143265. lajstromszámú szabadalom • Modulátor szerkezet sipos hangszerekhez
2 143.265 nél általánosan használt 'bármely1 természetes, vagy műanyag lehet. Miután e modulátor szerkezet úgy szájharmonikába, kézihanmonikába, harmoniumba, mint orgonába beépíthető, méretei különbözők. Megépítésénél a kívánt modulációk száma, a váltók száma, a klaviatúra, a sípok elrendezése, szájharmonikáknál a szájnyílások száma, elrendezése stb, stb. számos változat lehetőségét nyújtják. A rajzok egy kétoktávos „c" dúr klaviatúra „c", „fisz", „a" változatait mutatja be. A további lehetőségek (cisz, d, es, e, f, g, gis, to, h) pontosan a „c", „fisz", ,a" változatok szisztémái szerint épülnek, a modulációk száma pedig mindig tetszésünktől, ill. az épülő "'hangszer kapacitásától függ. Az 5. ábra a billentyűfolyosók homlokzatát mutatja be, a billentyűk felőli távlatban: az 5 billentyűfolyosók, a 8 billentyűnyílások és a 12 billentyűk, vagy gombok jelölése, hogy ä billentyűfolyosó mely billentyűhöz tartozik. A 6. ábra a billentyűfolyosók alaprajzát mutatja a 11 modulátor nyílásokkal, míg a 7/a. és 7/b. ábra néhány teljes billentyűfolyosót mutat, eddig megismert alkotóelemeivel: 8 billentyűnyílások, 11 modulátornyílások, a 12 klaviatúra és az 5 folyosók. A 8., 9. és 10. ábrák a sípfolyosókat mutatják. A 8. ábra a 6' sípfolyosók homlokzatát (a modulátorok felőli oldal, a billentyűk felőli távlatban), a 11, a 11. és 12. ábrákhoz hasonló jelzésű modulátornyílásokkal a 12 klaviatúra helyzetét, valamint az ábra bal oldalán a sípfolyosók 13 sípjainak jelölését (hogy melyik sípfolyosó melyik síphoz tartozik) egyszerű betűjelöléssel (c, cisz, d, disz, e . .. stb.), amint azt a 9. ábrán a sípfolyosók alaprajzán látható 9 sípnyílások, amelyek oktávnyi részlegei részletekre bontva is építhetők, mutatják, míg a 10. ábra teljes sípfo'lyosókat mutat: 6 sípfolyosók, 11 modulátornyílások, s 9 sípnyílások. A 8 billentyűnyílásokat zárják a klaviatúra billentyűfedői, a 9 sípnyílásokra kerülnek a sípok. Szájharmonikánál természetesen nem billentyűnyílások és billentyűfedők szerepelnek, hanem szájnyílások (amint azt a 4. ábra 10 mutatja is) és ezeket természetszerűen a száj, ill. a nyelv fedi és nyitja. A sípnyílásra kerülő sípok különböző építésűek lehetnek. Szájharmonikánál különösen előnyösnek látszik a „quint", vagy a „quart" (c—g; c—4) távolságú építés. Ez annyit jelent, hogy az egy sípnyílásra épített kettős síp fúvására „c", szívására pedig „g", vagy „c"—„F" szólal meg. Minden további modulációnál kettős modulációt kapunk, ugyanígy a fúvás és szívás közötti „quint", vagy „quart" távolsággal. A billentyű- és sípfolyosók modulátor nyílásai teljesen azonos számúak és paralell elhelyezésűek (6. és 8. ábra). Számuk és elhelyezésük a kívánt modulációk számától függ (6. és 8. ábrán „c, fisz, a" moduláció), és a folyosók egymás felé néző oldalán foglalnak helyet. A billentyűfolyosók tulajdonképpen „meghoszszabbított billentyűnyílások", a sípfolyosók pedig a sípok megtöbbszörözői. Ha egyforma kapacitású billentyűfolyosó és sípfolyosó-rendszer kerül egymásra és bármely billentyűnyílás levegőt kap (ill. szájharmonikánál a szájnyíláson át indul levegő), egyszerre; felcsendülő hangokat fogunk hallani. Adott esetben a „c" billentyűfolyosóból egyszerre fog áramlani a levegő a „c, fis, a" sípokra, ha a „d" billentyűfplyosó kap levegőt, a „d, gis, h" és így tovább, s minél nagyobb kapacitású a hangszer, annál több hang szólal meg egyszerre és annál nagyobb lesz a disszonancia. Hogy mindig csak a kívánt hang, vagy hangok szólaljanak meg, az a modulátorlemezekkel érhető el. Billentyűfolyosó általában annyi van, amennyi a klaviatúra, a sípfolyosók viszont a kívánt modulációk számához igazodnak, ill. hogy mily hangok fordulnak elő a modulációkban. A billentyűfolyosók hosszú alakjánál fogva lehetséges az is, hogy egy billentyűfolyosóra két klaviatúrát építsünk. PL: ha két-, vagy többsoros a klaviatúra és az egyik sorban a „c, e, g, c", a másik sorban a „d, f, g, h.. ." foglalnak helyet, itt a két „g" ugyanazon billentyűfolyosóra építhető. A folyosók megépítésénél és ezzel a modulációk produkálásánál a klaviatúra (ill. szájharmonikánál a klaviatúrának megfelelő szájnyílások) elrendezése a döntő. Ez úgy értendő, hogy a klaviatúra lehet diatonikus (c d e f g a h ...), kromatikus (c, cisz, d, disz, e, f, fisz . . . stb.), vagy futamszerű építésű, mint pl. a szájharmonikánál ( c e g c e g...) és végül tetszés szerinti változatú. A 8. ábra egy „c" dúr diatonikus skálára épített, c, fisz, a, modulációs lehetőségű sípfolyosórendszert mutat be. Tisztán érzékelhető a moduláció keletkezése. (A 12 klaviatúra, a 13 sípfolyosók hangolása, a 6 sípfolyosók és 11 modulátornyílások.) A 11. ábra egy kromatikus elrendezést mutat ugyancsak két oktáv terjedelemben és c, fisz, a változatban. Az összehasonlítás kedvéért a „c" modulátornyílások O üres karikával, a „fisz" moduláció nyílásai © keresztes karikával és az „a" moduláció nyílásai ||| satírozott karikával jelzettek (6 sípfolyosók, 11 modulátornyílások, 12 klaviatúra és a 13 a sípfolyosók hangolása). A 12. ábra futamszerű építést mutat (szájharmonika). (6 Sípfolyosók, 11 modulátornyílások, 12 klaviatúra, [vagy szájnyílások] és 13 a sípfolyosók hangolása.) Fentiekből látható, hogy a sípfolyosók eltolódásának mindig a klaviatúra haladásának mértékét kell betartania. A moduláció mindig a billentyűfolyosó, 12 (klaviatúra), i(c d e f... stb.) és a 13 sípfolyosó (c, cisz, d, disz... stb.) kereszteződésében levő modulátornyílás feltárásával keletkezik.. A modulátornyílások zárását-nyitását a modulátorleimezekkel irányítjuk. Ügyelni kell arra, hogy a folyosók, a billentyű-és sípnyílások, s természetesen a modulátornyílások is kellően tágasak legyenek. A 13., 14. és 15. ábrák az előbbiekben tárgyalt modulátor szerkezet „c", „fisz" és „a" modulátorlemezeit mutatja be. A modulátorlemezek itt jobbról balra mozgók, de lehetnek balról jobbra, fentről lefelé, vagy lentről felfelé mozgók is. Mozgásukat rugók, vagy elektromágnes által idézzük elő, irányítói pedig billentyűk, gombok stb. Ezek részletei nem tartoznak a találmány lényegéhez és megoldásukra számos változat lehetséges. A modulátorlemezek működési technikája az, hogy nyugalmi helyzetben mindig az előidézni kívánt moduláció modulátornyílásait zárják
