143502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szterinek mikrobiológiai oxidációjára

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.502. SZÁM 12. o. 25. OSZTÁLY — Go-432. ALAPSZÁM Eljárás szterinek mikrobiológiai oxidációjára Bejeícntő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Bodánszky Miklósné, dr. Wix György és Kolfoniísch János. Bejelentés-napja: 1955. április 25. Azt találtuk, hogy a 17-es helyzetben oldallán­cot tartalmazó szterin-típusú vegyületek oxidál­hatók olyan módon, hogy azokat a Cephalosporium génus-hcz tartozó penészek (Eumycetes. Fungi in­perfecti osztály, Moniliales rend, Moniliaceae csa­lád) által termelt oxidáló enzimek hatásának tesz­szük ki és az oxidációs termékeket ä fermentációs elegyből kinyerjük. Az eljárásban kiindulási anyagként a sztero­idok igen sokféle képviselője alkalmazható. Jól használható pl. a progesztero a pregnán-S,-20-dion, a T>regnAn-3:i-01-20-cn, a 3-keto-bisznor-chol-4,5-én-52-al rtb. Az oxidáció termékei igen sokfélék le­hetnek: ugyanazon szteroid vegyület kölönböző Cc-::halosporium-fajtákkal- oxidálva különböző oxi­dációs termékeket adhat, sőt pl. mint a progeszte­rtr'íái ez az eset. ugyanazon kikroorganizmussal küKmbö-A ideig fermentálva, az oxidációs termék c:y>etáíele lényegeién eltérő lehet. f>7. oxidáció kiyhelűzé'e célszerűen olyan módon történik, hogy az oxidálandó szteroid-vegyületet .a Cerrhaloíporiuiri' genus valamelyik képviselőjével együtt megfelelő táptalajon fermentáljuk aerob kö­rülmények mellett. Célszerű ilyenkor általában úgy eljárni, hogy a megfelelő táptalajon .kapott tenyé­szethez hozzáadjuk az oxidálandó szterint. esetleg valamely alkalmas oldószerben (pl. etanol, aceton sib.) oldva. A fej mentációhoz használt táptalaj a megfelelő szén és nitrogén-forráson kívül célszerűen anorga­nikus -vegyületekéi és nyomelemeket is tartalmaz. Jól használható táptalaj pl. az, mely szőjaiiszt és kukoricaliszt' mellett kalciumkarbonátot tartalmaz. A Cephalospo-rium-féleségek jellemzője az, hogy általában csaknem kivétel nélkül, szteroid-oxidáló hatást mutatnak. Kísérleteink szerint kiváló oxi­dáló hatást mutatnak pl. az alábbiak: Cephalospori­um carpogenum Fuehle, C. charticola Lindau, C. Cifíerii Verona, C. curtipes Sacc, C. Coccidicolurn Guégnem, C. rubesc^ns Schimon, C. rubrobrunneum cerebrií'ornieHártmaanii, C. subverticillatum Schulz. et Sacc'., C. Stühmeri Schmidt et v. Beyma, C. scle­rotigenum M. et F. Moreau, C. gramineum Nisik. et Ikata. C. lamellascola Smith, C. lanoso-miveum v. Beyma, C. malorum Kidd., C. diospyri Grandall, C. apii M. A. Smith, C. falciforme Carrion, C. acre­monium Cda, C. Eallagii Comen, C. astereides gri­seum Grützií Ben, C. potronii (Vuill.) Comen, C. niveolanosum Benedek, C. reeifei de Leac et Lobo, C. pseudofermentum Cif, C. longisporum Petsch, C. spinosum Negroni, C. tabacinum v. Beyma, C. album Preuss, C. bonordenii Sacc, C. Lefoyi Home, C. f urea tum M. et F. Moreau, C. deformans Cran­dall, C. gregatum Allington et Cbamberl. Az oxidációt célszerű általában 25—30° között végezni. Eljárhatunk pl. úgy, hogy a sterilizált táp­talajt beoltjuk szilárd táptalajról készített spora­szuszpenzióval. A fermentációt magát aerob viszo­nyok' között célszerű folytatni; az aercb körülmé­nyeket elősegíthetjük pl. olyan módon, hogy a lom­bikot, melyben a fermentációt végezzük, intenzív i ázásnak vetjük alá, nagyobb méretű fermentáci­óknál pedig steril levegőt vezetünk be a íermen­torba. A fermentációs időt tág határok között variálhat­juk: az oxidációs termékek minősége, ill. az egyes oxidációs termékek mennyiségi aránya a fermen­tációs időtől és módtól függően erősen, változhat. Így pl., ha Cephalosporium subverticillatummal progeszteront 4 órán át fermentálunk, akkor főleg androszt (4,5) én-dion (3,17) képződik; hosszabb fer­mentációs idő mellett pedig főleg tesztololaktont kapunk. A fermentációs termékek kinyerése általában úgy történik, hogy a miceliumot és az erről leszűrt fer­mentlevet is megfelelő extraháló folyadékkal kivo­natoljuk, így pl. eljárhatunk olyan módon, hogy a miceliumot acetonnal extraháljuk, a fermentlevet pedig kloroformmal. Az extraháló folyadék elpáro­logtatása után kapott maradékot a szterinek kinye­résére és tisztítására általában használt módszerek valamelyikével, vagy ezek kombinációjával tisztít-' hatjuk, ill. bonthatjuk összetevőire. Különösen jól használható az adszorpciós kromatográfia és a frak­cionált kristályosítás. Az oxidációs termékek minő­ségi összetételét célszerűén és gyorsan lehet =» pirkrcmatográíia módszert . -^lencríV*"'

Next

/
Oldalképek
Tartalom