143169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homlokfogaskerekek gyártására
8 143.169 pedig ismét közönséges csavarvonal. E két csavarvonal egy-egy kiválasztott pontjában az illető csavarvonalhoz húzott érintő s a választott ponton átmenő hengeralkotó által bezárt szöget Aa-val, ill. ^e-vel jelölve, ß a és ß e közt az ismert tg ße = — • tg ß a Va összefüggés áll fenn, hol ß a a ferde fogazásra jellemző, ún. alaphengeri ferdeségi szög. Az r<? különböző értékeihez adódó ß e szögek közül további jellemző mennyiségként kiemeljük az i- sugarú osztóhengerhez tartozó ß szöget, melyet általában a ferde fogazás ferdeségi szögének nevezünk; a vázlatos 7. ábrán ß e képzel hető értékei közül egyedül ez a ß szög van bejelölve, melynek a gyártás szempontjából van jelentősége. Mint ugyanis' szintén ismeretes, a ferde fogazás kivitelére is az egyenes fogazásnál használatos fogazószerszámok alkalmazhatók azzal a különbséggel, hogy a fogazószerszámot az egyenes fogazás esetével szemben a keréktengelyre merőleges beállítás helyett a kerék tengelyéhez, mint térbeli kitérő egyeneshez képest 90° szög alatt kell beállítani. E beállításból következik, hogy a példaképpen lécprofilú szerszám hossziránya a generált ferde fognak az osztóhengeren kijelölhető irányára merőlegesen áll. A ferde fogazású fognak az ezen ß szögű ferdeségi főirányra merőleges metszetében [a fog normálmetszetében] tehát a szerszám 1. ábra szerinti hosszmetszetét kapjuk, mely a szerszámnak a saját m szerszámmodulussal meghatározott t — m"1 szerszámosztású kontúrábrája. A kerék fogának a normálmetszetben ugyanékkőt mutatkozó profilvonala azonban nem evolvens, hanem evolvensből derivált görbe, mely a fogazásgeometriából ismert összefüggés szerint, a 8. ábrán érzékeltetett módon, a ferde fog említett evolvensprofilú homlokmetszetének ß szög alatti orthogonális vetülete. Minthogy a ferdefogú kerék teljes homlokmetszete egy egyenesfogú evolvensprofilú fogaskeréknek megfelelő kontúrábrát szolgáltat, melybe megfelelő rm „homlokmodulus” és th „homlokosz tás” felvételével, egy képzeletbeli lécprofilú szerszám hosszmetszete rajzolható bele, ezen képzeletbeli szerszám th osztása és a tényleges szerszám t osztása közt a 8. ábra szerinti G’H’ = GH ’ cos/3 összefüggésnek megfelelően a t — m7 = th . cos/3 = rm" . cos/3 kapcsolat áll fenn, amiből cosß m-7 t h — — ----t cos/3 a ferde fogú kerék homlokosztása, ill. m mh = —H cosß ennek homlokmodulusa; ezekkel szemben szokásos a t = th „normálosztás ” és m — mh „normálmodulus” jelölések, ill. elnevezések használata is. Az re > va sugárra felírt fenti formulában most re számára az osztókor r sugarát, ß e számára a hozátartozó ß ferdeségi szöget választva, tg^ = — . tg^o, Va ill. mivel egyenes fogazásra vonatkoztatva ra — v . cos“h [hol «h a homlokmetszethez tartozó képzeletbeli szerszám kapcsolószöge], . o tg/3 = =— , vagy fordítva tgß a — tg/3 . cos“h. COS“h Az itteni «h szög [a „homlokkapcsolószög”] meghatározására a 8. ábrából, végül a egyenlet adódik. A geometriai viszonyok iménti áttekintése arra a fontos felismerésre vezetett, hogy a szerszám m modulusából, t = m* osztásából és “ kapcsolószögéből nyerhető m m* í tg“ A m/, = ----- , th = ----- , “h — arc tg -----1 cos/3 cos/3 [cosßl értékekkel mindig megszerkeszthető olyan egyenes fogazású kerékkontúrábra, mely az adott zi + Z2 fogszámösszeghez tartozó ellenkeréknek hasonló módon megszerkeszthető kontúrábrájával egyenes fogazású fogaskerekek módjára helyesen kapcsolódik. Ennek folytán ferde fogazású fogaskerekek vizsgálata a ferdeségi szög, mint általánosító mennyiség bevezetése dacára a találmány szerinti esetben is egyenes fogazású fogaskerekek vizsgálatára vezethető vissza, és így ferde fogazásnál is indokolt „elemi” fogazásról beszélni, mimellett fo és co, mint már a szerszám modulusával is kifejezhető radiális méretek, vagy az fo = mf’o, co — mc’o alakban, vagy pedig a homlokmetszetre vonatkoztatva . f’hO , c’hO to = mhí ho = m .--------, co = íme ho = m .--------cosß cosß alakban írhatók fel. Ezáltal a homlokmetszetbeli kontúrábra számára egyben már f’hO = f’oCOS^, C’hO = C’oCOS^ is meg vannak határozva; hasonlóan a homlokmetszetbeli elemi osztókörsugarak, ill. elemi tengelytávolság zi m zt roi = mh . — --------------------> ro. 2 cosß 2 Z2 m Z2 , Z1 —]—Z2 m Z1 + Z2 mh . - = —- • — es ao =h .----------------= —- •------------------2 cosß 2 2 cosß 2 továbbá az általános fogazás tengelytávolsága COS“h zi -|- Zá a = ao. --------- =------------— . mh COS e 2 COS“h Z1 4- Z2 COS“h---------- = ---------------- . m . —-------------COS 8 2 COS/3 . COS 8
