143256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiadiazol-szulfonsavhalogenidek és ezekből szulfonilamodok előállítására

0 Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.256. SZÁM 12. p. 6—10. OSZTÁLY - Ko-891. ALAPSZÁM Eljárás tiadiazol-szulfonsavhalogenidek és ezekből szulfonilamidok előállítására A magyar állam, mint a Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára, budapesti cég jogutódja Feltalálók: König Rezső vegyészmérnök és dr. Földi Zoltán vegyészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1955. június 15. A tiadiazol-szulfonsavamidok értékes vegyületek; többek között a 2-acilamino-5-szulfonsavamidok diureükus hatásúak. Előállításukra már ismeretes módszereik (lásd Am. Chem. Soc. 2950, 4891. old.). Egy ilyen előállítási mód abból áll, hogy 2-acetilamino-tiadiazol-5-merkaptánt elementáris klórral az 5-szulfonilklorid származékká és ezt folyékony ammóniával szulfonsavamiddá alakítják át (lásd 915809. sz. német szabadalmi leírás). Azt találtuk, hogy tiadiazol-szulfonsavhalogenidek és ezekből adott esetben szulfonilaimidok előállítására kiválóan alkalmas egy olyan eljárás, melynél valamely 5-acilmerkapto-tiadiazolt víz jelenlétében halogén, célszerűen klór behatásának vetjük alá és a nyert szulfonsavhalogenid vegyületet adott esetben helyettesítetlen vagy helyettesített szulfonilamid csoporttá alakítjuk át. Meglepő, hogy az acil-csoporttal lefedett merkapto-csoport rendkívül simán alakul át szulfonsavhalogenid csoporttá. Eljárásunk kiindulási anyaga közvetlenül képződik akkor, amidőn pl. 2-amino-5-merkapto-l, 3,4-tiadiazolt a 2-amino-csoportban acilezni kívánjuk. Különösen értékesek azok a tiadiazol-szulfonsavamidok, melyekben a tiadiazol gyűrű 2-es helyén még acüaniino-csoportot hordoz. Ily termék előállítására 2-acilamino-5-acilmerkapto-l,3,<t-tiadiazolt vetünk alá víz jelenlétében elementáris halogén, célszerűen klór behatásának és a nyert szulfonsavhalogenid vegyületet kívánt esetben szulfonsavamiddá alakítjuk át. Előnyös foganatosítás az, amidőn az acilező csoport mind a merkapto-, mind pedig az amino-csoportban valamely alifás acilgyök, célszerűen aoetil gyök. Az eljárás egyik előnyös foganatosításánál a szulfonsavhalogenid-csoportot vizes ammóniával alakítjuk át szulfonilamid csoporttá. Különösen előnyös kiindulási anyagnak bizonyult a 2-acilimino-5-acilmerkapto-l,3,4-tiadiazolin, főként a 2-aoetiumino-5-acetilmerkapto-l,3,4-tiadiazolin. Ezrt; elementáris halogén, célszerűen klór behatásának vetve alá, a megfelelő szulfonilklorid vegyülethez jutunk. 2-acetálimimo-5-acetilmerkapto-l,3,4-tiadiazolint, mely az irodalomban tudomásunk szerint ismeretlen, célszerűen az alábbi módon állíthatjuk elő: A 2-amino-5-merkapto-l,3,4-tiadiazolt (op.: 235° körül) kb. 10-szeres mennyiségű ecetsavanhidriddel vízfürdőn 15—30 percig melegítjük keverés közben. Az anyag esetleg átmenetileg feloldódik és a sárga reakció-elegy kristályosan bedermed. A jeges vízzel lehutött reakciós elegyet szívószűrőn leszűrjük, a kristályokat benzollal mossuk és megszárítjuk. A sárga kristályok 212° körül olvadnak. A termelés az elméletinek kereken 80 százaléka. Az anyalúgokból még további mennyiségek kinyer-hetők, úgy, hogy az összes termelés közel elméleti. Az eljárás további részletei a példákban találhatók. Példák: 1. 14 g 2-acetilimino-5-acetilmerkapto-l,3,4-tia~ diazolint finoman elporított állapotban 230 kern 33 százalékos ecetsavban szuszpendálunk és erélyes keverés közben 0—2° között klórgázt vezetünk be 2 órán át. A végén a klórgáz már fölöslegben volt; a reakcióelegy zöld színű. A képződött szulfonsavkloridot leszűrjük és részletekben összesen 250 kem jeges vízzel mossuk. Az utolsó mosóvíz pH=5 körüli savanyúságot mutat. A savkloridot kénsav fölött vákuum-exszikkátorban megszáríthatjuk. A termelés gyakorlatilag elméleti. A termék minden különösebb tisztítás nélkül 230° körül olvad, bomlás közben (gyors hevítésnél 190° körül). Az etilénkloridból átkristályosított termék olv. pontja gyors hevítésnél 194°, habzás közben. 2. 76 g finoman porított és megszitált 2-amino-5-merkapto-l,3,4-tiadiazolt beleadagolunk 400 kem ecetsavanhidridbe turbinázás közben, majd forró vízfürdőn fél órán át keverjük. Lehűtés után 1300 kem vizet adunk a sárga reakcióelegyhez és 80°ra megmelegítjük, azután lehűtjük. (A szuszpenzióból kivett próbából a kristályokat elkülönítve, sár-