143583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az I-, II- és III-szpiramicin elkülönítésére

143.583 5 egyetlen termék jelenlétére utal azzal a jellegzetességgel, hogy Rf = 0,22. 2 g III-szpiramicin-bázist szulfáttá alakítunk át. A nyert szulfát súlya: 1,85 g. SOiP/o: 9,5 [«]D20

(C = 2o/

0

, víz): —72 ± 1°. 2. példa. 100 g szpiramicint nyers bázis alakjában 120 cm3

forrásban levő benzolban oldunk, az oldatot +10 C°-ra lehűtjük és 15 óra hosszat lassan kavarjuk, a kapott kristályokat lecentrifugáljuk, 30 cm3

benzolban mossuk és megszárítjuk. Ez szolgáltatja az első adagot. Az anyalúgokat, a mosófolyadékokkal együtt, vákuumban 60 cm8

-re besűrítjük és az, így kapott oldatot a fentiek szerint kikristályosítjuk.. Ez szolgáltatja a második adagot. A harmadik adagot az anyalúgok szárazra párolásával kapjuk. Az első adag 50 g-ját a fentiek szerint 100 cm3

benzolban átkristályosítjuk, a kapott kristályokat 20 cms

benzolban mossuk és megszárítjuk; 29 g kristályos terméket nyerünk. E termék 20 g-ját 40 cm3

benzolban harrnad-A 7., 8., 9. és 10. frakciókat összegyűjtjük, csökkentett nyomáson besűrítjük és a kitermelt bázist vákuumban megszárítjuk (20 óra — 40 C° — 1 mm). Az így készült bázis I-szpiramicinből áll és az alábbi jellegzetes tulajdohságokat mutatja: Olvadási pont (Maquenne blokk): 133—135 C° [a]D

2o (

c=1

o/

0j

metanol): —94° Ultraibolya színkép (etanolban oldva) 232 m,u hullámhosszon E^-=316. 1 cm Az 1. példa szerint végzett papírkromatográfia azt mutatja, hogy a termék egyetlen összetevőt tartalmaz, melynek Rf értéke 0,04. szór átkristályosítjuk, ami 14 g olyan kristályokat ad, amelyek kizárólag a II- és a III-szpirarnicint tartalmazzák és amelyeknek jellegzetes adatai a következők: ' n-szpiramicin-tartalom 56% s. r. (2*) Ill-szpiramicin-tartalom .44% s. r. Olvadási pont (Maquenne blokk) 139—140 C° [«]D

2o -(

C

=

10

/

0;

metanol) —86° (2*) Papírkromatográfia az 1. példa feltétele szerint 25 g bázist — melyet a II-szpiramicin- és a Ill-szpiramicin-keverék kikristályosításával I-szpiramicinben dúsítottunk és amely az első kristályosítás harmadik adagjából származik — 125 crns éterben oldunk és az oldatot alumíniumoxid oszlopon kromatograf áljuk, mely oszlopban az alumíniumoxid súlya 500 g, az oszlop átmérője pedig 28 mm. Az éteres oldat áthaladása után a kromatogramot éterrel előhívjuk, aminek az a célja, hogy eltávolítsa a II- és Ill-szpiramicint, majd az oszlopról az I-szpiramicint olyan éter-aceton keverékkel eluáljuk, amelyben e keverék térfogatrészeinek aránya 1:1. A kromatografia menetét az alábbi IV. táblázatban foglaltuk össze: 20 g II—|-III-szpiramicin-bázLst, melyet három egymás utáni kristályosítással kaptunk, és amelynek összetétele a következő: II-szpiramicin: 56% súlyrész, Ill-szpiramicin: 44% súlyrész, olyan Craig-készülékben frakcionálunk, amelyet az 1. példában ismertetett szétválasztáshoz használtunk. A frakcionálási'' az 1. példának megfelelően végezzük el a következő oldószerösszeállítással: benzol 1 térfogatrész, 6,24 pH értékű pufferoldat P04HÍK:7-,26 g,. POéHNas,. 12 H2

0: 4,8 g, vízzel 1 literre feltöltve 1 térfogatrész. Miután a szétválasztást elvégeztük, a vizes IV. Táblázat Oldószer Térfogat Teljes száraz anyag tart. Összetétel (3*) I-szpiramicin Ilszpiramicji III-szpiramicin 1. éter 800 cm3 0,4 g — — — 2. éter 200 cm3 4 g 36% 30% 34% 3. éter 200 om3 2,4 g 60% 22% 18% 4. ' éter 200 cm3 1,6 g 78% 12% 10% 5. éter 200 cm3 1 g 90«/o nyomok nyomok 6. éter 500 cm3 0,5 g 90% nyomok nyomok 7. éteraceton (1:1 trf. r.) 400 cm3 1,1 g 100% 8. éter 400 cm3 4,9 g 100% — i 9. éter 400 cm3 2,9 g 100% — — 10. éter 400 cm3 ,1 8 100% '•— — (3*) Papírkromatográfiával meghatározva az előbbiek szerint megállapított feltételeknek megfelelően. .