142939. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes kézi refraktométer

Megjelent: 1956. évi április hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.939. SZÁM 42. h. 26-37. OSZTÁLY - Ki-290. ALAPSZÁM Egyetemes kési refraktométer Kincse Tivadar műszerész és Bosnyákovits Ferenc optikus, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1955. február 5. Mezőgazdaságunk üzemszerű fejlődése és termeivényeinek minőségével szemben fokozódó igények megkívánják azoknak nemcsak a laboratóriumokban, hanem a felhasználó, sőt a termelési helyeken való rendszeres és szakszerű ellenőrzését. Tudvalevő, hogy a refraktométert a cukor- és konzerviparban évtizedek óta használják a félkész-és kész gyártmányok minőségének és tisztaságának ellenőrzésére, de az eddigi használat csaknem teljesen a laboratóriumokra korlátozódott. Az itt szerzett kedvező tapasztalatokból származik az a kívánság, amit a fejlődés menete már követelménnyé fokozott, hogy a refraktometrikus vizsgálati módszerek alkalmazását az élelmiszeripar nyersanyagainak az eddigieknél szélesebb területeire is kiterjesszék, de úgy, hogy azok a mezőgazdasági termelőhelyeken is, továbbá a feldolgozó ipar keretében, vagyis a gyártási eljárások során is kivitelezhetők legyenek. Mivel a refraktométereket eddig elsősorban laboratóriumi használatra készítették, így azok a fenti terep és munkahelyi, ún. üzemi használatra több oknál fogva nem alkalmasak vagy legalább is hátrányaik vannak — mint pl. a szűk mérési határok, emiatt több készülékre lenne szükség minden egyes használati helyen, kezelésük kényes, és óvatosságot igényel, méréshez különleges edény és megvilágítás is szükséges stb., amelyek laboratóriumon kívüli használatnál nem biztosíthatók. Bár megkísérelték már az elmondott célra több méréshatárrá vagy is kiterjedtebb mérőskálájú műszereket létesíteni, de ezen túlmenően a felsorolt hátrányokat megszüntetni nem tudták, vagy hátrányaikat másokkal szaporították, mint pl. az optikai elemek állíthatóságának hiánya, csak merítőhasználatra alkalmasság, komplikált működtető szerkezet (1 pl. a 125 953 sz. magyar szab. leírást), használhatatlanságot okozó folyadékbehatolás lehetősége stb. A találmány tárgya a felsorolt hátrányok kiküszöbölésével megvalósított laboratóriumon kívüli használatra is alkalmas egyetemes kézi refraktométer, mely különféle méréshatárú műszereket egyesít anélkül, hogy ez a leolvasási pontosság rovására menne. A találmányt bővebben annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltető rajzzal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti. A rajz 1. ábrája a műszert középvonala menti hosszmetszetben mutatja, a 2. ábrán a skálalemez látható. Az egyetemes kézi refraktométer távcsőből, mérőprizmából, és skálaváltó berendezésből álló részeket foglal magában. Az 1 mérőprizmát magában foglaló 2 házhoz csatlakozik a távcső 3 tokja, melynek folytatását képezi a 4 okulárcső. A 3 tokban elforgatható belső 5 cső tartalmazza a skálaváltó berendezést. Az 1 prizmaházhoz csuklósan csatlakozik, a fi fedőlemezt tartalmazó 7 fedőlap. A prizmaház elülső nyílásában a 8 színszűrő van tisztítása végett célszerűen kivehetően elhelyezve. Az 5 cső elülső részébe a 9 objektívcső van becsavarva, melyben egyrészt a 10 objektívlencsék vannak beszerelve, másrészt a 11 ékprizma van 12 foglalatával együtt mint külön szerkezeti egység helytállóan, de kivehetően elhelyezve. Az objektív optikailag beszabályozott állásában a 9 objektívcső helyzete a 9a anyával rögzíthető. Az 5 cső másik végére annak félkeresztmetszetét elfedő 13 lemez van erősítve. A 4 okuláfcsőben menetes 14a, b, foglalataik révén állíthatóan és ennélfogva szabályozhatóan a 15a—c okulárlencsék vannak. Az okulárcső elejébe a 16 szállemez van 17 keretével együtt helytállóan elhelyezve. Az okulár végéhez a 18 okulárgyűrű és a 19 szemkagyló csatlakozik. A távcsőokulár 18 gyűrűje külső felületén recézve van és 18a peremén dioptria osztás van, melynek segítségével az a szemhez állítható. Az okulár Í4a' foglalata révén élesre és parallaxis mentesre állítható be. Az okulár egységes szerkezet, melyet a 20 hollandi anya köt össze a 3 távcsőtokkal. A refraktométer mérési tartománya két szakaszban, ül. két skálabeosztásban 0—80% szárazanyagértékig terjed. Az első szakaszban. 0—53%-ig, a második szakaszban 50—80%-ig mérhetünk. En-