143128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző fajsúlyú szilárd anyagoknak flotálással való szétválasztására

4 143.128 mtglelelően a mosószita szemnagysága akkora, hogy az agyközeg részecskéi áthatolhassanak, a szétválasztó anyagok részecskéi viszont visszama­radjanak. Az ágyközeg tehát a mosószitán kiöblí­­tődik, úgyhogy a kikészített súlyos termék a 20, a kikészített könnyű termék viszont a 21 hivatko­zási számmal jelölt helyen jelenik meg. A mosó­vízzel hígított és a mcsószitáról távozó ágyközeg legnagyobb részét csigamenetes 17 és 18 osztályo­­zókba folyatjuk le. A mosószitának a könnyű ter­mék kezelésére használt oldatáról nyert ágyközeg egy részét azonban előbb mágneses 22 szeparáto­ron. vezetjük át. E szeparátor segítségével a nem­­mágneses részecskéket eltávolítjuk a közegből. Ilyen részecskék a kezelésnek alávetett anyagról kopnak le. Minthogy a könnyű termékből szár­mazó ágyközeg ily módon mágneses szétválasztás­nak van alávetve, mindenekelőtt a lekopott köny­­nyű és nem-mágneses részecskék különülnek el. Ez igen kívánatos, minthogy az ilyen részecskék azok, amelyek az ágy sűrűségét a leginkább csökkentik. A szeparátorból távozó nem-mágneses terméket célszerűen együtt kezeljük azzal az anyaggal, amely áthaladt a. 15 mosószitán. Az osztályozok túlfolyó vagy fölös anyagát a 23. 24 nyilak értelmében ve­zetjük el és vagy közvetlenül, vagy az iszap el­különítése után a mosószitákon mosóvízként alkal­mazzuk. A fentiekben leírt alapvető elrendezések nyil­vánvalóan módosíthatók. így például az 5 mm-nél kisebb szemnagyságú részecskékből álló anyagokat nem kell szétválasztás előtt elkülönítenünk. Ebben az esetben azt a közeget, amely a 19 mosószita jobboldalán halad át, ahol a könnyű terméket ki­mossuk, mágnesesen kell tisztítanunk, mielőtt le­hetővé tesszük a 18 osztályozóba való távozását. Általában nem szükséges továbbá, hogy azt a kö­zeget, amely a 19 mosószita baloldalán halad át, ahol a súlyos terméket mossuk tisztára, tisztítsuk, minthogy' az itt elragadott szenyeződések általá­ban oly súlyosak, hogy az ágy fajsúlya még mindig kielégítően nagy. Amint a fentiekben hangsúlyoz­tuk, eljárhatunk úgy is, hogy az ágynak különféle rétegekre való megosztásához az előbbiektől eltérő eszközöket, például az 1. és 2. ábra szerinti víz­szintes elkülönítő lemezeket alkalmazunk. A mechanikus osztályozókat helyettesíthetjük szi­vattyúkkal és sűrítőkkel. A 9. ábrán látható elrendezés esetén, amelynél, mint említettük, az ágyközeg a szétválasztandó anyagok keverékének súlyos alkotórészét alkotó fi­nomszemcséjű részecskékből áll, az anyagokat, amelyeknek szemcsenagysága célszerűen kisebb, mint közelítőleg 69 mm, a 13 tartályból 14 etető­szerkezet útján vételezzük és adagoljuk a szétvá­lasztó 16 vályúkra, amelybe a 17 és 18 osztályozó­­ból egyúttal víztelenített ágyközeget is adagolunk. Minthogy, mint később látni fogjuk, a 17 osztályo­­zóból távozó ágyközeg fajsúlya lényegesen na­gyobb, mint a 18 osztályozóból távozó ágyközegé, a szétválasztó vályúra való adagolást úgy fogana­tosítjuk, hogy ágyközeget, előbb a 17 osztályozóból adagolunk, majd a vályúnak beljebb fekvő részén, ahol már idő volt az ágy kialakulására, a szétvá­lasztandó anyagot adagoljuk be, közvetlenül ezután pedig a 18 osztályozóból adagolunk ágyközeget. A vályún való áthaladás közben csak a súlyos ré­szecskék tudnak az ágy alsóbb fekvésű súlyos ré­tegébe lehatolni, a könnyebb részecskék viszont a felső könnyebb ágyrétegben maradnak. A két ré­teg közötti határkörzetben finomszemcséjű súlyos részecskék néhány durvaszemcséjü könnyű részecs­kével együtt gyülemlenek össze. A terelőlap segít­ségével a felső könnyű réteget a vályú végén a vályú jobboldalára tereljük, az alsó súlyos réteget viszont a baloldalra vezetjük. Az előbbiekben em­lített határréteg a felső réteggel együtt távozik. A két termék egy-egy oldalra megosztva érkezik a 19 mosószitára. Itt a finomszemcséjű anyagot kimos­suk, majd a 17 és 18 osztályozóba való áramlásra kényszerítjük, amint ezt az ábrán feltüntettük. Ha az a célunk, hogy a finomszemcséjű súlyos részecs­kéket, amelyek utat találtak a felső rétegbe, a szétválasztó vályúba vezessük vissza, a könnyű ré­szecskék elragadását pedig lehetőleg megakadá­lyozzuk, a- mosószita jobboldalán, ahol a könnyű terméket kimossuk, célszerűen viszonylag finom­szemű szitát alkalmazunk. Másrészről viszont a mosószita baloldalán elegendő mennyiségű súlyos ágyközeg állandó jelenlétének biztosítása végett viszonylag durvaszemű szitát kell alkalmaznunk. Célszerű, ha a szita szemnagysága a mosószita bal­oldalán körülbelül 4 mm, jobb oldalán viszont 2 mm. A mosószitán át nem haladó anyag a készter­mék. A rajzon 20 hivatkozási számmal a kész, sú­lyos terméknek. 21 hivatkozási számmal pedig a kész könnyű terméknek a mosószita elhagyása után való kiömlését jelöltük. Minthogy a szétvá­lasztandó anyaggal együtt a folyamathoz állan­dóan új ágyközeget is adagolunk, a 17 osztályozó­­ban menesztett súlyos ágyközeg kis részét kész súlyos termékként vételezhetjük ki, amint ezt a rajzon a '25 hivatkozási számmal érzékeltettük. A 17, illetőleg 18 osztályozóból távozó fölös anyagot 26, illetőleg 27 sűrítőbe vezetjük. Célszerű, ha e sűrítőkből túlfolyásként érkező anyagot az eljárás­ban mosóvízként újra felhasználjuk. A 28, 29 hi­vatkozási számokkal jelölt helyeken a sűrítőkből távozó fenékanyagot további víztelenítés útján szükség esetén késztermékként használhatjuk fel, minthogy a 28 hivatkozási számmal jelölt helyen távozó anyag súlyos részecskéket, a 29 hivatkozási számmal jelölt helyen távozó anyag viszont lénye­gében könnyű részecskéket tartalmaz. Ha azonban lehetséges, ezeket az anyagokat valamilyen tömé­­nyítő eljárással, például úsztatással még tovább kell tisztítanunk. Amint a fenti példákból látható, a szakmabeli számára a találmány szerinti eljárás gyakorlati fo­ganatosítás! módjával kapcsolatban a találmány ol­talmi körén belül meglehetősen magától értetődő számos módosítás lehetséges. A találmány alapgon­dolatát azonban a fenti példák kellőképpen meg­világítják. Szabadalmi igénypontok: ' 1. Eljárás különböző fajsúlyú részecskékből álló zúzott nyers érceknek vagy hasonló anyagoknak flotálással való szétválasztására, melyre jellemző, hogy a nyersanyagot lényegében vízből és nagyobo részében 0,05—5 mm szemcsenagyságú granulált anyagból álló segédközeggel keverjük, a nyers­anyagot e segédközeggel együtt folyamatosan, víz­szintes vagy némileg rézsútos vályú egyik végére menesztjük, a vályút rázzuk vagy vibráltatjuk es ezzel a segédközeg nagyobb részét legalább 50% e:>

Next

/
Oldalképek
Tartalom