aromás szénhidrogén oldószerből ismétel­ten kikristályosítjuk, aminek eredményeként az VIII. Táblázat II-szpiramicin Olv. p. (Maquenne blokk) 130--132 C° ra] ?_ (C = io/ 0) metanol) —85° D Ultraibolya színkép (etanolban oldva) 232 rmt hullámhosszon „ 1 cm „„_ E 305 1% Papírkromatográfia egyetl. term. Papír kromátográfia Rf 0,15 IX. Táblázat Térfogat Teljes száraz anvag tart. I-szpü micii 800 cm3 5 g 500 cm3 9 g 500 cm3 7 g 500 cm3 2 g 400 cm3 •5 g 400 cm3 8 g 400 cm3 3 g 800 cm3 1 S ;g Teljes összetétel T> P ^.i J - T— c t száraz ^c Oldószer Térfogat anyag I-szpira- II-szpira- III-szpira­•2 S t^rt. micin micin micln Ill-szpiramicin 128—130 C° —82° 300/0 6O0/0 350/0 55o/o 400/0 400/0 300/o 20o/0 lOO/o 10o/0

Next

/
Oldalképek
Tartalom