142939. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes kézi refraktométer
2 142.939 nek megfelelő két 16a és 16b skálabeosztás van a szállemezen (2. ábra) és ezek az okuláron és a 17 keretben lévő 17a illetve 17b nyüásokon (ablakokon) át szemlélhetők. A 16a és 16b skálák, a 17a és 17b ablaknyílások hosszanti iránya, valamint a 13 fedőleimez felezővonala az 1 mérőprizma vetítősíkjának hosszirányával megegyezőek és csupán az egyszerűbb és érthetőbb szemléltetés végett vannak azok az 1. ábrán 90° -kai elforgatott helyzetben ábrázolva. A skálaváltás az 5 cső elforgatásával történik, mely a 21 csavar közvetítésével van kapcsolatban a 22 állítógyűrűvel, mely a 3 távcsőtokon elforoghatóan van elrendezve. A 21 csavar az állítógyűrűbe bemunkált 22a horonyba nyúlik be és a külső felületén recézett 22 állítógyűrű elforgatásával az 5 cső a 11 ék-prizmával, 10 objektívvel és a 13 fedőlemezzel együtt 180°-kai elforgatható, úgyhogy a 11 ékprizma állásának megfelelően a 13 felezőlemez takarja az összetartozó 16a, b skálák és a 17a, b ablakok egyikét és leolvashatóan hagyja a másikat. A 21 csavar elforgatása végett a 3 távcsőtok falában a 3a horony van kimunkálva, amely egyben a 22 állítógyűrű elforgatásának véghelyzeteit is megszabja. A távcső, a mérőprizma és az okulár különválasztható szerelési egységeket képeznek, melyek merev egységet képező műszerré egyesíthétők. Az 1 mérőprizma tömítő-záróan van a 2 prizmaházba foglalva, a műszer felületileg zárt kettősfalú tokot képez, annak falán működtethető alkatrészeket átvezető vagy azok ágyazásai képező átmenő nyílások nincsenek. A találmány az eddig három (0—15, 15—50 és 50—80%) különálló • méréstartományú műszert egyesíti, laboratóriumon kívül használható, zsebműszer kivitelben. A műszer működése a következő: Mérés előtt a műszert felhajtott 7 prizmafedővel úgy tartjuk kézben, hogy az 1 mérőprizma felülete vízszintes legyen. Ezután a vizsgálandó anyagból egy kis mennyiséget (2—3 cseppet) a prizmára kenünk. A leghelyesebb erre a célra egy lekerekített végű kis üvegpálcát használni. Közben ügyelni kell arra, hogy a prizma felületét ne érintsük. Ezzel elkerülhetjük a nézőprizma felületének összekarcolódását. Ugyanezért fontos az is, hogy a vizsgálandó anyag ne tartalmazzon homokot, vagy földet. A 7 prizmafedő lassú lehajtása után a felesleges anyag oldalt távozik. Ügyelni kell arra is, hogy a fenti művelet ne tartson sokáig, mert ezzel a prizmaházat a kezünkkel megmelegítjük, ami a mérési eredmény megváltozására vezet. A műszert ezután világosság felé tartva és az okulárba tekintve a látómező egy éles határvonallal egy sötétebb és egy világosabb mezőre osztva látható. Ha a látómezőben határvonal nem észlelhető a refraktométer hengeres részén lévő recézett 22 gyűrűvel a méréshatárt át kell állítani. Átváltásnál a gyűrűt ütközésig el kell fordítani. Ahol a határvonal a 16a vagy 16b osztást metszi, a leolvasott osztásérték a mérési eredményt adja, (20 C° hőmérsékletű próba esetén.) 'Minden .leolvasás után a mérőprizma felülete puha vászondarabbal gondosan megtisztítandó, majd szárazra törlendő. Sűrű anyagok mérésénél (gyümölcsíz, püré, szörp) gondosan ügyeljünk arra, hogy. a mérés előtt az anyagot alaposan keverjük meg. Egyenlőtlen keverésű anyagnál a határvonal elmosódott és pontos leolvasásra alkalmatlan. -A vizsgálandó anyagban lévő szilárd (oldatlan anyagok) növényi rostok stb. a mérést nem befolyásolják kedvezőtlenül, azonban ajánlatos azokat a m érőprizmától távoltartani. Sok oldatlan anyagot tartalmazó próbaanyagot célszerű egy kis vászondarabon átnyomva a prizmára csepegtetni. Cukorrépa vizsgálata esetén cukorrépa frissenpréselt levének vizsgálatánál a leolvasott eredményt 1/10-ével csökkenteni kell, hogy a keresett cukorszazaiékot kapjuk. Ha pl. a leolvasott eredmény 20%, akkor a vizsgált próba cukortartalma (20—2) = 18%. Szőlő és bogyók vizsgálata esetén, ha a szőlő vizsgálatánál szárazanyagszázalék helyett Oeschlefokokban kívánjuk a leolvasott eredményt kifejezni, akkor a mérési eredményt 4,25-tel meg kell szorozni. (Az Oeschle-fok a grammban kifejezett súlykülönbség 1000 g cukortartalmú oldat és 1000 g víz között, 20 C° hőmérsékleten.) Használható a műszer nádcukor, paradicsom, paradicsompüré és. más mezőgazdasági termények oldatainak tisztasági vagy koncentráció arányának meghatározására. A műszer ellenőrzése. Bár az egyetemes kézi refraktométernél minden optikai elem szabályozására lehetőség van, de ez a műszer zárt elrendezése folytán nem szakmabeliek részére nem hozzáférhető és ennélfogva a helyesen beszabályozott műszert utánszabályozni nem kell és a felhasználó által nem is lehet. A skála beszabályozott helyzete véletlen érintéstől, vagy más külső behatástól védve van és nem változik. A skála 0 pontját 20 C°' hőmérsékletű desztillált vízzel ellenőrizhetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Refraktométer, melyre jellemző, hogy a mérési határ megnövelése céljából a vizsgálandó anyagról visszaverődő fénysugarak hajlásszögének változtatható terelését átváltással foganatosító ék prizma van alkalmazva, mely a kettős falúan kialakított távcsőnek az objektívet is magába foglaló "belső csövében van elrendezve és az ékprizma átváltása a belső cső elforgatásával történik. 2. Az 1. igénypont szerinti refraktométer kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az ékprizmát magába foglaló belső cső elforgatására a távcsőtökön elforgatható gyűrű van alkalmazva, mely a belső csővel forgásközvetítő kapcsolatban van. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti refraktométer kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az ékprizmát magába foglaló belső csövön, azzal együtt forgóan skálaváltó szerv vSn alkalmazva, amely az ékprizma helyzetének megfelelő skálabeosztást teszi láthatóvá. 4. Az 1. vagy rákövetkező igénypontok bármelyike szerinti refraktométer kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az okulárnak a műszerhasználó szemének megfelelő dioptria beállítására való szerve és dioptria osztása van.
