143156. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ritkított gázban folyó ionáram erősségének mérésére, különösen vákuummérő

143.156 5 indikálókészülékek működtetésére. A 27 fűtőellen­állás ismert módszerekkel úgy erősíthető a 40 mo­tor tengelyére, hogy a 2 fűtőszál emisszióját csök­kenti a 10-3 Hg mm feletti nyomásértékeknél. Ter­mészetesen alkalmazható egy kikapcsolómechaniz­mus. amely a fűtést lekapcsolja, ha a nyomás egy bizonyos érték fölé megy. mint pl. a 4. ábrán is látható. Míg a találmány bizonyos kiviteleinek fent rész­letezett leírása azt az eljárást, amellyel a váltó­áramú erősítési módszer alkalmazható, izzókatódos vagy izzószálas elektronkisütő berendezésekkel kap­csolatban ismerteti, a találmány nem korlátozó­dik csak ilyen katódák használatára. Bizonyos ese­tekben sokkal előnyösebb, ha a ritkított gázok ioni­­zálásához szükséges elektronáramot izzó fűlőszá­lak helyett hideg katódfelületek alkalmazásával ál­lítjuk elő. A leírt váltóáramú erősítőberendezéssel előnyö­sen használható hidegkatódos fotoemissziós felület példaképpen tiszta platina vagy tantálfém, amely periodikusan változó erősségű sugárzás behatá­sára saját maga változó' slektronmennyiséget bo­­csájt ki a felületből. Ezen anyagok különösen előnyösek, mert vegyileg igen stabilak és a szom­szédságukban lévő gázokkal nem lépnek kölcsön­hatásba. A 3. ábra egy ilyen hidegkatódos mérőkészüléket szemléltet. Az 1 kisütőcsőben, amely a 3 gyorsító­­anődot és a 4 iongyűjtőt tartalmazza, az 57 foto­emissziós katód van. lehetőleg kémiailag inaktív típusú, mint pl. a platina vagy a palladiurn. Ezt a katódot (57) megvilágítjuk egv 58 fényforrás­sal ebben az esetben egy gázkisülésű csővel, amely ultraviola sugárzásban gazdag. Ajánlatos a lámpa körében, amely a 00 ampermérőt is tartalmazza, egy mérési sorozat alatt az áramot állandó értéken tartani, amely feltétel az 59 transzformátor pri­mőrjében lévő 6 váltófeszültségforrással . sorbakö­­tött 61 tolóellenállás segítségével biztosítható. Minthogy az 58 gázkisűlési csövet váltóárammal tápláljuk, a kibocsátott fény erősen modulálva van a 6 feszültségforrás ín frekvenciájának kétsze­resével. Az 57 emissziós katód emissziója hason­lóan modulálva van és így az 1 kisütőcsőben az 57 katód és 3 rács között periodikusan változó elektronáramot nyerünk és a 10 terhelőellenálláson modulált ionáram folyik a 4 iongyűjtő elektródáról. A 7 és 11 feszültségforrás, a 24 kapcsoló és a 12 csatolókondenzátor a 13 erősítővel és a 21 indiká­torral az előbb leírt módon vannak csatlakoztatva. A működés módja szintén hasonló az izzókatódos kivitelekhez, azzal a további előnnyel, hogy a mé­rés alatt álló gáztartalmú térből egy zavaró és az eredményt meghamisító forrást eltávolítunk. Míg a fent leirt kivitelek a katód fotoemissziós feltételeinek (pl. megvilágítás) változását haszno­sítják az elektronáram és következőleg az ionáram változtatása céljából, előnyös néha a fotoelektromos katód- és az elektrongyorsító elektróda közé egy szabályozó elektródát helyezni, az elektronáram intenzitásának változtatása céljából. Ebben az eset­ben természetesen gondot kell fordítani arra, hogy kapacitív vagy vezetett .kóboráramok az iongyűjtő­­elektródára ne kerülhessenek és az ezen az elektró­dán megjelenő áramváltozásokat csak az ionáram periodikus változása okozhassa. A találmány ezen kiviteli alakja jobban megért­hető a 9. ábrából, ahol az 1 csőbe a fent leírt 2, 3 és 4 elektródák mellett még további 67 vezérlő- és 68 segédrácsot alkalmaznak. A katódfűtőszálat a 62 egyenfeszültségforrás táplálja, amely a 63 to­lóellenállással szabályozható. Itt a 3 elektrongyűj­tő anódhoz folyó elektronáram modulációja a 67 vezérlőrácsra a 66 előfeszültségforrással sorbakap­­csolt. 65 transzformátoron keresztül kapott 6 vál­­tófeszültségforrás útján történik. A 68 segédrácsot a 69 állandó potenciálú egyenfeszültségforrásról tápláljuk, ami ismert módon megjavítja a szigete­lést a 3 rácsra és 4 anódra kötött mérőkör és a 67 modulálóelektróda között. A 67 és 3 rácsok meg­felelő elrendezésével ez a szigetelés keresztülvihető a 68 árnyékolórács használata nélkül is. amennyi­ben a 67 rácson a modulálófeszültséget minimumon tartjuk. A találmány kiviteli alakjánál a mérőkör­ben levő váltóáramú erősítő használatával nyert előnyök ott is biztosíthatók, ahol a körülmények miatt a teljes felszerelésnek telepről kell működ­nie és a katód fűtőszálának táplálására váltófe­szültség nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben egy kis helyi oszcillátor használható a 67 elektró­dán keresztülfolyó elektronáram modulálására, anélkül, hogy modulálóforrásból teljesítményt fo­gyasztanánk. Mint a fenti leírásból látható, ezen ionizációs áramok mérésére szolgáló találmány ritkított gá­zok nyomásának mérésére, tág határok között hasz­nálható. Mindamellett figyelembe veendő, hogy a kisütőedényben levő gáz összetételében beálló vál­tozások mérésére hasonlóképpen használható még akkor is, ha a nyomás egyébként állandó, vagy csak kevéssé változik. Ez lehetővé teszi a talál­mány szivárgásjelzőként való felhasználását, amely egy vákuumrendszeren kívül aceton, vagy egyéb jól ionizálható vegyület alkalmazásán alapul. Nagyon jól használható továbbá ritkított atmosz­férában levő gázok kémiai analízisére. A fentiekben leírt kiviteli alakokon számos vál­toztatás. módosítás és kombináció lehetséges anél­kül, hogy a találmány tárgyától eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés ritkított gázban folyó ionáram erősségének mérésére háromelektródás elektron­kisütőcső alkalmazásával, különösen vákuum mérő. amelyet az említett kisütőcső elektronáramát pe­riodikusan változóvá tevő eszközök ezen perio­dikusan változó elektronáram által előidézett periodikusan lüktető ionizációs áram körébe be­iktatott terhelőellenállás és ennek sarkaihoz kap­csolt. váltófeszültség erő ütésére alkalmas készülék jellemez. 2. Az 1. pont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyet az elektronáram periodikusan változóvá tétele céljából a kisütőcső izzószálas katódájánnk emisszióját periodikusan változóvá tevő eszközök jellemeznek. 3. Az 1. pont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyet az elektronáram periodikusan változóvá­­tétele céljából a kisütőcső fotoemisssziós katódáját periodikusan változó erősséggel besugárzó sugár forrás jellemez. 4. Az 1. pont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyet az elektronáram periodikusan változóvá tétele céljából a kisütőcső katódája és elektron­­gyűjtő anódája között elhelyezett vezérlőrácsra pe-MHIMS

Next

/
Oldalképek
Tartalom