143498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a Claviceps purpurea süllyesztett fermentációval termesztett spóráinak tartósítására mélyhűtéssel

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.498. SZÁM 30. h. 14. OSZTÁLY — GO-346. ALAPSZÁM Eljárás Claviceps purpurea süllyesztett fermentációval termesztett spóráinak tartósítására mélyhütéssel Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest. A bejelentő intézet által megnevezett feltalálók: Dr. Gláz Ervin (40%), Dr. Békési Miklós (30%), Dr. Román Jenő (15%) és Beké György (15%). A bejelentés napja: 1954. március 18. A gyógyszeripar számára fontos nyersanyagot képező anyarozs nagy mennyiségekben és egyenletes megfelelő minőségben való termesztése céljából szükségessé' vált a rozsnövények mesterséges fertőzése a Claviceps purpurea spóráival. Ez irányban régebben sokféle próbálkozás történt, ezek során a spórákat a rozs kinyílt virágjába permetezték be. (Hecke, Schweiz Apotheke Z, 59, 277, 293, 1921.; Tschermak, D. Landw. Presse, 49, 175, 1922.; Kirchoff, Zentr. f. Bafct. II. Abt. 77, 310, 1929.; McCrea, Am. J. Bot. 18, 50, 1931.; Kreps, Diss. Zürich, 1936.). Ezt az eljárást azután kiszorította az az újabb módszer, amely szerint a spórákat tűk segítségével, szúrással viszik be a rozskalászba (Békési, Z. Bakt. 9.9, 321, 1938.; Hecht, Pharm. Acta Helv. 19, 112, 1944.; Stell, Pharm. Acta Helv. 29, 118, 1944.). További fejlődést jelentett ezen a téren Békési Miklós új eljárása, amely lehetővé tette a rozsfertőzés nagyüzemi méretben, gépesített munkával való kivitelezését, a tűs hengerekből álló gép traktorra való szerelése útján. A rozsfertőzés nagyüzemi méretekben történő végzése szükségessé tette azonban nagyobb mennyiségű fértőzőanyag (a Claviceps purpurea spórái) előállítását is. Fertőzőanyagként felületi agar-tenyészetről a fertőzés helyszínén lemosott spórákat, vagy sülylyesztett fermentációval termesztett spórákat lehet használni. Az utóbbiak kinyerésére Gláz Ervin és Horváth István (142.408 sz. magyar szabadalmi leírás) új eljárást dolgoztak ki, amely olcsóbbá és technológiai szempontból egyszerűbbé teszi a spórák termesztését. Nagy problémát okoz azonban a Claviceps purpurea spóráinak huzamosabb ideig való eltartása. A beszárítást a spórák nem bírják ki. A süllyesztett kultúrákban nyerhető vagy az agar-felületről lemosott spórák jégszekrényben (+2 és +4 C° közötti hőmérsékleten) 1—2 hónapig, 25 C° hőmérsékleten pedig kb. csak egy hétig tarthatók el anélkül, hogy csírázóképességük számottevő mértékben csökkenne. A hosszabb ideig jégszekrényben tartott spórák a külső hőmérsékletre kikerülve már csak rövidebb ideig maradnak csíraképesek, mint azoik a spórák, amelyek közvetlenül a fermentáció befejezte után kerültek a szabad légkör kb. 20—25 C°-os hőmérsékletére. E tények következtében az egész szükséges spóramennyiséget közvetlenül a felhasználás előtti egy-két hónap folyamán kellene elkészíteni, emellett a spórákat hűtőből való kivétel után néhány napon belül fel kellene használni, hogy azok csírázóképessége kért ne szenvedjenek. A mesterséges fertőzés során, felhasználásra kerülő spórakészítmény nagy mennyiségére való tekintettel ez a helyzet igen hátrányos, mert nem engedi meg a felhasználásra kerülő spóramennyiség gyártásának észszerű ütemezését és a spórák huzamos ideig való tárolását. E hátrányokat küszöböli ki a jelen találmány, amelynek segítségével a spórák hónapokon át tárolhatók minden káros követikezmény nélkül és a tárolt spórák a felhasználás szempontjából sem mutatnak semmilyen hátrányos tulajdonságot. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a spórákat mély hűtéssel tároljuk felhasználásukig. Tapasztalataink szerint 4—5 hónap alatt nem. következik be számottevő csökkenés sem a mélyhűtött spórák számában, sem azok kiesirázási képességé^ ben, vagy a velük oltott felületi vagy rázott tenyészet minőségében. A mélyhűtött spórák a mélyhűtésből kivéve és -j-25 C° hőmérsékleten tartva kb. ugyanolyan hosszú ideig megtartják még kiesírázóképességüket, mint a frissen készült és nerri hűtött spórák; lényegesen kedvezőbben viselkednek ebből a szempontból a mélyhűtött spórák mint azok, amelyeket közönséges jégszekrényben tartottak és onnan vettek ki 25 C° hőmérsékletre. A Claviceps purpurea spóráinak mélyhűtéssel való tartósítása a találmány értelmében úgy történik, hogy a friss spórakészítményt gyors fagyasztással —33 és —40 C° közötti hőmérsékletre hűtjük le, majd'ebben a gyorsan fagyasztott állapotban^—15 és ^-20 C° közötti hőmérsékleten, tartjuk a kívánt ideig. A szakirodalom már több alkalommal fogjalko-