143009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás részarányos vezetékeket tartalmazó vivő-frekvenciás áramok átvitelére való kábelrendszerek előállítására

2 143.009 hallás ismert képletét úgy változtatjuk meg, hogy az említett megállapítás egyértelműen jusson ki­fejezésre. A megváltoztatott alakban a képlet így fest: (f=z f2 1 f, eß~ P­/i­/ - e~*fi-ÍZ r '. / 1 t, (2) ahol <jP a közelvégi áthallási csatolások viszonya az f;, és ft frekvenciáknál. A képletből kitűnik, hogy a függvény növekvő f,-nél nem a co ; ha­nem a nulla felé tendál úgy, hogy a bn érték oly minimumon halad át, melynek frekvencia-helyze­tét az egyes kábeldarabok hossza határozza meg. Ezzel be van bizonyítva, hogy bn nem rosszabbod­hat korlátlanul. Az 1. ábra <f> lefolyását' érzékelteti, a frekven­ciától függőségben. A kilometrikus csillapodási mérték itt paraméterként yan megadva. Ha már most egyes kábeldarabokból összekapcsolt erősítő mezőnél kiszámítjuk a belső reflektált közelvégi­áthallási csillapodást bn + br-t az összekapcso­lásban, akkor a kiszámításhoz a csatolásokat ösz­szegezzük. A belső, visszavert közelvégi áthallási csillapodás és a belső, reflektált távolvégi áthal­lási csillapodás között a következő összefüggés áll fenn: bgr bn br' 7 — 0,35 — In 1 1 — e zy (1 >~28 -i 2 (3) Ez a képlet abból adódik, hogy egy hossz-üt­közési helyen, elé- és mögékapcsolt, szomszédos csatolásokon át, zavarófeszültségek folynak, me­lyek ezen a hossz-ütközési helyen fellépett ref­lexiók folytán keletkeztek. Mivel az a hosszütkö­zési hely gyakorlatilag két egymással összekapcsolt kábeldarab forrasztási helyén keletkezik, ezek a reflektált feszültségek azonban közelvégi áthal­lási feszültségek összegeiként a zavart vezetékbe folynak, az összezavarófeszültség n számú ütkö­zési helyen [n = a forrasztási helyek száma] fel­lépő feszültségek összege. Ennek a lépésenkénti összegezésnek eredményeként kapjuk a fent meg­adott képletet. A képletben a bgr = a belsőreflektált távolvégi áthallás csillapodás, bn = a közelvégi áthallási csillapodás az egyes kábeldarabban, br = a ref­lexiócsillapodás két ütköző kábeldarab között, Y = az egyes kábeldarab tovaterjedési mértéke és n = az erősítő térben foglalt kábeldarabok száma. A 0,35 érték abból adódik, hogy a logarit­mikus összegezésnél két egyforma nagyságú cso­port négyzetes összegének egyike lép fel. A találmány szerint fenti képlet hordozófrek­venciás áramokat továbbító, részarányos vezetéke­ket tartalmazó kábelek előállítására és kész kábel­rendszerré való szerelésére a következő szempon­tok figyelembevételével hasznosítható a gyakor-, latban: Mihelyt az erősítőmező hossza, a legnagyobb átviendő frekvencia és ezzel a csillapítás és az egyes kábeldaraboknak keresztmetszetükből és a lerakás módjából kiadódó, hossza meg van álla­pítva, az előre megadott visszavert bgr távolsági áthallási csillapítási érték mellett, az egyes ká­beldarabok gépi készítését úgy szabályozzuk, hogy a bn + br összeg nagyobb, de legalább akkora legyen, mint a képlet szerint kiszámított érték. A kész hosszakat a kábelrendszerré szerelésnél úgy csoportosítjuk, hogy a forrasztási helyeken szomszédos hosszak bn -\- br értéke egyenlő a ki­számított értékkel vagy annál nagyobb. Az elérni szándékolt reflektált távolvégi áthallás csillapodá­si értéket célszerűen 0,5 Neper-rel nagyobbra vá­lasztjuk az előírt, hatásos bgw távolsági áthallási csillapodás értékénél úgy, hogy feltétlenül biztosak legyünk egyrészt az előírt érték betartása és más­részt afelől, hogy a kábeldarabok készítése nem túlságosan költséges. A 2. és 3. ábrák azokat a csillapodási értékeket mutatják, melyeket egy a megállapított képlet sze­rint készített egyes kábeldarabokból álló, 552 kHz üzemi frekvenciákhoz alkalmas kábelben mértek, a frekvenciától függőségben. A 2. ábra a közel­végi áthallási csatolást, a 3. ábra a távolvégi át­hallási csatolást szemlélteti, melyet belső, reflek­tált közelvégi áthallás idézett elő. Emellett a 3 ábra 1 görbéje a távolvégi áthallási csatolás za­varó I vezetékről a zavart II vezetékre és a 2 görbe a távolvégi áthallási csatolás a zavaró II vezetékről a zavart I vezetékre. Az üzemi frekvenciának 252 kHz-ről 552 kHz-re emelése folytán, a vezetékeken kétszer annyi be­szélgetés vihető át. Csekély számú közbenső erő­sítő beiktatásával, pl. 60 helyett 120 beszélgetés vihető át. Ezzel gyakorlatilag feleslegessé válik második, ugyanolyan jó és ugyanannyi anyag fel­használását igénylő kábel lefektetése. Szabadalmi igény: Eljárás részarányos vezetékeket tartalmazó, vi­vőfrekvenciás áramokat továbbító kábelek elő­állítására, célszerűen 552 kHz-ig és azon felüli üzemi frekvenciák számára, azzal jellemezve, hogy előre megadott erősítőimező-hossz, frekvencia, csil­lapodás és az egyes kábelhosszaknak a kábelke­resztmetszetből és a lefektetési módjából adódó hosszánál, a bm -f- br összeget, előre megadott, reflektál bgr távolvégi áthallási csillapítási ér­ték mellett, a bgr = bn + br -\- y 0,35 J/—S —U-jí 1 — e-2 y (1—e-2 r) 2 (3) képlet szerint határozzuk meg és a kábelhosszak- mint a képlet szerint megállapított összeg és az nak gépi elkészítését úgy szabályozzuk, hogy a elkészített hosszakat a kész kábel szerelésénél úgy bn -\- br összeg legalább annyi, vagy nagyobb, csoportosítjuk, hogy a forrasztási helyeken szóm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom