143338. lajstromszámú szabadalom • Kétirányú vízszállításra alkalmas szivattyú

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.338. SZÁM 59. b. OSZTÁLY - Se-131. ALAPSZÁM Kétirányú vízszállításra alkalmas szivattyú A Magyar Állam, mint a feltalálók Szécsey Tibor és Trenka Ernő oki. gépészmérnökök, budapesti la­kosok jogutóda. A bejelentés napja: 1950. február 1. Terv- és korszerű mezőgazdaság ármentesítés és öntözés nélkül ma már nem képzelhető el s ezért e célból ármentesítő és öntöző szivattyútelepek lé­tesítése vált szükségessé. A- kérdés nem mai ke­letű, már eddig is számos ily célú szivattyútelep épült, azonban túlnyomórészt külön-külön ármen­tesítő és öntöző berendezésekkel. Az ilyen rend­szerű berendezéseknek, melyek csak egyféle fel­adat teljesitésére, nevezetesen vagy ármentesítésre vagy öntözésre használhatók, igen csekély a ki­használási foka, tehát nem gazdaságosak, mivel évi üzemidejük az időjárástól függően többé-kevésbé rövid, sőt lehetnek olyan évek, pl. ármentesítő te­lepnél száraz, vagy öntözőtelepnél csapadékdús évek, amikor üzembehelyezésükre alig vagy egy­általán nem kerül sor. A gazdaságosabbá tétel, azaz a szivattyútelepek évi üzemidejének megnövelése céljából később ún. kettős működésű (reverzibilis)- szivattyútelepek lé­tesültek, amelyek alkalmasak arra, hogy ugyanaz­zal a szivattyúval úgy az ármentesítés, mint az ön­tözés feladatát ellássák. Ez a szivattyútelephez tar­tozó igen bonyolult, költséges és nehezen kezel­hető szerelvény-, csővezeték- és betonaknarendszer segítségével történik. Az ilyen utóbbi megoldású ismert telepek szivattyúi a vizet lényegileg egy­irányban szállítják, mimellett ármentesítés vagy öntözés esetén a vízszállítás irányítását a szivaty­tyúkhoz csatlakozó cső- és aknarendszer megfelelő csoportosítása teszi lehetővé. Külön feladatot ké­pez ezen telepeknél a gravitációs, tehát szabad víz­áteresztés kérdésének megoldása, melynek szintén kétirányúnak kell lennie, aszerint, hogy az ártér­ből a folyóba, vagy a folyóból az öntözendő terü­letre kell a vizet elvezetni. Ez szintén a csővezet­ték megfelelő kapcsolásával eszközölhető, amihez még további szerelvények szükségesek. Mindezen feladatok teljesítése pl. egy meglévő hazai szivaty­tyútelep esetében három szivattyú mellett nem kevesebb, mint 14 zsiliptolózárat, 6 laposházú vizi­tolattyút, ezek mindegyike számára megfelelő kézi ill. motorikus meghajtó szerkezetet, továbbá 6 csappantyút kb. 120 folyóméter vasbetoncsövet és kb. 50 fm. vaslemezcsövet igényel. Röviden összefoglalva a reverzibilis szivattyú­telepeken ezideig más hiányában egyirányban vi­zet szállító szivattyúk segítségével a kétirányú víz­szállítás csak a fentebb említett számos szerelvény bonyolult kapcsolásával volt megvalósítható. A találmány tárgyát képező kétirányban műkö­dő szivattyú alkalmazásával a fenti egyesített fel­adat, azaz ármentesítés és öntözés, bonyolult sze­relvényrendszer nélkül, egyetlen csővezeték segíti ségével valósítható meg. Ezenfelül azonban az új szivattyú ugyanazon cső segítségével, további sze­relvények vagy csőelágazások nélkül a mindkét irányú gravitációs vízáteresztést is lehetővé teszi, tehát ugyanazon a csövön keresztül, amelynek az új szivattyú szerves része, mind a négy feladat el­végezhető. Egy reverzibilis szivattyútelep az új szivattyúval megoldva elvileg nem más, mint a két recipiest, a folyót és a mentett oldalt össze­kötő cső; emellett azonban a szivattyútelep termé­szetesen nemcsak a klasszikus alkalmazási esetet képviselő ármentesítésre és öntözésre, hanem bár­milyen reverzibilis szivattyúzási célkitűzés megva­lósítására is használható. A találmány lényegét képező új szivattyú lénye­gileg egy, a csővezetékbe beépített gömbszerű házban a szivattyúzási irány átváltása céljából '180°-kal átfordítható szivattyú, mely mint propel­ler vagy csavarlapátos szivattyú elsősorban ten­gelyirányú átömlésű, azonban lehet bármily más lapátozású egy vagy többlépcsős, esetleg radiális átömlésű szivattyú is, melynél a találmány gyakor­lati megvalósítása szempontjából járulékosan a szivattyú átfordító szerkezete, továbbá a meghaj­tás különleges módjai is a találmány keretébe tar­toznak. A találmány szerinti szivattyútelep vázlatos el­rendezése a folyó (A) és a mentett oldal (B) közti említett összekötő csővezetékkel s az ebbe iktatott gömbszerű szivattyúházzal az 1. ábrán látható, míg a példaképpen csavarlapátos szivattyúnak a gömb­házba való beépítését, különböző működési hely­zetekbe való állítását s az átfordító szerkezet váz­latos elvi megoldását oldal- és felülnézeti metszed ben a 2 a. — 2 b., továbbá a 3. ábrák mutatják; végül a 4. és 5. ábrákon a meghajtás példaképpen! változatai vannak feltüntetve. Az 1 gömbházba beépített 2 szivattyútestnek a vízszállítási irány átváltás céljából való átfordítása a 2 a. — 2 b. ábrák szerint példaképpen a szi­vattyútestnek a gömbházból kivezetett egyik for­gócsapjára ható 3 csavarhajtással történik, ami gépészetileg nehézség nélkül megoldható. Az elfor­gatást kívülről kézi erővel is lehet végezni, ami után a szivattyútest az üzemi helyzetekben kívül­ről rögzíthető. Az előforduló test és a csővezeték csatlakozó csőszájai között szükségszerűen meglévő H

Next

/
Oldalképek
Tartalom