143256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiadiazol-szulfonsavhalogenidek és ezekből szulfonilamodok előállítására

143.256 ga tűs kristályokat nyerünk, melyek az 1. példa kiindulási anyagával azonosak.) A fenti reakcióelegybe fölös klórgázt vezetünk be és egyebekben is úgy járunk el, mint az 1. példában. A finom tűs kristályokat tartalmazó reakcióelegyet nuecsoljuk. A nedves kristályok T/Egy tömegű vizet tartanak vissza. E nedves kristályokat 200 kern etilénkloriddal elkeverjük, mire a víz nagy tömege elválik. Most lenuccsoljuk és jeges vízzel neutrálisra mossuk. Ekkor a nedves nuccslepény kb. 220 g. A termék megszárítva 127,5 g. A termelés az etilénkloridban oldva maradt menynyiségeket nem számítva, kb. 94 százalék. A termék olv. pontja gyors hevítésnél 194° habzás közben. E nyers termék forró etilénkloridban tisztán oldódik. Az etilénkloridiból átkristályosított termék olv. pontja gyors hevítésnél 195°. 126 g-ot a fenti szulfonsavkloridból 320 kcm tömény vizes ammónia és 320 kcm víz elegyébe adagolunk 0 és 5° közötti hőmérsékleten állandó keverés közben. Az adagolás 15 percig tart. Oldatot nyerünk, melyhez még 150 kcm vizet adunk, majd 4G°-ra felmelegítjük. A megszűrt oldathoz 20 kcm jégecetet adunk, 5 g csontszénnel derítjük. A csaknem színtelen szűredékhez 55 kcm jégecetet csurgatunk. A termék egyenletes tűkben válik ki; fél órai jeges vízben való állás után a terméket elkülönítjük, vízzel halogénmentesre mossuk. A csontszenezést esetleg megismételjük oly módon, hogy a nedves terméket 1 liter víz és 100 kcm tömény ammonia elegyében oldjuk, 5 g szénnel derítjük és a színtelen szűredékhez 40 kcm ecetsavat adunk, amivel a pH-t 8 körülire állítjuk be. Ezután 80°-ra felmelegítjük, majd lehűtjük. 94 g egyenletes kristályokból álló fehér terméket, 2-acetilamino-1,3,4-tiadiazol-5-szülf onsavamidot nyerünk, mely 258°-on olvad. A tisztítási anyalúgokból még további mennyiségek kinyerhetők. 3. Ügy járunk elf mint a 2. példában, avval az eltéréssel, hogy az etilénkloriddal már megkezelt nyers savkloridot minden szárítás nélkül hozzuk reakcióba vizes ammóniával. 4. Ügy járunk el, mint a 3. példában, de a nedves savkloridot n-propilaminnal hozzuk reakcióba. A nyert termék a 2-acetilamino-l,3,4-tiadiazol-5--ßzulfonilpropilamid, mely 246° körül olvad. 5. Ügy járunk el, mint az 1. példában, avval a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 2-klór-5-acetilmerkapto-l,ä,4-tiadiazolt használunk. A »yert savklorid a 2-klór-l,3,4-tiadiazol-szulfonsavklorid. Az eljárás még sok más tekintetben is variálható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tiadiazol-szulfonsavhalogenidek és ezekből adott esetben szulfonilamidok előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely 5-acilmerkaptotiadiazolt víz jelenlétében halogén, célszerűen klór behatásának vetjük alá és a nyert szulfonsavhalogenid vegyületet adott esetben ammónia vagy aminők behatásával helyettesítetlen vagy helyettesített szulfonilamid vegyületté alakítjuk át. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy olyan vegyületből indulunk ki, amelyben a tiadiazol gyűrű a 2-es szénatomon még acilamino csoportot hordoz. 3. Az 1.—2. alatti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy az acilező csoport mind a merkapto-, mind pedig a gyűrűhöz kapcsolt nitrogénatomon valamely alifás acilgyök, célszerűen acetilgyök. 4. Az 1.—3. alatti eljárás foganatosítása azzal, jellemezve, hogy a szulfonilamid csoporttá való alakítást vizes ammóniával végezzük. 5. Az 1.—4. alatti eljárás foganatosítása, azzal j ellemezve, hogy 2-acilimino-5-acilmerkapto-tiadiazolint vetünk alá elementáris halogén, célszerűen klór behatásának. A' kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 634. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Bolgár Imre