143009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás részarányos vezetékeket tartalmazó vivő-frekvenciás áramok átvitelére való kábelrendszerek előállítására

Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.009. SZÁM 21. a1

. 7—10. OSZTÄLY — We—72. ALAPSZÁM Eljárás részarányos vezetékeket tartalmazó vivőfrekvenciás áramok átvitelére való kábelrendszerek előállítására Wedemeyer Erwin, oki. mérnök Berlin-Rahnsdorf , A szabadalom bejelentésének napja: 1953. április 7. A találmány eljárásra vonatkozik vivőfrekvenciás áramok átvitelére való, részarányos vezetékeket tartalmazó kábelvezetékek előállítására. Ismert tény, hogy távközlő berendezésekben, harmadik körökön át, nem lineáris jellegű csatolások lépnek fel. E csatolások okozójaként az ólomköpenyen át való mágneses csatolásokat, belső, visszavert közeli áthallást, saját vagy idegen fantomkörökön át történő közbensőkör-csatolásokat és végreflexiákat sejtenek. Megkísérelték már ezeknek a hatásoknak kiszámítását. Statisztikai eloszlást feltételezve, az egyes gyártási hosszakra mégkísérelték határértékek megállapítását. Ismeretes pl. a hossz-egyenletességnek csoportosítással való megjavítása, mimellett 1%-ig terjedő egyenletességet tartanak be. Emellett az egyes hosszak által betartandó csatolási határértékeket statisztikailag kiszámítják és lerögzítik. Ezzel meg van annak a lehetősége, hogy az átviendő, tudvalévőleg 252 kHz-nél fekvő legnagyobb ü^emi frekvencia keretében gyakorlatilag kielégítő kiegyenlítést érjünk el. A találmány célja már most részarányos vezetékeket tartalmazó vivőfrekvenciás áramokat továbbító vezetékeknek tetemesen nagyobb, egészen 552 kHz-ig terjedő és ennél nagyobb üzemi frekvenciával való üzemben tartása és az ehhez alkalmas kábelek előállítása. Elsősorban azt a meglepő megállapítást tettük, hogy ellentétben az eddigi felfogásokkal, nem a fent felsorolt hatások összesége okozza a harmadik kör útján való csatolást, hanem hogy — amint azt beható elméleti és gyakorlati vizsgálatok igazolták — csupán egyetlen tényező okozza ezeket a csatolásokat, még pedig a belső, visszavert közelvégi áthallás, mimellett a távolvégi áthallási csatolásokat gyártás közben, ismert módon, elhanyagolhatóan csekély értéken tartjuk. A többi tényező befolyása alárendelt fontosságú és egyszerű eszközökkel hatálytalanítható A belső visszavert közelvégi áthallásnál mindig egy hullámellenállásváltozás okozta visszaverődés és legalább egy csatolás működik együtt. Több kábeldarabból összekapcsolt kábelvezetékeknél már most ez az eset többször lép fel. Ha valamely hosszon belül elért, közelvégi áthallási csillapítás bn és szomszédos hosszak közötti visszaverődéscsillapodás br, akkor a bn + br összeg kell, hogy akkora legyen, hogy annak bg távolvégi áthallási csillapodásra kifejtett befolyása elhanyagolhatóan csekély. Ez a követelmény különösen nagyobb frekvenciákkal való üzemnél veendő figyelembe. Nagy összeg elérése céljából elegendő tehát, ha vagy a bn, vagy br értéket, vagy mindkettőt növeljük. Az a felfogás, hogy bn, növekvő frekvenciánál a frekvencia gyökével csökken, míg br-t két összekapcsolt kábelhossznak hullámellenállás-különbsége által van meghatározva, azt vonta maga után, hogy részarányos vezetékeket 252 kHz-et meghaladó üzemi frekvenciás, többeres kábelű berendezésekben nem használták ki. bn~nek említett frekvenciafüggősége a közelvégi áthallás ismert képletében jut kifejezésre. 1 Ä — = lnjwk. —— . e V bn 2 --?#• e -r X 2 (1) Előnyösen 552 kHz-nyi és ezt meghaladó frekvenciák számára való, vivőfrekvenciás áramokat továbbító, részarányos vezetékeket tartalmazó kábelvezetékek létesítése azon a megismerésen alapszik, hogy az eddigi felfogásokkal ellentétben, a közelvégi áthallási csatolás fokozódó frekvenciával nem nő korlátlanul. Ha az említett képletet pl. végtelen nagy frekvenciánál vesszük szemügyre, akkor e 7

exponenciálisan a nullához közeledik úgy, hogy b = co lesz. Ha már most két áthallási csatolás <p viszonyát f, és f, frekvenciáknál szemléljük és emellett f, > f j, akkor látható, hogy a hatványtörvény szerint a nevező jobban nő, mint a számláló, mert itt a csillapodás a hatványban a frekvencia gyökével nő. E megismerés alapján a közelvégi át-