143502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szterinek mikrobiológiai oxidációjára
Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.502. SZÁM 12. o. 25. OSZTÁLY — Go-432. ALAPSZÁM Eljárás szterinek mikrobiológiai oxidációjára Bejeícntő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Bodánszky Miklósné, dr. Wix György és Kolfoniísch János. Bejelentés-napja: 1955. április 25. Azt találtuk, hogy a 17-es helyzetben oldalláncot tartalmazó szterin-típusú vegyületek oxidálhatók olyan módon, hogy azokat a Cephalosporium génus-hcz tartozó penészek (Eumycetes. Fungi inperfecti osztály, Moniliales rend, Moniliaceae család) által termelt oxidáló enzimek hatásának teszszük ki és az oxidációs termékeket ä fermentációs elegyből kinyerjük. Az eljárásban kiindulási anyagként a szteroidok igen sokféle képviselője alkalmazható. Jól használható pl. a progesztero a pregnán-S,-20-dion, a T>regnAn-3:i-01-20-cn, a 3-keto-bisznor-chol-4,5-én-52-al rtb. Az oxidáció termékei igen sokfélék lehetnek: ugyanazon szteroid vegyület kölönböző Cc-::halosporium-fajtákkal- oxidálva különböző oxidációs termékeket adhat, sőt pl. mint a progesztertr'íái ez az eset. ugyanazon kikroorganizmussal küKmbö-A ideig fermentálva, az oxidációs termék c:y>etáíele lényegeién eltérő lehet. f>7. oxidáció kiyhelűzé'e célszerűen olyan módon történik, hogy az oxidálandó szteroid-vegyületet .a Cerrhaloíporiuiri' genus valamelyik képviselőjével együtt megfelelő táptalajon fermentáljuk aerob körülmények mellett. Célszerű ilyenkor általában úgy eljárni, hogy a megfelelő táptalajon .kapott tenyészethez hozzáadjuk az oxidálandó szterint. esetleg valamely alkalmas oldószerben (pl. etanol, aceton sib.) oldva. A fej mentációhoz használt táptalaj a megfelelő szén és nitrogén-forráson kívül célszerűen anorganikus -vegyületekéi és nyomelemeket is tartalmaz. Jól használható táptalaj pl. az, mely szőjaiiszt és kukoricaliszt' mellett kalciumkarbonátot tartalmaz. A Cephalospo-rium-féleségek jellemzője az, hogy általában csaknem kivétel nélkül, szteroid-oxidáló hatást mutatnak. Kísérleteink szerint kiváló oxidáló hatást mutatnak pl. az alábbiak: Cephalosporium carpogenum Fuehle, C. charticola Lindau, C. Cifíerii Verona, C. curtipes Sacc, C. Coccidicolurn Guégnem, C. rubesc^ns Schimon, C. rubrobrunneum cerebrií'ornieHártmaanii, C. subverticillatum Schulz. et Sacc'., C. Stühmeri Schmidt et v. Beyma, C. sclerotigenum M. et F. Moreau, C. gramineum Nisik. et Ikata. C. lamellascola Smith, C. lanoso-miveum v. Beyma, C. malorum Kidd., C. diospyri Grandall, C. apii M. A. Smith, C. falciforme Carrion, C. acremonium Cda, C. Eallagii Comen, C. astereides griseum Grützií Ben, C. potronii (Vuill.) Comen, C. niveolanosum Benedek, C. reeifei de Leac et Lobo, C. pseudofermentum Cif, C. longisporum Petsch, C. spinosum Negroni, C. tabacinum v. Beyma, C. album Preuss, C. bonordenii Sacc, C. Lefoyi Home, C. f urea tum M. et F. Moreau, C. deformans Crandall, C. gregatum Allington et Cbamberl. Az oxidációt célszerű általában 25—30° között végezni. Eljárhatunk pl. úgy, hogy a sterilizált táptalajt beoltjuk szilárd táptalajról készített sporaszuszpenzióval. A fermentációt magát aerob viszonyok' között célszerű folytatni; az aercb körülményeket elősegíthetjük pl. olyan módon, hogy a lombikot, melyben a fermentációt végezzük, intenzív i ázásnak vetjük alá, nagyobb méretű fermentációknál pedig steril levegőt vezetünk be a íermentorba. A fermentációs időt tág határok között variálhatjuk: az oxidációs termékek minősége, ill. az egyes oxidációs termékek mennyiségi aránya a fermentációs időtől és módtól függően erősen, változhat. Így pl., ha Cephalosporium subverticillatummal progeszteront 4 órán át fermentálunk, akkor főleg androszt (4,5) én-dion (3,17) képződik; hosszabb fermentációs idő mellett pedig főleg tesztololaktont kapunk. A fermentációs termékek kinyerése általában úgy történik, hogy a miceliumot és az erről leszűrt fermentlevet is megfelelő extraháló folyadékkal kivonatoljuk, így pl. eljárhatunk olyan módon, hogy a miceliumot acetonnal extraháljuk, a fermentlevet pedig kloroformmal. Az extraháló folyadék elpárologtatása után kapott maradékot a szterinek kinyerésére és tisztítására általában használt módszerek valamelyikével, vagy ezek kombinációjával tisztít-' hatjuk, ill. bonthatjuk összetevőire. Különösen jól használható az adszorpciós kromatográfia és a frakcionált kristályosítás. Az oxidációs termékek minőségi összetételét célszerűén és gyorsan lehet =» pirkrcmatográíia módszert . -^lencríV*"'