143156. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ritkított gázban folyó ionáram erősségének mérésére, különösen vákuummérő

szióját addig változtatja, amíg a 38. i 11. 39 vezérlőelem működése megszűnik. Ha ezt a korrekciót túllépjük, a 37 műszer az ellenkező vezérlőelemet működteti, a 40 motor forgási iránya megfordul és a 37 ellenállást ismét a megfelelő értékre állítja vissza. így a 24 kapcsoló- és a hozzácsatlakozó 41 kapcsoló alsó helyzetbe állítása a leírt módon, önműködően beállítja azt a fűtőszálemissziót. amely szükséges ahhoz, hogy az 1 vákuum-mérőcső rácskörében a kívánt rácsáram folyjon. Ha a 24 és 4! kapcsolókat a felső helyzetbe állítjuk, ezzel a 42 áramforrást lekapcsoljuk a 40 motorról, továbbá a 13 erősítőt a 10 terhelőellenállásra kötjük. Ekkor a 37 indikáló műszer a 21 skálán nyomásértékeket mutat. A 36 fokozatkapcsolós szabályozóval különböző rácsáramértékek állíthatók be széles határok között, ami a készülék használhatóságát széles nyomáshatárok mérésére terjeszti ki. A 13 erősítővel nyerhető nagy erősítés miatt a rácsáramot nagyon alacsony értéken lehet tartani. Természetesen a 38 és 39 vezérlőelemeknek nem szabad akadályozni a 37 indikáló műszer 43 mutatójának mozgását, ha nyomásértékeket akarunk leolvasni. Nyilván lehetséges két külön készülék, ! használni fii tőé ram vezérlésre és nyomásindikáló sra. Különböző jólismert elektronikus vezérlőberendezéseket is alkalmazhatunk.

A találmány egyik további javított, az 5. ábrán ‘átható alakja a váltóáramú erősítés jó alkalmazhatóságának egy még jobb kiviteli alakja. Ebben az elrendezésben az E2’ ionáram okozta feszültségesés. amelyet az ionáram az iongvűjtő-elektródára kapcsolt 29 változtatható terhelőellenálláson okoz és az E ' feszültségesés. amelyet az elektronáram

a. 35 terhelő impedancián okoz. sorba vannak kapcsolva a 44 kondenzátoron keresztül és az összegük kerül a '2 kondenzátoron át a 13 erősítőre. Minthocv a pillanatnyi áramok iránya ebben a két terhelöellenáilásban mindig ellentétes, a 13 erősítő bemenetén megjelenő feszültség Ei>' —Ei' lesz és ha a 29 és 35 impedanciák viszonya úgy van beállítva, hogy az I|’ Zi — I-' Z2, akkor ez a két feszültségesés egyenlő és az erősítő bemenetére jutó eredő váltófeszültség nulla lesz.

\ 13 erősítő kimenete egy szinkronizált egyenirányítóhoz (25) csatlakozik, amelyet a 6 fűtőáramforráshoz képest kétszeres frekvenciájú 45 feszültségforrásból táplálunk. A szinkronizált 25 egyenirányító ki menete a 46 műszerhez van. kapcsolva. amely lényegében egy középnulla indikáló, hasonló a híd és kompenzáló kapcsolásoknál használtakhoz.

A 29 változtatható ellenállást a mérendő gáznak megfelelő kalibrációra állítva, a 35 rácsterhelés beállítható egy olyan pontra, ahol a 46 kimenő műszer nullát, mutat. Ennél a pontnál Ei' — E;>’ és a 29 és 35 impedanciák értékének viszonya az illető áramok viszonyát mutatja.

A találmány lényeges fejlődést jelent a vákuummérés technikájában. Ennek a módszernek legnagyobb előnye abban rejlik, hogy a fűtőáram változása nem hat vissza a 35 ellenállás nulla állására. úgy hogy szükségtelenné válik a 2 mérőcső fűtőszálemissziójának állandó figyelése és utánálbtása. Látható hogy a 13 erősítő, a 25 egyenirányító és a 46 indikáló csak híderősítő és indikálás célját szolgálja és ezért toleranciájukat nem kell szűk határok közé szorítani. A 27 ellenállás

csak azt a célt szolgálja, hogy vele olyan munkapontra álljunk, amely a fűtőszálnak hosszú élettartamot biztosít és ahol a gázdisszociáció alacsony. A 35 ellenállásnak a szógelfordulással való változása úgy alakítható, hogy az 5. ábrán látható logaritmikus osztást adja. A 46 műszer nyilvánvalóan szintén ellátható a 4. ábrához hasonlóan vezérlőelemekkel, hogy az ion- és rácsáram közötti egyensúlynak a vákuumnyomás megváltoztatása következtében való felbillenését jelezze, vagy ezt a tényt vezérlésre felhasználja.

Egy erre a célra alkalmas kimenő teljesítménymérő a 6. ábrán látható, ahol a jelzőműszer 46 középnulla-állású és az 54 és 55 kontaktusok úgy vannak elhelyezve, hogy az 56 mutató az 51 feszültségforráson és az 52 vagy 53 jelzőrendszerén keresztül zárja a kört, amennyiben az előre beállított határon túl növekszik, vagy csökken az Ionizáció és a mutató szélső helyzetébe tér ki. Továbbá a 46 műszer skálája úgy kalibrálható, hogy megmutassa a nyomáseltérés nagyságát attól az értéktől, amelyre előzőleg a 35 ellenállást beállítottuk. Ennek az elrendezésnek további tulajdonsága. hogy az egyensúlytól való hirtelen eltérést csak a nyomás változtatásának megfelelően, vagy csak a rendszernél alkalmazott gáz természetében beállított hirtelen változásnak megfelelően jelzi. Ez nagy előny szivárgásoknak aeetonnal vagy hasonlóval való megállapításánál.

Az 5. ábrán bemutatott elrendezést előnyösen átalakíthatjuk oly módon, hogy a mérést még inkább önműködővé tegyük; egy ilyen kiviteli alakot a 7. ábra tüntet fel. Ebben a kivitelben anódterhelő impedanciaként a 47 toroid induktanciát használjuk. míg rácsterhelő impedanciának a 48 transzformátort, amely egyúttal a megfelelő egyenáramú komponensek elszigetelésére is szolgál.

A szimpla 35 reosztát helyett két nem-lineáris potenciométert használunk (49 és 50), a 48 transzformátor szekundérjén. ami által szélesebb szabályozási határokat kapunk, mint egyébként. Ezzel az elrendezéssel az 50 potenciométer és 47 önindukció sorbakötésével nyert feszültségeket visszük a 13 erősítőre, amelynek kimenete a 40 előre-hátra forgatható motor egyik tekercsére van kötve. A másik tekercs egy 45 áramforráshoz van kötve, amely a 6 áramforráshoz képest kétszeres frekvenciát szolgáltat és fázisa olyan ehhez az áramforráshoz képest, hogy maximális nvomatékot akkor ,;d. ha a 13 erősítő kimenetén jel jelenik meg. Ezen motor tengelyének egyik végén a 49 és 50 potenciométerek karja van. másik végén egy mutató és egy skála. Amikor az 1 vákuum-mérőcsőben történt változás vagy egyéb ok miatt a 13 erősítő bemenetén feszültség jelenik meg. a 40 motor működésbe jön és a poíenciométerkarokat olyan irányban forgatja, hogy az egyensúly ismét helyreálljon. Ha az egyensúlyi pontot túllépné, a motor visszafelé forog és megkeresi a helyes pontot. Amint az 51 készülék skáláján látható, bármely gázra vonatkozóan, a 49 és 5'0 potenciométerek forgásának minden szöge viszonosságban van a készülék köralakú skálájának egy szögével és a potenciométerek megfelelő nemlineáris kiképzésével logaritmikus skála nyerhető, pl. 10-1 -tői 10-R-ig terjedő Hg mm nyomásra. Egy ilyen készülék jelentős energiát szolgáltat vezérlő vagy regisztráló mechanizmusok vagy nagy-típusú beépített ipari