143438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás körfolyamatos adduktképzésre, szilárd karbamiddal

. Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143,438. SZÁM 12, o. 11—18. OSZTÁLY — Ma-494. ALAPSZÁM Eljárás körfolyamatos adduktképzésre, szilárd karbamiddal . Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet Veszprém Feltalálók: Dr. Freund Mihály akadémikus, műszaki egyetemi tanár, vegyészmérnök, Budapest, V. Vörösmarty tér 5. sz. Dr. Báthory József vegyészmérnök, Veszprém, József Attila u. 3/b. Dr. Berty József vegyészmérnök, Budapest, XI. Kelenhegyi út 15. sz. Érdi Miklós vegyészmérnök, Veszprém, Móricz Zsigmond u. 4. sz. • A bejelentés napja: 1954. december 21. » A karbamidnak egyenesláncú szénhidrogénekkel képzett kristály-komplexei (adduktjai) képzésére vizes, vagy alkoholos telített, esetleg telítetlen karbamidoldatot vagy szilárd karbarnidot használnak. A szilárd karbamidos extrakció hátrányos, mert *a karbamid visszanyerése végett a karbarnidot tartalmazó oldatot be kell párolni, ami költséges művelet és a karbamid egy részének elbomlásával jár. Már javasolták, hogy a karbamidos adduktból forró oldószerrel extrahálják a normál vegyületeket. Ekkor a szilárd karbamid visszamarad, a normál vegyületeket pedig oldószer lepárlása útján kapták meg. Ez az eljárás nehézkes volt és jelentős oldószerveszifceséggel járt. Javasolták már az addukt elbontására a melegen való szűrést is, de. a gyakorlati igényeknek ez sem felelt meg. Iparilag is kivitelezhető, a Bailey és Fetterly (Ind. Eng. Chem. 2125—2129/1951) által ismertetett metilizobutilketonos eljárás, amely sze'rint vizes karbamidoldattal dolgoztak és az adduktképzésnél telítetlenné vált vizes karbamidoldatban oldották fel az adduktot. Így normál szénhidrogéneket és telített vizes karbamidoldatot kaptak, és az utóbbi a körfolyamatba visszavezethető. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy nagyobb molekulasúlyú, egyenesláncú vegyületekre, így pl. ásványolaj és nehéz parafinos párlatára, petrolátumra nem alkalmazható, mert ilyen anyag métilizobutilketonnal és vizes karbamidoldattal nem képez adduktot. Kísérleteinkiből kitűnt, hogy szilárd karbamiddal az adduktképzés nehéz parafinos párlat vagy petrolatum normál szénhidrogénéivel is könnyen végrehajtható, ketonok, alkoholok vagy észterek! aktiváló hatására. Az aktivátorok szükségességét a normál vegyületeket tartalmazó nyersanyag minősége és szennyezései szabják meg. Kísérleteinkből azt is megállapítottuk, hogy a karbamidszemcsék nagyságának is igen nagy szerepe van az adduktképzés sebességét illetően. Ismeretes, hogy ha egy 40—50° körüli telítettségű karbamid-oldatot keverés nélkül hagyunk hűlni, a karbamid 30—50 mm hosszú, 2—4 mm széles tetragonális prizmákban kristályosodik ki, amelyek azonban nem alkalmasak addukt képzésére, mert a kristályok belseje nem tud résztvenni a reakcióban. Az alábbbi összeállítás azonos nyersanyaggal azonos körülmények között, de különböző szemcsenagyságú karbamiddail végzett azonos idejű kísérletek eredményeit tartalmazza. Az összeállításban a 0—0,2 mm szemcsenagyságú karbamiddal kapott hozamot 100%-osnak vettük fel. 0—0,2 mm nagyságú szemcsék hozama 100 % 0—0,3 mm nagyságú szemcsék hozama 96,5% 0,3—0,4 mm nagyságú szemcsék hozama 40,0% 0,4;—0,6 mna nagyságú szemcsék hozama 30,0% A táblázatból nyilvánvaló az apró, 0—0,3 mm szemcsemagysáigú karbamid használatának nagy jelentősége. A találmány értelmében addukt képzésére kiválóan alkalmas aprókristályos karbarnidot úgy állíthatunk elő, hogy 20° körüli hőmérsékleten telített vizes karbamidoldatot készítve, ehhez az oldatra számítva 1—20% benne oldódó aktivátort, úm. alkoholt, ketont, észtert vagy egyéb felületaktív anyagot és célszerűen 2 s. r. — de legalább 1,5 s. r. és legfeljebb 2,5 s. r. — vizes oldatra számítva 1 s. r. szilárd technikai karbarnidot adunk. Az- utóbbiak oldására a keveréket 65—75°-ra melegítjük és az így kapott oldatot további erős keverés közben egyenletesen hűtjük. A túltelítettség határán az oldatba kevés, 0—0,3 mm szemcsenagyságú karbamidkristályt szórunk, a keverést és hűtést 20° körüli hőmérsékletig folytatjuk, végül a kivált aprókristályos karbarnidot célszerűen szűrőcentrifugán kiszűrjük. Az így kapott karbamid 1—3% vizet és az É