143128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző fajsúlyú szilárd anyagoknak flotálással való szétválasztására
143.128 3 lálmány szerinti eljárás alkalmazásakor az ágy látszólagos közepes fajsúlya magnetit felhasználása esetén közelítőleg 3,4, ferroszilicium alkalmazása esetén pedig közelítőleg 4,5 értéket is elérhet. Ennek a körülménynek különösen nagy gyakorlati fontossága van oly magnetittartalmú vasércek flotálással való szétválasztásánál, amelyek elfogadható végterméket csak akkor adnak, ha a szétválasztás 3,0 és 3,4 közé eső fajsúly mellett megy végbe. A szokásos eljárásoknál ferrosziliciumot kell használni. Minthogy az ércről lekopott magnetit a tisztítás alkalmával követi a ferrosziliciumot és felhalmozódik a közegben, a közeg fajsúlya csak akkor őrizhető meg. ha a ferrosziliciumnak a magnetittől való megtisztítása végett különleges intézkedéseket foganatosítanak. Ezt a feladatot mind ez ideig csak akkor tudták megoldani, ha az érc százalékos magnetittartalma meglehetősen csekély, az érc pedig kemény és nem nyálkás. A feladat megoldásához a közeg számára járulékos tisztítókört alkalmaztak, amelyben a ferrosziliciumot rázóasztalok vagy úsztatás útján különítik el a magnetittől. A találmány szerinti eljárás esetén ez a feladat teljesen ki van küszöbölve, minthogy tiszta magnetitközeg alkalmazható. Az ismert eljárások módosításával néhány esetben megkísérelték, hogy az érc flotálással való szétválasztásához szükséges szuszpenzió . előállításához magának az ércnek súlyos alkotórészeit használják. Ez azonban csak kivételes esetekben sikerült. minthogy az érckőzetek súlya ritkán elegendő ahhoz, hogy belőlük a meddőnek a szuszpenzión való úsztatásához elegendő nagy látszólagos fajsúlyú és a szükséges mértékben folyékony szuszpenziót lehessen előállítani. A találmány szerinti eljárás esetén ez a nehézség általában ki van küszöbölve, minthogy az ágyban, lényegesen nagyobb látszólagos fajsúly tartható fenn, mint a szuszpenzióban. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati megoldásokat részleteiben a találmány foganatosítási példái és a rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a szétválasztó vályú és az ehhez csatlakoztatott mosószita egyik példakénti kiviteli alakjának függőleges metszete. A 2. ábra ugyanennek a vályúnak és mosószitának a felülnézete. Hasonló módon a 3. és 4. ábra a szétválasztó vályú és az ehhez tartozó mosószita másik példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 5., 6., illetőleg 7. ábrák a 4. ábra 5—5, 6—6, illetőleg 7—7 vonalai mentén vett metszetek. A 8. ábra mágneses ágyközeg útján való szétválasztásra különösen alkalmas berendezés felülnézete. A 9. ábra anyagok keverékének szétválasztásához való más oly berendezés felülnézete. amelyben az ágyközeget a keverék súlyos alkotórészének finom szemcséjű részecskéi alkotják. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett szétválasztó vályú fölül és jobboldali végén nyitva van. A vályút alul sík 1 fenék zárja le. oldalt és baloldali végén pedig függőleges 2 falak határolják. A szétválasztandó anyagot a vályú baloldali végén vezetjük be és jobboldali végén vezetjük el, ahol az anyag 4 mosószitára jut. A vályú utóbbi végébe az 1 fenékkel párhuzamos és a vályú teljes szélességében kiterjedő szétválasztó 5 lemez van iktatva. Az 5 lemez közelítően a vályú félmagasságában helyezkedik el és függőleges irányban célszerűen elállíthatóan van elrendezve. A 4 mosószitát a szétválasztó 5 lemez külső széle alatt elrendezett függőleges 6 válaszfal két részre osztja, úgyhogy a szétválasztó 5 lemez felett elhaladó anyagréteg a 4 mosószita jobboldali 7 részébe, az alsó anyagréteg viszont a 4 mcsószita baloldali 8 részébe ürül ki. A szétválasztó vályú 1 fenekének mellső része evégből le van vágva és az így keletkezett nyíláson át az anyag a szita 8 részének baloldalára áramolhatik. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a szétválasztó vályú 1 feneke perforálva van, a vályú fenekének perforált része alatt közvetlenül pedig felfelé nyitott 3 doboz vagy tartály van elrendezve, amelyből a fent leírt módon folyadék jut az ágyba. A 3. és 4. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál terelőlapot alkalmaztunk, amellyel az anyag két rétege a szétválasztó vályúra harántirányban két különböző oldalra téríthető ki. A terelőlapot dongás 9 lemez alkotja, amely úgy van kialakítva, hogyr egyúttal a felső és alsó anyagréteget egymástól elkülönítő lemezt is alkot. A lemeznek az anyagréteggel találkozó 10 éle ily módon a szétválasztó 1,2 vályúra harántirányban az anyagréteg félmagasságában vízszintesen helyezkedik el. A lemez élei meg vannak hajlítva, úgyhogy 11, 12 peremeket alkotnak, amelyek közül a 11 perem lefelé, a 12 perem pedig fölfelé irányul, amint ez az 5. ábrán látható. Ez a két perem a terelőlap kifutó végének irányában a 4. és 6. ábrán látható módon közeledik egymáshoz (konvergál) és ezen a végen egymásba olvad, úgyhogy a 7. ábrán látható függőleges 11, 12 élt alkot. A két any'agréteg ily módon a szétválasztó vályút ennek félszélességével egyező szélességű, de a vályúéval azonos magasságú két párhuzamos áramban hagyja el és így terelhető a 4 mosószitára, melynek 7, 8 részei ugyanabban az irányban helyezkednek el, mint a szétválasztó 1, 2 vályú. Ez esetben a mosószita elrendezhető úgy, hogy közvetlenül a szétválasztó vályúba menjen át és így mintegy a szétválasztó vályúnak 6 válaszfallal ellátott. folytatását alkossa. A 8. ábrán a 13 hivatkozási szám tartályt jelöl, amelyben a szétválasztandó anyagot tároljuk. Célszerű, ha az anyag legnagyobb szemnagysága kisebb, mint közelítőleg 60 mm. A 13 tartályból az anyagot 14 etetőszerkezet útján folytonos áramban adagoljuk a 15 mosószitára, ahol a körülbelül 5 mm-nél kisebb részecskéket eltávolítjuk. Az 5 mmnél nagyobb átmérőjű részecskékből álló anyagok a szétválasztó 16 vályúba jutnak, amelybe a 17 és 18 osztályozóból érkező víztelenített ágyközeget is adagolunk. Az ágyközeget célszerűen közvetlenül a szétválasztó vályú végénél adagoljuk, az anyagot viszont a vályúnak beljebb fekvő részén vezetjük be, úgyhogy idő legyen az ágynak az anyag bevezetése előtt való kialakulására. Ebben az esetben magnetitből vagy 15% Si-t tartalmazó ferroszili-. ciumból álló mágneses ágyközeget alkalmazunk, amelyben a részecskék legnagyobb szemnagysága kisebb a szétválasztandó anyag legkisebb részecskéinek szemnagyságánál. Amint a 3—7. ábrákon látható, a szétválasztó vályú az áramló anyag megosztásához való terelőlappal van felszerelve, amely az ágy alsó részét a súlyosabb részecskékkel együtt a vályú baloldalára, az ágy felső részét viszont a könnyebb részecskékkel együtt a vályú jobboldalára tereli. Az ily módon keletkezett két anyagáram a szétválasztó vályúból befelé a mosó 19 szitára jut. amelyet válaszfal két részre oszt. Ennek
